1990-es Formula–1 világbajnokság

1990-es FIA Formula–1 világbajnokság
Az 1990-es év világbajnok autója, a McLaren MP4/5B
Egyéni világbajnok
Ayrton Senna	78
Konstruktőri világbajnok
McLaren	121
← 1989 1991 →

Az 1990-es Formula–1-es szezon volt a 41. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1990. március 11-től november 4-éig tartott.

Ayrton Senna és Alain Prost csatáját harmadszor is csak tisztes távolból tudta követni a többi versenyző. Kettejük rossz viszonya miatt Prost a holtidényben a Ferrarihoz igazolt, helyet cserélve Gerhard Bergerrel. Felmerült, hogy a FISA elnökét az elmúlt évben történtek miatt csalással vádoló Sennát kizárják az 1990-es küzdelmekből, csak az első futam előtt nem sokkal jelentették be, hogy elindulhat a vb-n. Felváltva nyerték a futamokat Prosttal, a döntés az utolsó előtti, japán nagydíjra maradt. Akárcsak egy évvel korábban, most is összeütköztek, mindketten kiestek, és mivel a verseny előtt Senna állt jobban, ő lett a világbajnok. A harmadik helyen a Benettonnal versenyző Nelson Piquet zárt. A csapatok között ismét a McLaren bizonyult a legjobbnak, bár a második helyen végző Ferrari jóval közelebb került hozzá, mint bárki más az elmúlt években.

A szezon menete

Alain Prost, Ayrton Senna nagy riválisa, az 1990-es évadra átigazolt a Ferrarihoz. A francia helyére a McLarenhez Gerhard Berger érkezett Senna csapattársául. A Ferrari versenyzője Nigel Mansell és Prost lett. A Williams megtartotta az előző évi versenyzőit: Thierry Boutsent és Riccardo Patresét. A Benetton a háromszoros bajnok Nelson Piquet-t szerződtette le, csapattársa Alessandro Nannini lett. Miután a Lotus elveszítette Piquet-t és Nakadzsima Szatorut (aki a Tyrrellhez igazolt), leszerződtették Derek Warwickot és a fiatal Martin Donnellyt. A Tyrrell Jean Alesivel és Nakadzsimával vett részt az évadban. Az új Life csapat maga építette szokatlan W12-es elrendezésű motorját, de Gary Brabhammel, majd Bruno Giacomellivel sem sikerült versenyre kvalifikálniuk magukat.

Az évad elején hat csapatnak kellett részt vennie előkvalifikáción: a két autót nevező Larrousse-nak, AGS-nek és EuroBrunnak, valamint az egy autót nevező Osellának, Coloninak és Life-nak.

Az első versenyt az Egyesült Államokban, Phoenixben tartották. Az időmérő edzésen váratlan eső érkezett, amely ahhoz vezetett, hogy Gerhard Bergeré lett az első hely Pierluigi Martini Minardija, Andrea de Cesaris Dallarája és Jean Alesi Tyrrellje előtt. Senna az ötödik, Piquet a hatodik helyre kvalifikálta magát. A rajtnál a negyedik helyről induló Alesi vette át a vezetést Bergertől. Az osztrák lemaradt, majd visszaesett a mezőnyben. Senna megelőzte de Cesarist, míg Berger a 9. körben a falnak ütközött, emiatt ki kellett állnia szerelőihez. Visszatérése után kuplungprobléma miatt kiesett. Alesi már 8,2 másodperc előnnyel vezetett, de Senna ledolgozta hátrányát. A 34. kör első kanyarjában megelőzte, de a francia azonnal visszavette a vezető helyet. A brazil a következő körben ismét ugyanott előzte meg, és ezúttal meg is tudta tartani a vezetést, majd győzött. Mögöttük, Thierry Boutsen megelőzte Piquet-t a harmadik helyért, Stefano Modena ötödik, Nakadzsima hatodik lett.

