Élelmiszeripar
Ebben a cikkben a Élelmiszeripar lenyűgöző világát fedezzük fel, amely téma szakértők és hobbibarátok figyelmét egyaránt felkeltette. A Élelmiszeripar eredetétől napjaink relevanciájáig olyan téma, amely jelentős nyomot hagyott a társadalomban. A következő oldalakon a Élelmiszeripar körüli bonyolult részletekbe fogunk beleásni, elemezve annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Reméljük, hogy ezzel a kíváncsi feltárással feltárjuk a Élelmiszeripar mögött rejlő fontosságot és jelentést, és teljesebb és gazdagabb betekintést nyújthatunk olvasóinknak ebbe az izgalmas témába.
| Élelmiszeripari ágazatok |
|---|
 |
Az élelmiszeripar elsősorban a feldolgozóipar alága, mely a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere alapján – figyelembe véve a hagyományokat és az újabb követelményeket – az emberi vagy állati felhasználású élelmiszerek és italok, illetve dohánytermékek és számos, élelmiszernek közvetlenül nem minősülő köztes termék üzemi előállításával foglalkozik.
Jellemzői
Alapanyagai főként a mezőgazdaság és a halgazdálkodás termékei. Tizenegy alágazata van. 2014-ben a nemzetgazdaság második legjelentősebb feldolgozói alága volt. Az Európai Unióban az iparágak kapcsolati rendszere a Magyarországon kialakult gyakorlattól némiképp eltérő, így már a csatlakozás előtt, 1994-től megindult egy átalakulási folyamat.
Az Uniós rendszert 2007 után a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozása (CPA: Classification of Products by Activity, magyarul TESZOR: termékek tevékenység szerinti osztályozása) foglalja magába. Magyarországi megfelelője a TEÁOR. E szerint – 2009. óta – az „élelmiszeripar” a hazai nemzetgazdasági ágakon belül a „CA” (feldolgozóipari, illetve mezőgazdaság-, erdőgazdálkodás-, halászati aggregátumok) ágazatcsoportban, elsősorban az Élelmiszergyártás (benne feldolgozás, tartósítás, gyártás), Italgyártás és Dohánytermék gyártása alatt jelenik meg.
Az egyik legősibb ipar az emberiség történetében, a legrégebbi élelmiszeri iparág a malomipar. Az élelmiszeripar sokáig háziipar-jellegű volt, majd kisipari jelleget öltött. A tömeggyártás bevezetésével az élelmiszeripar is rohamos fejlődésnek indult, nagyipari jelleget kapott.
Története
A mezőgazdasági forradalom
A mezőgazdasági forradalomnak azokat a változásokat szokás nevezni, amelyek a 18. században az agrárgazdaság termésmennyiségeinek jelentős növekedését eredményezték. Azonban ez a forradalom inkább sok apró változtatás (technikai, technológiai újítás) együttes hatásának tudható be, mint a mezőgazdálkodási technikák gyökeres megváltozásának. Az elnevezés tehát inkább e változások népességszámra való kihatását tükrözi, a forradalmi változások ugyanis ezen a téren következtek inkább be. A preindusztriális korszak népességnövekedését ugyanis a legtöbb esetben az élelmiszertermelés korlátozott lehetőségei határolták be, ez a korlát szűnt meg, vagy legalábbis emelkedett meg jelentősen a korábbiakhoz képest. Mivel a korszakban az élelmiszertermelés drasztikusan megnövekedett, lehetővé vált az európai népességszám, és ezen keresztül a városodás mértékének növekedése is, amely végső soron megteremtette azt a népességfelesleget, amelyre aztán az ipari forradalom támaszkodhatott a nyugati társadalmakban.
Az ipari forradalom
A bekerítések és a brit mezőgazdasági forradalom hatékonyabbá és kevésbé munkaerő-igényessé tették az élelemtermelést, és a népességnek az a része, amely már nem tudott munkát találni a mezőgazdaságban, a városokba kényszerült, hogy az újonnan épült gyárakban keressen munkát. A tömeges városba költözés alacsony életszínvonallal járt: hosszú munkanapok a hagyományos mezőgazdasági szünetek nélkül (nyári aszály vagy télvíz idején).
