Ez a cikk a 1621 problémájával foglalkozik, amely ma rendkívül fontos. Elemezni fogják a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a mindennapi életben betöltött relevanciáját. A 1621 téma szakértők és amatőrök figyelmét egyaránt felkeltette, és tanulmányozása szenvedélyes vitákat és sokféle nézőpontot eredményezett. Ebben a cikkben a 1621 különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, bemutatjuk a legújabb kutatásokat, és megvitatjuk a jövőre vonatkozó lehetséges következményeit. Ezért alapvető fontosságú, hogy megértsük a 1621 jelentőségét és társadalmunk alapvető aspektusaira gyakorolt hatását.
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek
Évek: 1616 – 1617 – 1618 – 1619 – 1620 – 1621 – 1622 – 1623 – 1624 – 1625 – 1626
Események
Határozott dátumú események
- január 12. - II. Oszmán szultán 15 éves féltestvérét, Şehzade Mehmedet felakasztják, a szultán parancsára. Halála előtt megátkozza az uralkodót.
- január 18. - a Holland Kelet-Indiai Társaság átnevezi Jayakarta nevű erődítményét Bataviára - 1945-ben ez a település lesz Jakarta.
- január 22. - Kínában elkezdődik a Tiencsi-korszak.
- január 24. - Alig 12 nappal Şehzade Mehmed kivégzése után különösen fagyos időjárás kezdi el sújtani Isztambult, amit sokan Allah büntetésének vélnek, és emiatt lázadások törnek ki.
- január 28. - Meghal V. Pál pápa.
- január 29. - II. Ferdinánd német-római császár a birodalom árulójának nevezi V. Frigyes pfalzi választófejedelmet.
- február 9. – Pápává választják Alessandro Ludovisi bolognai érseket, aki a XV. Gergely nevet vette fel.
- március 31. - Megkoronázzák IV. Fülöp spanyol királyt.
- április 9. - Lejár a 12 évig tartó béke a Németalföldi Köztársaság és Spanyolország között.
- május 2. - Panamát 6,9-es erősségű földrengés sújtja.
- május 12. - Svédországban megalapítják Tornio városát, ami abban az időben a világ legészakabban fekvő városa lesz.
- május 24. - A Protestáns Unió hivatalosan is felbomlik.
- június 3. - Megalapítják a Holland Nyugat-Indiai Társaságot.
- június 21. - A fehérhegyi csata következményeként huszonhét cseh nemest kivégeznek Prága főterén.
- július 25. – Bornemissza János erdélyi serege Pálffy István császári ezredes seregét Nagyszombatnál megveri, majd július 30-án a várost is elfoglalja.
- augusztus 8. - La Rochelle városa csatlakozik a hugenotta lázadáshoz Franciaországban.
- augusztus 22. - XIII. Lajos francia király hozzákezd Montauban városának ostromához, mely később kudarcot vall.
- szeptember 2. – A lengyelek legyőzik a szultáni főhaderőt a chocimi csatában.
- október 9. – A lengyel hadak elhárítják a törökök második támadását Chocim alatt. Petro Szagajdacsnij kozák hetman és Jan Karol Chodkiewicz litván hetman is elesik. Véget ér az első lengyel-török háború.
- október 9. - Amerikában a Plymouth kolónia zarándokai és az indiánok megrendezik az első Hálaadást.
- december 31. – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Ferdinánd magyar király megköti a nikolsburgi békét, melynek során Bethlen lemond magyar uralkodói ambícióiról, felső-magyarországi területekért cserébe, Morvaország pedig vallásszabadságot kap.
Határozatlan dátumú események
Az év témái
Születések
Halálozások
Jegyzetek
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 15. oldal
- ↑ Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 247. p.