1952

Ez a szócikk az 1952. évről szól. Az 1952-es számról szóló cikket lásd itt: 1952 (szám).

1952 más naptárakban
Gergely-naptár	1952
Ab urbe condita	2705
Bahái naptár	108 – 109
Berber naptár	2902
Bizánci naptár	7460 – 7461
Buddhista naptár	2496
Burmai naptár	1314
Dzsucse-naptár	41
Etióp naptár	1944 – 1945
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2007 – 2008
Shaka Samvat	1874 – 1875
Holocén naptár	11952
Iráni naptár	1330 – 1331
Japán naptár	2612 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4648–4649
Kopt naptár	1668 – 1669
Koreai naptár	4285
Muszlim naptár	1371 – 1372
Örmény naptár	1401 ԹՎ ՌՆԱ
Thai szoláris naptár	2495
Zsidó naptár	5712 – 5713

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek

Évek: 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957

Események

• január 8. – Amerikai–jugoszláv gazdasági együttműködési szerződés.
• január 26. – Pénzügyi reformok Romániában.
• január 30. – Lynde D. McCormick amerikai altengernagyot nevezik ki a Szövetséges Fegyveres Erők atlanti-óceáni legfelső parancsnokává (SACLANT).
• február 20–25. – Az Észak-atlanti Tanács lisszaboni ülésén átszervezik a Szövetség szerkezetét, így a NATO állandó szervezetté alakul Párizs központtal.
• február 21. – A Észak-atlanti Tanács létrehozza a Csatorna Főparancsnokságot, amelynek első főparancsnokává Sir Arthur Power admirálist nevezik ki.
• március 21. – Kwame Nkrumah – formálisan – elfoglalja a miniszterelnöki posztot Ghánában.
• április 1. – A helyi önigazgatási törvény bevezetése Jugoszláviában.
• április 4. – Az angol Hastings Lionel Ismay lesz a NATO első főtitkára.
• április 5. – A lengyel kormányzat egyezményt ír alá a varsói Kultúra és Tudomány Házának megépítéséről.
• április 10. – A Szövetséges Fegyveres Erők Atlanti-óceáni Legfelső Parancsnoksága megkezdi működését a Virginia állambeli Norfolkban.
• április 16. – A NATO ideiglenes főhadiszállása berendezkedik Párizsban, a Palais de Chaillot-ban.
• április 19. – A Szentszék a nagyváradi püspökség Magyarországon maradt részének ordináriusává nevezi ki a mindenkori csanádi püspököt.
• április 25. – Németország délnyugati részén Baden, Hohenzollern és Württenberg tartományok összevonásával megalakul Baden-Württemberg tartomány.
• április 28. – Az Észak-atlanti Tanács megtartja első ülését Párizsban.
• május 26–27. – A Román Munkáspárt KB plenáris ülése, amelyen kizárják a pártból Luka László pénzügyminisztert.
• május 27. – Párizsban Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság aláírja az Európai Védelmi Közösséget létrehozó szerződést. (A francia nemzetgyűlés 1954-es ellenállása miatt nem lép érvénybe.)
• június 2. – Romániában Petru Grozát Gheorghe Gheorghiu-Dej váltja a kormányfői poszton.
• június 11. – Jugoszláv–nyugatnémet gazdasági egyezmény.
• július 1.
  • Szlovákiában elrendelik a magyarlakta területeken a kétnyelvűséget, de a rendelet következetes alkalmazására nem kerül sor.
  • Az Egyesült Államokban a „Védelmi Katalogizálási és Szabványosítási Törvény” elrendeli az egységes rendszer (szabványosított eljárás) alkalmazását a védelmi minisztérium részére.
• július 22.
  • A Gamal Abden-Nasszer által vezetett Dhobat el Ahrar szervezet államcsínyt hajt végre Líbiában, megdöntve a monarchiát.
  • A szejm elfogadja az új lengyel alkotmányt. (Lengyelország új államformája népköztársaság, ugyanakkor az államelnök tisztségét megszüntetik, helyébe az államtanács lép.)
• augusztus 10. – Megkezdi működését az Európai Szén- és Acélközösség. (A szervezet ratifikálása!)
• augusztus 12. – A meggyilkolt költők éjszakája Moszkvában.
• augusztus 14. – Megalakul a Rákosi-kormány.
• augusztus 17–22. – Csou En-laj kínai miniszterelnök Moszkvában többször tárgyal Sztálinnal a koreai háborúról, a Kínának nyújtott szovjet technológiai segítségről, a szovjetek által elfoglalt Port Arthur kikötőváros visszaadásáról.
• augusztus 28. – A NATO tagállamok Párizsban aláírják a nemzetközi katonai parancsnokságok státuszáról szóló jegyzőkönyvet.
• szeptember 20. – Édith Piaf és Jacques Pills házasságot köt.
• szeptember 24. – Romániában kihirdetik az új alkotmányt, amely az 1936-os szovjet alkotmány számos bekezdését szó szerint tartalmazza.
• október 26. – Parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban.
• november 1. – Az Amerikai Egyesült Államok felrobbantja az első hidrogénbombát (Marshall-szigetek).
• november 2–7. – A Jugoszláv Kommunista Párt VI., névváltoztató kongresszusa. (A kongresszus bírálja a sztálinista gyakorlatot, és megerősíti az önigazgatás politikáját. A párt felveszi a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) nevet.)
• november 4. – Az amerikai elnökválasztáson a Republikánus párti Dwight D. Eisenhower győz.
• november 17.
  • Jugoszlávia megszakítja diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal Alojzije Stepinac kardinálissá való kinevezése miatt.
  • Megkezdi működését a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a tudományos élet központi irányítója.
• november 20. – Az új lengyel nemzetgyűlés (szejm) megválasztja az államtanács tagjait, melynek elnöke Aleksander Zawadzki.
• november 20–27. – Csehszlovákiában az összeesküvéssel, államellenes felforgató tevékenységgel vádolt Rudolf Slánský és társai ellen lefolytatott per (a „csehszlovák Rajk-per”) vádlottjait – három személy kivételével – halálra ítélik. (Az ítéletet december 3-án végrehajtják.)
• november 22. – A lengyel szejm elfogadja az amnesztia-törvényt.
• december 26. – A Legfelsőbb Bíróság jogerősen helyben hagyta a Kádár János és társai perében első fokon meghozott ítéletet.
• az év folyamán –
  • Átadják a felújított Petőfi hidat Budapesten.
  • Csehszlovákiában megjelenik a II. világháború utáni első magyar verseskötet, Dénes György „Magra vár a föld” című műve.

