Ma ezt a helyet szeretnénk a Állam és egyház szétválasztása-ről beszélni. Ez a téma napjainkban nagyon aktuális, és sok ember figyelmét felkeltette a különböző területeken. A Állam és egyház szétválasztása találkozási ponttá vált különböző témák megvitatására, reflektálására és elemzésére, ami rendkívül érdekes és sokrétű témává teszi. Ebben a cikkben a Állam és egyház szétválasztása-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a téma felébreszti a kíváncsiságát, és felkéri Önt, hogy gondolkodjon el a mindennapi életében betöltött fontosságáról.
Az állam és egyház szétválasztása a szekularizáció elvének politikai és jogi doktrínája, amely szerint állam és egyház egymástól külön és függetlenül kell hogy működjenek.
A kifejezést sokan Thomas Jefferson egy 1802-es, Danbury-i baptistákhoz írt leveléhez vezetik vissza, melyben az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítésére hivatkozva érvel egy „elválasztó fal” létrehozása és fenntartása mellett a vallás és az állam között. jeffersoni kifejezés azonban csak a XX. század második felében lett hivatkozási ponttá.
A koncepció, noha már az ókorban is megfigyelhető volt, mai tartalmában és formájában John Locke angol filozófustól eredeztethető.
A "szétválasztás"-nak különböző modelljei vannak, a szakirodalom szerint Magyarországon például szétválasztási folyamatról beszélhetünk.