A Új magyar lexikon olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megalakulása óta kiterjedt vitákat és vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Új magyar lexikon hatását a mai társadalomra, elemezve annak különböző oldalait és a különböző területekre gyakorolt hatásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogyan fejlődött az idők során, és a jelenlegi trendeket, amelyek növekedése vagy hanyatlása felé mutatnak. A Új magyar lexikon kétségtelenül továbbra is releváns és folyamatosan fejlődő téma, és elengedhetetlen, hogy megértsük hatókörét és hatását a mai világban.
Új magyar lexikon | |
Szerző | (szerk.) Berei Andor |
Első kiadásának időpontja | 1959–1962 |
Nyelv | magyar |
Témakör | tudományos ismeretek gyűjteménye |
Műfaj | lexikon |
Részei | 6+2 kötet |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Akadémiai Kiadó, Budapest |
Az Új magyar lexikon az 1960-as években készült 6+2 kötetes magyar nyelvű lexikon.
Magyarországon a törekvések lexikon kiadására a reformkorig nyúlnak vissza. Az első Magyarországon kiadott átfogó lexikon a német Brockhaus Conversations magyarításaként kiadott Közhasznú Esmeretek Tára volt.
Az első magyar szerkesztésű munka az Egyetemes magyar encyclopaedia. A Szent István Társulat 1859-ben indult vállalkozása, mely pár kötet után megakadt. Az első teljes mű a Magyar lexikon. Ezt követte A Pallas nagy lexikona majd ennek korszerűsített változata a Révai nagy lexikona. A 2 háború közt megjelent Tolnai Világlexikona, Dante és Gutenberg lexikonok népszerűsítő jellegűek voltak, az Új Idők Lexikona sem érte el a Révai egykori terjedelmét és szakmai színvonalát. Az 1950-es években Vas Máté elképzelései alapján elkezdték tervezni a Magyar enciklopédia kiadását, melynek szerkesztésénél a francia Larousse, illetve az 50 kötetesre tervezett Szovjet nagy enciklopédiát vették figyelembe. A Magyar enciklopédiára egy sor szaklexikon épült volna. A gazdasági s politikai lehetőségek miatt e formában a mű nem valósulhatott meg, de az összegyűjtött anyagot felhasználva elkészítették az Új magyar lexikont.
A második világháború után Magyarországon elsőként kiadott hatkötetes – A Pallas nagy lexikona mintájára készült – lexikon, mely az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. A szerkesztés 1958-ban zárult, nagy része Berei Andor munkája. Az 1. kötet 1959-ben, a 6. 1962-ben jelent meg. A legnagyobb figyelmet a politikai, gazdasági, statisztikai adatokra fordították. Félmillió példányban kelt el. 1972-ben és 1981-ben kiegészítő kötetei jelentek meg. Több változatlan utánnyomást ért meg; mára már erősen elavult tartalmát s szemléletét tekintve egyaránt, de már a saját korában is sok kritika érte szűkszavúsága, pontatlansága miatt.
I. kötet | A–C | 1959 | 536 oldal |
II. kötet | D–F | 1960 | 465 oldal |
III. kötet | G–J | 1960 | 543 oldal |
IV. kötet | K–Me | 1961 | 627 oldal |
V. kötet | Mf–R | 1961 | 628 oldal |
VI. kötet | S–Z | 1962 | 800 oldal |
VII. kötet | A–Z Kiegészítő kötet | 1971 | 471 oldal |
– | Kiegészítő kötet 1962–1980 A–Z | 1981 | 671 oldal |
– | Kiegészítő füzet az Új Magyar Lexikon 1981-ben megjelent első kiadásához | 1983 | 16 oldal |