Napjainkra a 1526 aktuális és nagyon fontos témává vált a kortárs társadalomban. Befolyása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig. A globalizáció előrehaladtával és az információkhoz való tömeges hozzáféréssel a 1526 a szakértők és az egyszerű emberek érdeklődési körébe került. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a 1526 hatását a mai társadalomra, megvizsgálva annak hosszú távú hatásait és következményeit. Ezenkívül elemezzük a 1526-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket annak érdekében, hogy átfogó és objektív képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek
Évek: 1521 – 1522 – 1523 – 1524 – 1525 – 1526 – 1527 – 1528 – 1529 – 1530 – 1531
Események
Határozott dátumú események
- január 14. – Madridban V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király békét köt. (A francia király hatalmas váltságdíj fejében kiszabadul fogságából.)
- április 23. – Szulejmán szultán ismét Magyarország ellen indul.
- április 24. – Fegyveres országgyűlés Rákosmezőn, amely határozatokat hoz a küszöbön álló hadjárat előkészületeiről.
- június 1. – A július 2-ára szóló tolnai hadbaszállási parancs megfogalmazása. (A mozgósítási parancsot három hétig nem kézbesítették ki mindenüvé, majd annak végrehajtása – a kikézbesítés után – nem történt meg.)
- július 2. – I. Szulejmán oszmán szultán Nándorfehérvárhoz érkezik.
- július 5. – Tomori Pál kalocsai érsek és bácsi ispán utasítja Várdai Mihály és Zoltai János bodrogi ispánokat, hogy a megye nemesi felkelését és a jobbágyok ötödrészét a péterváradi rév védelmére küldjék, hogy ott megvédhessék Bács és Bodrog megyéket. (8-án már a megyét utasítja, hogy még azon az éjjel valamennyi nemes és jobbágy egyenként a péterváradi révnél legyen.)
- július 11. – A szultán Nándorfehérvárról (Belgrádból) átkel Zimonyba.
- július 20. – II. Lajos király a pápai segélyhad első felével, cseh zsoldosokkal és saját bandériumával elindul Budáról.
- július 27. – Alapy György bán vezette maroknyi várvédők – kétheti ostrom után – kénytelenek a török túlerővel szemben feladni Pétervárad várát.
- július 28. – Nádasdy Tamás királyi titkár előadja II. Lajos segélykérelmét a speyeri birodalmi gyűlésen.
- augusztus 6. – II. Lajos és hadserege Tolnára érkezik, ahol csatlakozik hozzá a pápai pénzen felfogadott lengyel zsoldos csapat.
- augusztus 8.
- augusztus 14. – A török csapatok megérkeznek az eszéki vár mellé.
- augusztus 15–19. – A török sereg hidat ver a Dráván és átkelt a folyón.
- augusztus 19–23. – Az oszmán hadsereg Eszéknél átkel a Dráván.
- augusztus 24. – Tomori Pál öt nappal a mohácsi vész előtt legyőz egy török sereget Krassóvár közelében.
- augusztus 29. – A magyar sereg Mohácsnál alig másfél óra alatt megsemmisítő vereséget szenved a I. Szulejmán szultán vezette török hadaktól. A mohácsi csatában elesett csaknem a teljes gyalogság, hét főpap és huszonnyolc főúr, míg a menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt.
- augusztus 30. – Megérkezik Budára a csatavesztés híre, Lajos özvegye, Mária királyné udvarával Pozsonyba menekül.
- szeptember 11. – I. Szulejmán szultán – serege élén – bevonul a védtelenül hagyott Budára.
- szeptember 14. – A törökök felgyújtják Budát és Pestet.
- szeptember 25. – A szultán – a hadak hátrahagyása nélkül – hazaindul a Duna–Tisza közén dél felé. (Magával viszi a budai vár értékeit és a budai zsidókat.)
- szeptember 28. – A török sereg először fosztja ki Szeged városát.
- október 10. – Az oszmán fősereg Nándorfehérvárnál átkel a Duna déli partjára, az elfoglalt szerémségi várakban oszmán őrség marad.
- október 18. – I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török háború.
- október 19. – Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentést ír Brodarics István kancellárnak II. Lajos király holttestének megtalálásáról.
- október 23. – Ferdinánd osztrák főherceget a cseh rendek királyukká választják.
- november 10.
- november 11. – Szapolyai János erdélyi vajdát magyar királlyá koronázza Podmaniczky István nyitrai püspök Székesfehérvárott.
- november 17. – A pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Ferdinánd cseh királyt választja.
- november 26. – V. Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosítja a magyar rendeket, hogy az országot megvédi a török ellen.
- december 17. – Az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.
Határozatlan dátumú események
Az év témái
Születések
Halálozások
- II. Lajos magyar király, elesik Mohácsnál (* 1506)
- Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek (* 1475 körül)
- Szalkai László esztergomi érsek (* 1475)
- Sárkány Ambrus volt királyi országbíró (* 1480 körül)
- Drágffy János királyi országbíró (* ?)
- Perényi Ferenc váradi püspök (* 1500)
- Móré Fülöp pécsi püspök (* ?)
- Paksy Balázs győri püspök (* ?)
- Csaholy Ferenc csanádi püspök (* 1496)
- Palinay György boszniai püspök (* ?)
- Szapolyai György szepesi gróf, a had második vezére (* 1488 k.)
- Balassa Ferenc volt horvát–szlavón bán (* ?)
- Bebek Ferenc, Gömör vármegye ispánja (* ?)
- Országh Ferenc főkamarás (* ?)
- Korlátkői Péter főajtónálló (* ?)
- Trepka András főajtónálló, királyi testőrtiszt (* ?)
- Horváth Simon királyi főpincemester (* ?)
- Aczél István pozsonyi várnagy, királyi testőrtiszt (* ?)
- Orlovcsics György zenggi kapitány (* ?)
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j k l B. Szabó János: A mohácsi vész. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 44-45. oldal, ISBN 978-963-09-8460-7
- ↑ a b c d e f g Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és a Jagelló-kor hadtörténete. In.: Veszprémy László: A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára, Argumentum, Budapest, 2007, 188-190. p.
- ↑ a b c d e Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 214. p.
- ↑ Fodor Pál: Szulejmán szultán és magyarországi hódításai. Oszmán emlékezet a 16–17. században. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 382-383. (2022/11-12.) szám, 26. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ F.I.: Kronológia. In.: História. XXV. évf., 5-6. sz., 18. p.
- ↑ Virovecz Nándor: Száműzetéstől főkapitányságig. Balassa Menyhárt és az erdélyi hatalomváltás (1549–1552). In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/1. sz., 32. oldal, ISSN 0017-6540