Ebben a cikkben elmélyülünk a Újpetre lenyűgöző világában. Az eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig a Újpetre minden aspektusát és a társadalomra gyakorolt hatását megvizsgáljuk. Különböző szempontok és részletes elemzések segítségével igyekszünk megvilágítani ezt a ma oly aktuális témát. A Újpetre heves viták és viták tárgya volt, és célunk, hogy átfogó képet nyújtsunk, amely gondolkodásra és vitára késztet. Kétségtelen, hogy a Újpetre olyan téma, amely megérdemli, hogy komolyan és aprólékosan foglalkozzunk vele, és biztosak vagyunk benne, hogy ez a cikk minden olvasónk számára nagyon érdekes lesz.
Újpetre | |||
Az 5711-es út belterületi szakasza (Kossuth utca) észak felől nézve | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kraft Ferenc Tibor (független) | ||
Irányítószám | 7766 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 974 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 57,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 56′ 14″, k. h. 18° 21′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 14″, k. h. 18° 21′ 47″ | |||
Újpetre weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Újpetre témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Újpetre (németül: Ratzpeter) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Villánytól északnyugatra, Siklóstól északkeletre helyezkedik el. A szomszédos települések: észak felől Peterd és Pécsdevecser, kelet felől Kiskassa, délkelet felől Palkonya, délnyugat felől Vokány, északnyugat felől pedig Kisherend.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pécs-Siklós közti 5711-es út; Villánnyal az 5707-ss út, Pécsdevecserrel pedig az 57 127-es számú mellékút köti össze.
Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal Vokány megállóhelye, körülbelül 5 kilométerre délnyugatra.
Az Árpád-kori település nevét már 1296-ban említették az oklevelek Petre néven, mint a Győr nemzetségbeli Konrád ispán (comes Corradus de Ovari) birtokát, aki a Győr nemzetség Óvári-Kéméndi ágából származott. Később a birtokot Henrik bán fia János foglalta el. Károly Róbert király azonban visszaadta azt Konrád comes unokáinak. 1330-ban Petri birtokán Konrád ispán unokái megosztoztak. A falu a török megszállás alatt, és a később itt folyó csatározások miatt elnéptelenedett. A 18. század elején rácok költöztek a faluba, s ekkortól a település neve is megváltozott Rácpetrire.
1933-ban vette fel a település mostani nevét, az Újpetre nevet.
2001-ben lakosságának 7,7%-a német, 1,5%-a cigány, 0,3%-a horvát, a többi magyar volt.
A település német neve Ratzpeter (vagyis Rácpéter), ami a falu korábbi lakosaira, a rácokra, avagy szerbekre vonatkozik. Horvátul két elnevezése ismert. A töttösi horvátok Petrának, a belvárdgyulai horvátok Racpetrának nevezték a települést.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1007 | 981 | 956 | 935 | 972 | 959 | 974 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,8% horvátnak, 16,3% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,5%, református 11,6%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,2% (18,4% nem nyilatkozott).