Ászár

Ászár
Barta-féle ház avagy Tájház
Ászár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Kisbéri
Jogállás	község
Polgármester	Pekár Zsolt (független)
Irányítószám	2881
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	1425 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	90,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 18° 00′ 11″47.5095, 18.00313888888947.509500°N 18.003139°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 18° 00′ 11″47.5095, 18.00313888888947.509500°N 18.003139°E
Ászár Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Ászár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ászár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ászár község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése

Ászár Komárom-Esztergom vármegye délnyugati, bakonyaljai részén, az Ászár–Neszmélyi borvidéken található. Közvetlen szomszédjai: észak felől Tárkány (légvonalban 9, közúton 10 kilométerre), északkelet felől Ete (légvonalban 6, közúton 8 kilométerre), délkelet felől Kisbér (mellyel a belterületei mára teljesen összenőttek), délnyugat felől Bakonyszombathely, nyugat felől pedig Kerékteleki (mindkét utóbbi légvonalban 5, közúton körülbelül 7 kilométerre). A fontosabb környékbeli települések közül Vérteskethely 7, Császár 11 kilométerre fekszik a településtől.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Székesfehérvártól Győrig húzódó 81-es főút, ezen könnyen elérhető mindkét végponti város és az azokat érintő gyorsforgalmi útvonalak felől is. Komárom és a szlovák határ irányából (Nagyigmánd felől) a 8146-os út vezet Ászárra (Tárkányt is érintve), és érinti még a község határszélét dél felől a 8218-as út is (de ez utóbbi csak külterületeket érint, messze a falu lakott területeitől).

A hazai vasútvonalak közül a települést a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal és érintőlegesen a már megszűnt Tatabánya–Pápa-vasútvonal is érintette. Megállója csak az előbbinek létesült itt: a jelenleg szintén üzemen kívül lévő Ászár megállóhely a belterület északi szélén található, a 8146-os út vasúti keresztezése mellett. Neve ellenére a mára ugyancsak megszüntetett Ászár-Keményítőgyár megállóhely nem itt, hanem Tárkány déli külterületei közt helyezkedett el.

Története

Ászár nevével az oklevelekben 1239-ben találkozunk először, amikor a Zách nembeli Leustách fia Péter a mosoni várjobbágyok volt szőlőiből ad néhány részt a hántai prépostságnak. 1403-ban Zsigmond király Ászárról keltezte egyik oklevelét. 1489-ben Rozgonyi Istváné volt a település, aki itteni birtokát szintén a hántai prépostnak adományozta (a település az adományozólevélen Azar alakban írva szerepelt). Később Szolgagyőri György özvegyéé, majd a Meszlényi és Esterházy családoké lett.

A török időkben Ászár is – mint a környéken oly sok település – elpusztult, de idővel újratelepült.

A 18. században az Esterházy család csákvári uradalmának mintaszőlészete és pincészete alakult ki itt, mely az Ászár-neszmélyi borvidék része volt, s a középkori hagyományokra támaszkodva főként jó minőségű, zamatos ízű fehérbort termelt.

A 19. században Ászár újra fejlődésnek indult. 1896-ban hg. Schwarzenberg Alajos itt hozta létre telivérló-tenyészetét. A ménesben nevelt lovakat külföldön is szívesen vásárolták. A lótenyészet 1937-ig – tulajdonosa haláláig – fennmaradt.

A településnek a 20. században téglagyára és keményítőgyára is volt.

1977-ben a községet közigazgatásilag Kisbérhez csatolták, de a rendszerváltás után az ászáriak körében egyre erősebbé vált az újbóli önállóságra irányuló törekvés. Az első ilyen célú népszavazás (1992) eredménytelenségét követően 1999-ben újból népszavazást tartottak a különválásról, ezúttal már eredményesen. Jogilag Ászár a 2002-es magyarországi önkormányzati választással, 2002. október 20.-tól szakadt el Kisbértől.

Közélete

Polgármesterei

• 2002–2006: Dr. Árvai Lajos (független)
• 2006–2010: Dr. Árvai Lajos (független)
• 2010–2014: Dr. Mikolasek Sándor (független)
• 2014–2019: Pekár Zsolt (független)
• 2019-től: Pekár Zsolt (független)

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,1%, református 12,6%, evangélikus 5,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 8,7% (21,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Fellner Jakab által épített sörház 1760-1769, ma borpinceként szolgál.
• 1831-ben épített késő klasszicista stílusú templom.
• A copf stílusú templomot 1777-ben építették. Kertjében barokk, 1778-ból való sírkő látható.
• Jászai Mari (1850–1926) színésznő két emlékhelye: szobra és az 1976 októberében megnyílt emlékház

• 
  Ászár, Jászai Mari Általános iskola
• 
  Ászár, Jászai Mari szülőháza légi fotón

Híres szülöttei

• Itt született 1850. február 24-én Jászai Mari magyar színésznő.
• Itt született 1863. február 8-án Borsos István református lelkész, főiskolai tanár, klasszika-filológus, könyvtáros, numizmatikus.
• Itt született 1939. április 29-én Orbán Miklós Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az izotópcsere-reakciók kutatásának neves tudósa.

Jegyzetek

További információk

• Mini Skanzen és Tájház