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1952-ben

1952 a tudományban

• Alfred Hershey és Martha Chase a T2 bakteriofággal kísérletezve bebizonyítják, hogy a DNS és nem a fehérjék az örökítőanyag.
• Az első színes televízióadások.
• Az Amerikai Egyesült Államok első hidrogénbomba-kísérlete.
• A 99. és a 100. kémiai elem felfedezése.
• A buborékkamra megszerkesztése.

1952 a légi közlekedésben

1952 a vasúti közlekedésben

1952 a filmművészetben

• Charlie Chaplin: Rivaldafény
• René Clair: Az éjszaka szépei
• René Clément: Tiltott játékok
• Christian Jacques: Királylány a feleségem
• Sindó Kaneto: Hirosima gyermekei
• Doren-Gene Kelly: Ének az esőben (musical)
• Mizogucsi Kendzsi: O Haru élete
• Henry King: A Kilimandzsáró hava
• Jacques Tati: Hulot úr nyaral
• Orson Welles: Othello
• Fred Zinnemann: Délidő

1952 az irodalomban

• Samuel Beckett: Godot-ra várva (dráma)
• Pierre Boulle: Híd a Kwai folyón (kisregény)
• Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom
• Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger (regény)
• Kurt Vonnegut: Gépzongora^{[a 1]}
• John Steinbeck: Édentől keletre (regény)

1952 a zenében

• Ekkor alapították az Erkel Ferenc zeneszerző nevét viselő zeneszerzői, illetve a Liszt Ferenc zeneszerző nevét viselő zenei és előadóművészeti kitüntetést.
• Megkezdődik a világ egyik legnevesebb elektromos gitárjának, a Gibson Les Paul gyártása.
• John Cage: 4'33.

