Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Ófalu (Magyarország) milyen hatást gyakorol a modern társadalomra, és hogyan alakította életünket olyan módon, ahogyan korábban elképzelni sem tudtuk. Megérkezése óta a Ófalu (Magyarország) vita és vita tárgya, egyformán izgalmat és aggodalmat keltve. Az évek során a Ófalu (Magyarország) hatalmas erőnek bizonyult, amely megváltoztatta interakciónk, kommunikációnk és a minket körülvevő világhoz való viszonyulásunkat. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Ófalu (Magyarország) hogyan befolyásolta mindennapi életünk különböző aspektusait, az információfogyasztástól a másokhoz való viszonyunkig. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra, hogy felfedezze a Ófalu (Magyarország) hatását, és azt, hogy hogyan fogja továbbra is alakítani jövőnket.
Ófalu | |||
Ófalu látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsváradi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bechli Erzsébet (független) | ||
Irányítószám | 7695 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 335 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 32,69 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 13′ 13″, k. h. 18° 31′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 13″, k. h. 18° 31′ 51″ | |||
Ófalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ófalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ófalu (németül: Ohwala, Ohfala; horvátul: Faluv) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Bonyhádtól kb. 15 km-re délre fekszik, 5 km-re a 6-os főútttól. Csak innen lehet aszfaltúton megközelíteni, földesúton Véménd és Cikó felől is elérhető. Keskeny völgyben található zsáktelepülés. Ófalu a Kelet-Mecsek határán a 6-os főközlekedési úttól 5 km-re fekvő sváb község, tagja a Kelet-Mecsek Gyöngyei turisztikai egyesületnek. Különleges természeti szépségét a települést övező 7 domboldal karéjban elhelyezkedő egymásra torlódó koszorúja adja.
Ófalu lakossága ma 330 fő, a lélekszám stagnál. A kb. 140 lakóházból mintegy 30 ház tulajdonosa német nyelvterületről származó külföldi állampolgár. Az idegenforgalmat elsősorban ezeknek a német állampolgároknak a nyári itt tartózkodás jelenti, ezenkívül falusi turizmussal 3-4 család foglalkozik, az elhelyezhető vendégek száma kb. 40 fő.
Egy 1426 körüli oklevél szerint Ófalu a pécsi püspök birtokához tartozott. A török hódoltság alatt elnéptelenedett községbe az 1750-es években érkeztek az első németajkú telepesek (Heckentapper-„bokorugrók”) Hessen területéről, leszármazottaik alkotják a mai napig Ófalu lakosságának 94%-át, akik ma is német nemzetiségűnek vallja magát, akik a sváb nyelvjárást élő nyelvként használják a faluban.
A mecseki község méltán híres és látogatott, turisztikai gyöngyszemeink közé tartozik. Az országosan és nemzetközi szinten is ismert és elismert úti- és természetfilm rendező, Rockenbauer Pál emlékének tisztelgő Dél-dunántúli Kéktúra is áthalad a falun. Ezenkívül a Magyar Zarándokút önkormányzati társulás tagjaként szállásadó település is, mely által még több vállalkozó szellemű természetjáró ismerheti meg Ófalut és meseszép környezetét.
Ófalu nevét az oklevelek 1426-ban említették először Ofalu néven. A települést a török idők után az elpusztult települések közt tartották számon. 1740 után népesítette újra birtokosa a bonyhádi Perczel család. 1760 táján rövid időre német üvegkészítők telepedtek le a faluban.
Az erdős környezetben fekvő Ófalu fő foglalkozásai a fafeldolgozás (fafaragás, székkészítés).
Ófalu a 20. század elején Baranya vármegye pécsváradi járásához tartozott.
1989-ben tiltakozás bontakozott ki az ide tervezett atomhulladék-lerakó ellen.
A településen 2013. március 24-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Az 1910-es népszámlálási adatok szerint akkor a településnek 800 lakosa volt, ebből 53 magyar, 747 német volt, melyből 675 római katolikus, 118 evangélikus volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 326 | 319 | 316 | 349 | 347 | 345 | 335 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 83,5% németnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,7%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 0,3% (10,7% nem nyilatkozott).