A mai világban a Újiráz továbbra is nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma marad. Legyen szó aktuális témáról, történelmi személyről vagy alapvető koncepcióról, a Újiráz képes felkelteni a figyelmet és vitát generálni a különböző területeken. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Újiráz hatását és jelentőségét, elemezve a mai társadalomra gyakorolt hatásait és a különböző kontextusokban való relevanciáját. Hasonlóképpen megvizsgáljuk, hogy a Újiráz hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta mindennapi életünk különböző aspektusait. Kétségtelen, hogy a Újiráz egy lenyűgöző téma, amelyet érdemes alaposan elemezni, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban.
Újiráz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Berettyóújfalui | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Furák Károly (független) | ||
Irányítószám | 4146 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 456 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 34,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 59′, k. h. 21° 21′Koordináták: é. sz. 46° 59′, k. h. 21° 21′ | |||
Újiráz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Újiráz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Újiráz község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét északi részén, a Sebes-Körös jobb partján fekszik. Kelet felől Komádihoz, dél felől Vésztőhöz, délnyugat felől Szeghalomhoz, északnyugat felől pedig Csökmőhöz tartozó területek határolják.
Központján, nagyjából észak-déli irányban végighúzódik a Csökmő-Sarkadkeresztúr közti 4223-as út, így Szeghalom és Sarkad térsége felől is ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala; Komádival a 4221-es út köti össze.
Budapest, illetve az ország középső része felől a település leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala: Püspökladányig a 4-es főúton, onnan áttérve a 42-es útra, majd Berettyóújfalunál a 47-es útra kanyarodva, Csökmőtől pedig a 4223-as úton.
A legfiatalabb bihari település. Iráz története reményteljesen indult, de 1598-ban úgy tűnt, a tatárdúlás végleg megpecsételte a település sorsát.
1912-ben a nagyváradi káptalan településfejlesztésbe fogott, és 12 év alatt a semmiből új falu jött létre. A tudatos fejlesztés során épült iskola, körgát, paplak, és az elsők között egy katolikus templom.
A települést a rendszerváltástól kezdve, csaknem hét teljes önkormányzati cikluson át Furák Károly vezette polgármesterként. Utolsó ciklusát azonban a veterán faluvezető már nem tudta teljesen kitölteni, mert néhány héttel a 2019-es önkormányzati választás előtt – amelyen egyébként már nem jelöltette magát – elhunyt. Furák Károlyt a 2019-es választás eredményeként azonos nevű fia követte a polgármesteri poszton.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 558 | 544 | 527 | 448 | 460 | 456 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 11,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,8% (20,8% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 96,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% románnak, 0,7% németnek, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,4% volt református, 44,8% római katolikus, 2,2% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% ortodox, 14,6% felekezeten kívüli (20% nem válaszolt).
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) „19önkvál
nevű lábjegyzeteknek