A második ipari forradalom
A mezőgazdaságban piacorientált termelés alakult ki. A farmergazdálkodás (USA), a tőkés bérleti rendszer, a szabad paraszti gazdálkodás alakult ki Európa nyugati részén, míg keleten a poroszutas agrárfejlődés jellemző (nagybirtok túlsúlya). A gépek megjelentek a földeken is. A század közepén már kitűnő cséplőgépek álltak rendelkezésre. A 20. század eleje pedig meghozta az univerzális erőgépet, a hernyótalpas, robbanómotoros traktort. A vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágya felhasználását. A mezőgazdasági technika változásai éppen az ipari országokat, elsősorban az Egyesült Államokat jellemezték.
Ágazatok
Malomipar
A malomipar főként különböző gabonafélék lisztté őrlésével foglalkozik.
Sütő- és tésztaipar
A sütő- és tésztaipar főként pékáruk, illetve tészta készítésével és sütésével foglalkozik.
Cukoripar
A növényi alapanyagokból cukrot állít elő.
Előállítása : először a cukorrépát megtisztítják és feldarabolják. Ebből forró vízzel oldják ki a cukrot. A nyers cukorlevet tisztítják, majd tisztított oldatból bepárlással nyerik ki a kristályos cukrot.
Növényolajipar
Az élelmiszeripar azon része, mely az étolajnak szánt növények feldolgozásával foglalkozik.
Húsipar
Az állattenyésztésre épülő élelmiszer-feldolgozás gyártási folyamata.
Baromfiipar
Kifejezetten a szárnyas állatokra specializálódott élelmiszeripar.
Tejipar
A tejipar tejből készült termékek készítésével és feldolgozásával foglalkozik.
Konzervipar
Az élelmiszeripar azon része, mely a már iparilag emberi fogyasztásra alkalmas és kereskedelmi célokra szánt ételt, italt és egyéb fűszereket szállításra alkalmassá teszi, tehát becsomagolja.
Hűtőipar
Mirelit élelmiszernek szánt ételek elkészítésével foglalkozik.
Szeszipar
Alkoholos termékek elkészítésével, becsomagolásával és elszállítására való alkalmassá tételével foglalkozik.
A szeszes italok előállítása élesztőgombák erjesztő tevékenysége révén lejátszódó kémiai reakció. Az alkoholos erjedés során az élesztőgombák a szőlőcukrot oxigénmentes körülmények között etil-alkohollá és szén-dioxiddá alakítják.
Boripar
Kifejezetten a bor palackozására specializálódott szeszipari részleg.
A bort jellemzően szőlőből készítik.
Söripar
Sörkészítéssel foglalkozik.
A sört árpából és komlóból állítják elő.
Az élelmiszer ágazat rendszere 2008 után
| Magyarországon (TEÁOR'08/TESZOR) |
|---|
|
10 Élelmiszergyártás |
| 3 számjegyű kódszámok: alágak (11 db) 4 számjegyű kódszámok: szakágak (33 db) |
Források
- Dióspatonyi, Ildikó: Az élelmiszeripar fejlődése a kiegyezéstől a 20. század elejéig (magyar nyelven). MTA KFKI. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
Jegyzetek
- ↑ ksh.hu TEÁOR’08 2013-2014 változás lista - 2014.június 26.
- ↑ ksh.hu Statisztikai tükör 2014/84 - 2014. augusztus 13.
- ↑ Juhász Pál, Mohácsi Kálmán: Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra, epa.oszk.hu; Közgazdasági Szemle, XLVIII. évfolyam (442–456. o.) - 2001. május
- ↑ ksh.hu TESZOR Módszertani útmutató Archiválva 2013. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - (hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- ↑ ksh.hu TEÁOR'08 módszertani útmutató Archiválva 2015. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - (hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- ↑ ksh.hu Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről - 2013. július
- ↑ Hanti Erzsébet Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - 2010. október 25
További információk
- A magyar élelmiszeripar története; szerk. Síki Jenő, Tóth-Zsiga István; 3. bőv. kiad.; Mezőgazda, Budapest, 1998
- Érdekképviseletek az élelmiszeriparban a kezdettől – napjainkig, 1905–2005; Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest, 2008