1952 a sportban

• Alberto Ascari megszerzi élete első Formula–1-es világbajnoki címét.
• július 19. – augusztus 3. XV. Nyári olimpiai játékok – Helsinki, Finnország 69 ország részvételével.
• február 14. – február 25. VI. Téli olimpiai játékok Oslóban, 30 ország részvételével.
• Asztalitenisz–világbajnokság Bombayben. A magyar csapat két aranyérmet nyer.
• Vívó–világbajnokság Koppenhágában. Aranyérmes a magyar női tőrcsapat.
• Női kosárlabda–Európa-bajnokság Moszkvában. A magyar csapat a harmadik helyen végez.
• A Bp. Honvéd SE nyeri az NB 1-et. Ez a klub harmadik bajnoki címe.

1952 a jogalkotásban

Születések

• január 22. – Robledo Puch argentin sorozatgyilkos
• február 19. – Danilo Türk szlovén államfő
• február 23. – Marshall Herskovitz zsidó származású amerikai filmproducer, rendező és forgatókönyvíró
• március 3. – Hrotkó Károly magyar kertészmérnök, dendrológus, egyetemi tanár
• március 11. – Douglas Adams angol író († 2001)
• március 13. – Rapai Ágnes magyar költő, író
• március 19. – Harvey Weinstein amerikai filmproducer
• március 25. – Juszt László újságíró
• április 1. – Tőkés László, a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke
• április 4. – Gary Moore ír gitáros, dalszerző, énekes († 2011)
• április 7. – Makkai Gergely romániai magyar politikus
• április 8. – Mózes Attila romániai magyar író, irodalomkritikus, szerkesztő († 2017)
• április 10.
  • Zoran Petrović jugoszláv nemzetközi labdarúgó-játékvezető
  • Steven Seagal amerikai színész
• április 12. – Oszvald Marika magyar operett-énekesnő, színésznő
• április 13. – Sinkovits-Vitay András magyar színész, rendező
• április 16. – Anatolij Nyikolajevics Kvocsur orosz repülőtiszt, berepülőpilóta
• május 5.
  • Szerencsi Éva magyar színésznő († 2004)
  • Jurgis Kairys litván műrepülő, repülőgép-tervező
• május 20. – Szakácsi Sándor Jászai Mari-díjas magyar színész († 2007)
• május 24. – Zsigmond Ágnes magyar vegyész, egyetemi oktató († 2019)
• május 30. – Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar karmester, zongoraművész és zeneszerző († 2016)
• június 2. – Koltay Gergely Kossuth-díjas magyar zenész, zeneszerző, dalszövegíró
• június 4. – Lempert László magyar–amerikai matematikus
• június 7. – Orhan Pamuk Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja
• június 23. – Gyurkó János magyar mérnök, politikus († 1996)
• június 25. – Erdő Péter magyar bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke, teológus, egyházjogász
• augusztus 4. – Demszky Gábor Budapest főpolgármestere
• augusztus 5. – Faragó Tamás, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző
• augusztus 6. – Balázs Klári magyar énekesnő
• augusztus 18. – Patrick Swayze amerikai színész († 2009)
• augusztus 19. – Jonathan Frakes amerikai színész
• szeptember 4. – Voga János magyar műsorvezető, tanár, szövegíró, zenész
• szeptember 5. – Balkay Géza Jászai Mari-díjas magyar színész († 2006)
• szeptember 18. – Pálinkás József fizikus, politikus, akadémikus
• szeptember 25. – Christopher Reeve amerikai színész († 2004)
• október 1. – Bari Károly költő, műfordító
• október 5.
  • Vanderlei Luxemburgo brazil labdarúgóedző
  • Clive Barker angol író, filmrendező
• Október 7. Vlagyimir Putyin, orosz miniszterelnök
• október 8. – Edward Zwick zsidó származású amerikai filmrendező és producer
• október 13.
  • Dénémeth István költő, prózaíró, műfordító († 2000)
  • Molnár Pál a Balassi Bálint-emlékkard alapítója
• október 26. – Korcsmáros György rendező
• október 27. – Francis Fukuyama amerikai filozófus, politikai közgazdász és író
• november 5. – Oleh Volodimirovics Blohin szovjet labdarúgó, ukrán sportvezető
• november 7. – David Petraeus amerikai tábornok, a CIA volt igazgatója
• november 15.:
  • Magyar Bálint szabaddemokrata politikus
  • Adolf Rosenzweig, osztrák politikus és szociológus
• november 16. – Gálffi László Kossuth-díjas magyar színész
• november 29. – Csuka Mónika magyar énekes, gitáros
• november 30. – Mandy Patinkin amerikai színész, énekes
• december 1. – Fábryné Dobai Ilona magyar építőipari technológus, országgyűlési képviselő (1980–1985)
• december 7. – Kopek Rita magyar festőművész, képzőművészeti oktató