A brazíliai rajtrácson Senna és Berger indult első sorból a két Williams és a két Ferrari előtt. A rajt után Senna vezetett Berger, Boutsen és Prost előtt. Boutsen hamar megelőzte Bergert, de Senna tempóját nem tudta tartani. A boxkiállásoknál Boutsen gumit és orrkúpot cserélt, így a tizenegyedik helyre esett vissza. A Ferrari-szerelők jó munkájának köszönhetően Prost a második helyre tért vissza. A 10 másodperccel vezető Senna a lekörözendő Nakadzsimának ütközött, emiatt ki kellett állnia a boxba. Prost tisztán győzött Berger, Senna és Mansell előtt.

San Marinóban a brazíliai időmérőhöz hasonló eredmény született: Senna indult Berger, Patrese, Boutsen előtt. Bár Senna megtartotta a rajtnál a vezetést, néhány kör után egy kő került a kerekébe, emiatt kicsúszott a kavicságyba és kiesett. Boutsen, miután a rajtnál megelőzte Patresét, majd a 2. körben Bergert, Senna kiesését követően átvette a vezetést, de motorja elfüstölt a 18. körben. Az élre Berger került, de Mansell elkezdte támadni a vezető helyért. A brit megpróbálta megelőzni Bergert, de megpördült. Ferrarija nem ütközött neki semminek, így Mansell nem veszített pozíciót sem, de hamarosan motorhiba miatt kiesett. A második boxkiállásoknál Nannini Prost elé került. Patrese utolérte Bergert, és az 51. körben megelőzte. Az olasz megtartotta vezető helyét, és győzött Berger, Nannini és Prost előtt.

Monacóban is Sennáé lett a pole Alain Prost Ferrarija és Jean Alesi Tyrrellje előtt. Az első körben Berger és Prost összeütközött és eltorlaszolták a pályát, emiatt megszakították a versenyt. A második rajt után is megmaradt az élen a Senna-Prost-Alesi sorrend. A 30. körben Prost elektronikai probléma miatt kiesett. Később Mansell hátulról nekiment Thierry Boutsen autójának, emiatt ki kellett hajtania a boxba. Senna győzött Alesi, Berger és Boutsen előtt.

A kanadai nagydíjon Senna és Berger McLarenje indult az első sorból, Prost a harmadik, Nannini a negyedik helyet szerezte meg. A rajt idején a pálya még nedves volt, Berger kiugrott a rajtnál, majd azonnal visszavett tempójából. Az osztrák 1 perces időbüntetést kapott, Senna állt az élre Nannini, Alesi és Prost előtt. Amikor a pálya száradni kezdett, mindenki kiállt a boxba. Miután Nannini visszatért a pályára, elütött egy mormotát és ismét ki kellett állnia javításra. A 22. körben kicsúszott és kiesett. Berger a pályán vezetett, de egyperces előnyre lett volna szüksége, hogy valóban nyerjen. Az osztrák egy másodperccel gyorsabb köröket futott mindenkinél. Boutsen kicsúszásával, majd Patrese kiesésével is egy helyet jött előre. Warwick után Prost Ferrariját (akit korábban Piquet és Mansell is megelőzött) is megelőzte, így a negyedik helyen végzett. Senna mellett Piquet és Mansell ért célba dobogós helyen.

Mexikóban Berger indult az első helyről, Riccardo Patrese, Senna és Mansell előtt. Prost csak a 13. helyet tudta megszerezni. Az élre Patrese állt, akit Senna és Berger követett. A 2. körben Senna megelőzte Patresét, majd csapattársa követte, így az élen a két McLaren haladt. A mezőny hátsó részében Prost rossz rajtpozíciójából indulva gyorsan küzdötte át magát a mezőnyön, míg Piquet a harmadik helyre jött fel. Berger korán kiállt új gumikért a 13. körben. Piquet így második lett, de Mansell megelőzte. Prost folytatta gyors felzárkózását, 15 körrel a verseny vége előtt megszerezte a második helyet Manselltől. A francia előtt már csak Senna haladt, aki gumiprobléma miatt lelassult. A brazil kockáztatott, és nem állt ki új gumikért, a 60. körben Prost megelőzte, majd 3 körrel később hátsó kereke felrobbant és kiesett. A második helyért Mansell és Berger folytatott küzdelmet. Mansell a külső íven előzte meg az osztrákot a nagyon gyors Peraltada kanyarban, így a Ferrari kettős győzelmet ünnepelhetett. Prost és Mansell mögött Berger, Nannini és Boutsen ért célba.

