Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Újraerdősítés hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos életben betöltött fontosságáig a Újraerdősítés kitörölhetetlen nyomot hagyott életünkben, gondolkodásunkban és kapcsolatainkban. A Újraerdősítés ősidők óta lenyűgöző és vita tárgya, számos értelmezést és reflexiót generált. Részletes és multidiszciplináris elemzésen keresztül megpróbáljuk megfejteni a Újraerdősítés rejtélyeit és jelentéstartalmát, valamint azt, hogy hogyan formálta történelmünket és a jövőre vonatkozó elvárásainkat.
A mesterséges úton történő újraerdősítés, illetve a természetes úton történő újraerdősülés olyan folyamat, melynek következtében egy korábban erdővel borított területet telepítéssel újra beültetnek facsemetékkel, vagy természetes úton újra betelepül fafajokkal. Főleg korábbi erdőirtásokat szoktak újra betelepíteni a későbbi erdészeti gazdálkodás fenntartása, illetve a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vétele miatt. Az újraerdősített területek az elsivatagosodás, illetve a levegőszennyezés ellen és a levegő szén-dioxid tartalmának megkötésében is hatékonyak. Azokon a területeken, ahol az erdősítést nem ipari célok miatt, hanem környezetvédelmi okokból telepítik, ott a fajtagazdagság és a korábbi természetes növénytakaró figyelembevételével elősegítik az erdészek a természet regenerációját és a korábbi ökoszisztéma helyreállását.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Reforestation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.