Halálozások

• január 6. – Alfred Meebold botanikus, író, antropozófus (* 1863)
• február 6. – VI. György brit uralkodó (* 1895)
• február 29. – Navratil Ákos közgazdász, jogtudós, a 20. századi magyar közgazdaságtan jelentős elméleti tudósa, az MTA tagja (* 1875)
• március 17. – Láng Nándor régész, művészettörténész, klasszika-filológus, az MTA tagja (* 1871)
• április 1. – Molnár Ferenc író, drámaíró (* 1878)
• május 3. – Csanády György költő, újságíró, rádiórendező (* 1895)
• május 8. – William Fox amerikai filmproducer, a Twentieth-Century-Fox egyik alapítója (* 1879)
• március 13. – Lucich Károly altengernagy, a Császári és Királyi Dunai Flottilla parancsnoka, a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum igazgatója (* 1868)
• május 20. – Gelei József magyar zoológus, az MTA tagja (* 1885)
• május 26. – Karafiáth Jenő politikus, miniszter, Budapest főpolgármestere (* 1883)
• május 28. – Werth Henrik magyar katonatiszt, Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke (* 1881)
• június 23. – Berty László olimpiai bajnok vívó (* 1875)
• augusztus 13. – Wilm Hosenfeld, aki megmentette a lengyel zongorista és zeneszerző Władysław Szpilman életét, amikor Varsó már romokban hevert (* 1895)
• augusztus 14. – Balesetben elhunyt Marcel Loubens barlangász. Tiszteletére ezt a napot később a barlangászok világnapjának nyilvánították. (* 1923)
• augusztus 27. – Kempelen Béla, családtörténetíró, heraldikus (* 1874)
• szeptember 7. – Marek József állatorvos, az MTA tagja, a magyar állatorvos-tudomány kiemelkedő alakja (* 1868)
• október 31. – Csizmadia András magyar gazdálkodó, kisbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1872)
• november 16. – Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka, ukrán operaénekes, zenepedagógus (* 1872)
• november 18. – Paul Éluard (eredeti neve Eugéne Emile Paul Grindel), francia költő (* 1895)
• november 20. – Benedetto Croce, olasz idealista filozófus (* 1866)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Fizikai	Felix Bloch, Edward Mills Purcell
Kémiai	Archer Martin, Richard Synge
Orvosi-fiziológiai	Selman Waksman
Irodalmi	François Mauriac
Béke	Albert Schweitzer

Hivatkozások

Megjegyzések

1. ↑ Vonnegut első regénye

Jegyzetek

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)