Franciaországban Mansell indult a pole-ból, Berger, Senna és Prost előtt. A rajtnál Berger elment Mansell mellett, Prost több helyet visszacsúszott. A 2. körben Senna megelőzte Mansellt, majd Bergert is, amikor az osztráknak gumiproblémái akadtak. Szinte az egész mezőny kiállt gumit cserélni a két Leyton House kivételével. A boxkiállások után Ivan Capelli vezetett Maurício Gugelmin, Prost, Nannini, Mansell és Senna előtt. Prost később megelőzte Gugelmint, aki később motorhiba miatt kiesett. Míg Prost Capellihez közeledett, Mansell megelőzte Nanninit. Miután a brit utolérte az élen haladókat motorhiba miatt kiállni kényszerült. Capelli az élen sikeresen védte pozícióját, de motorjával probléma akadt, ezért lelassult. Nannini a harmadik helyen autózott, de elektronikai hiba miatt kiesett. Prost a Ferrari 100. győzelmét szerezte meg, mögötte Capelli, Senna, Piquet, Berger és Patrese szerzett pontot.

A brit nagydíjon Mansell indult a pole-ból Senna és Berger McLaren-Hondája előtt. Senna már az első kanyarban élre állt. Mansell a 12. körben visszaelőzte a brazilt. Két kör múlva Senna megcsúszott, majd a boxba is kiállt, így a 10. helyre esett vissza. Mansell továbbra is maradt az élen, de a 22. körtől elektronikus sebességváltójával probléma akadt. A 31. körben Prost megelőzte Bergert a második helyért, majd a 43. körben Mansell problémáját kihasználva az élre állt. Mansell az 56. körben kiesett, mivel váltója teljesen tönkrement. Miután a brit visszasétált a boxba, az újságíróknak elmondta, hogy az év végén befejezi Formula–1-es pályafutását. Prost sorozatban harmadszorra győzött, ezzel átvette Sennától a pontverseny vezetését. Mellette Boutsen és Senna állt dobogóra.

A német nagydíjjal elkezdődött a bajnokság második fele, a több alkalommal pontot szerző Larrousse csapatnak ezentúl nem kellett részt vennie az előkvalifikáción, míg a Ligier-nek ez szükséges lett. A McLareneké lett az első sor a Ferrarik és a Williamsek előtt. A rajt után is megmaradt a Senna, Berger, Prost, Mansell sorrend. A 11. körben Piquet Patresét próbálta előzni, de nem tudott a pályán maradni, így Nannini megelőzte. Három körrel később Mansell az Ostkurvében a füvön hajtott át. Bár nem veszített ezzel pozíciót, autója megsérült, két körrel később kiesett. Eközben Nannini megelőzte Patresét. Mivel a Williamsek és a Benettonok kiállás nélkül tervezték teljesíteni a futamot, Nannini vezetett Senna és Patrese előtt. Piquet motorhiba miatt kiesett, míg Patrese gumijai rossz állapotban voltak, ki kellett állnia kerékcserére. A 34. körben Senna megelőzte Nanninit, majd egyre növelte előnyét. Boutsent Prost, majd Patrese is megelőzte. Senna győzött Nannini, Berger és Prost előtt.

A magyar nagydíjon Williamsek alkották az első sort, Boutsen indult a pole-ból Patrese előtt. A rajt Bergernek sikerült a legjobban, Boutsen mögé jött fel. Senna Prosthoz hasonlóan visszaesett a rajtnál. A brazilnak a 21. körben sikerült megelőznie Alesit, de ekkor defekt miatt kiállt a boxba. Később Nannini és Prost is megelőzte Alesit, de Prost erőátviteli probléma miatt kiesett. Senna boxkiállása után gyorsan zárkózott fel az élen haladó öt autóra. Miután Berger, Mansell és Patrese is mögé került, a brazil Nanninit próbálta megelőzni a sikánnál a 64. körben. A két autó összeütközött. Míg Nannini a sóderágyban maradt, Senna továbbhajtott és utolérte Boutsent, de megelőzni nem tudta. A belga versenyző pályafutása harmadik győzelmét szerezte meg, Senna második, Piquet harmadik lett.

A belga nagydíj előtt az Onyx visszalépett, így a két Ligier-nek nem kellett résztvennie az előkvalifikáción. Spában Senna indult az élről Berger, Prost és Boutsen előtt. Az első rajtnál Piquet kilökte Mansellt a pályáról, majd Nakadzsima és Modena ütközött össze. A megismételt rajtnál Paolo Barilla a falnak ütközött Minardijával és eltorlaszolta a pályát. Miután harmadszor is elrajtolt a mezőny, Senna megtartotta a vezetést Berger, Prost és Boutsen előtt. A 11. körben Mansell kiállt a boxba autója nehéz kezelhetősége miatt. 8 körre visszaállt, amikor a probléma még súlyosabbá vált és a brit kiállt. A 14. körben Prost megelőzte Bergert, aki ezután kiállt kerékcserére. Az élen haladó Senna és Prost között 2 másodperc volt a különbség és egyszer álltak ki a boxba. Nannini, aki nem tervezett kerékcserét, közéjük került. Patrese és Boutsen is váltóhiba miatt kiállt. Prost megelőzte Nanninit, Berger pedig a 41. körben került elé, amikor az olasz túl szélesen vette az egyik kanyart. Senna győzött Prost, Berger és Nannini előtt.

Az olasz nagydíjon ismét Senna szerezte meg a pole-t Prost, Berger és Mansell előtt. A rajtnál Berger elment Prost mellett, míg az ötödik helyről induló Alesi mindkét Ferrarit átugrotta. Warwick a Parabolica kanyarban balesetezett, ezért a rajtot meg kellett ismételni. Az új rajtnál Berger és Alesi ismét megelőzte a Ferrarikat, Senna megtartotta vezető helyét. Az 5. körben a harmadik helyen haladó Alesi kicsúszott és kiesett. Berger gumijai elkezdtek hólyagosodni, majd Prost meg is előzte. A boxkiállások során nem változott az élen haladók sorrendje. Az előző nagydíjhoz hasonlóan Senna győzött Prost és Berger előtt, Mansell negyedik lett.

Portugáliában a Ferrarik indultak az első sorból, Mansell-Prost sorrendben. Mögülük Senna és Berger indult. A rajtnál mindkét Ferrari visszaesett és a McLarenek kerültek az élre. Senna vezetett Berger, Mansell és Piquet előtt. A 13. körben Prost megelőzte Piquet-t, majd Mansell a fűre hajtott, így a harmadik helyre került a francia. Mansell és Berger hamarosan kiálltak a boxba, eközben Prost megelőzte Sennát és az élre került. Hamarosan ők ketten is kiálltak, ezután Senna vezetett Mansell, Berger és Prost előtt. Mansell az 50. körben megelőzte Sennát, így az élre állt. Phillipe Alliot lekörözésénél összeütköztek és a Ligier a falnak csapódott, míg Mansell sérülés nélkül továbbhaladt. Prost az 59. körben megelőzte Bergert. Két körrel később Szuzuki Aguri és Alex Caffi ütközött egymással. Mivel az autók eltorlaszolták a pályát, a versenyt leintették. Így Mansell győzött Senna, Prost és Berger előtt.

Spanyolországban Senna pályafutása 50. pole-pozícióját szerezte Prost, Mansell és Alesi előtt. A rajt után a brazil megtartotta a vezetést, míg mögötte Patrese kiütötte Alesit, aki a kavicságyba került. A kiállások után Mansell megelőzte csapattársát, de elengedte, hogy Prost továbbra is esélyes legyen a bajnoki címre. Piquet vezetett Prost, Senna és Mansell előtt. Prost elkezdte támadni Piquet-t, aki hibázott és negyediknek esett vissza. Később Mansell megelőzte Sennát, így a Ferrari kettős győzelmet aratott. Piquet az akkumulátora, Senna a hűtője miatt esett ki. Berger Boutsent támadta a negyedik helyért, összeütköztek és az osztrák kicsúszott. Prost győzött Mansell, Nannini és Boutsen előtt.

A japán nagydíj előtt Nannini helikopter-balesetet szenvedett és sérülései miatt kénytelen volt befejezni Formula–1-es karrierjét. A Benettonnál Roberto Morenót ültették a helyére. Visszavonult a sportágtól az EuroBrun és a Life csapat, így az előkvalifikáció szükségtelenné vált. Az időmérésen Sennáé lett a pole Prost, Mansell és Berger előtt. Senna ennek ellenére nem volt boldog, mivel az első rajtkocka a pálya poros oldalán helyezkedett el. Jean Marie Balestre, az FIA elnöke azonban megtagadta a változtatást. Senna ezek után úgy döntött, senkit sem fog maga elé engedni az első kanyarban. Prost ezt nem tudta, és a rajt után elsőként ért az első kanyarba. Senna autójának bal oldala hozzáért Prost hátsó szárnyához, ezzel mindketten kicsúsztak a kavicságyba és kiestek a versenyben. A bajnoki cím sorsa így eldőlt, Senna javára. A versenyt Berger vezette Mansell, Piquet és Moreno előtt. A 2. kör elején Berger kicsúszott és kiesett, így Mansell vezetett a két Benetton előtt. A brit 15 másodperces előnnyel állt ki a boxba a 27. körben, majd tengelytörés miatt kiesett. Ezzel bebiztosította a konstruktőri címét a McLaren. A Benettonok és Szuzuki nem álltak ki. Patrese és Boutsen kerékcseréje után Szuzuki mögé érkeztek vissza. Piquet győzött Moreno előtt, így a Benetton kettős győzelmet szerzett, a japán Szuzuki Aguri a harmadik helyen ért célba a Larrousse-Lamborghinivel. Patrese negyedik, Boutsen ötödik, Nakadzsima hatodik lett.

Az utolsó versenyt Ausztráliában rendezték, ahol a McLarenek indultak az első sorból, Mansell és Prost Ferrarija előtt. Piquet megelőzte Alesit és Patresét a rajtnál, így az ötödik helyre jött fel, Senna, Berger, Mansell és Prost mögé. A 2. körben Mansell megelőzte Bergert. Miközben védte pozícióját, feltartotta Prostot, akit így Piquet megelőzött. A brazil hamarosan Bergert is megelőzte, míg Senna és Mansell elhúzott az élen. A 43. körben Mansell nem tudta bevenni az egyik kanyart. Senna a 62. körben váltóprobléma miatt a falnak ütközött és kiesett. A boxkiállások után Piquet vezetett Mansell, Berger és Prost előtt. Mansell hátrányát gyorsan csökkentette Piquet-vel szemben. A befutóig háromszor döntötte meg a pályarekordot, körönként két másodperccel csökkentette hátrányát. 4 körrel a leintés előtt Piquet hibázott, így Mansell szinte közvetlenül mögé ért. Mansell az utolsó körben, a hosszú egyenes végén megpróbálta megelőzni a brazilt, de nem sikerült neki. Piquet győzött Mansell, Prost és Berger előtt.

A szezon végén Senna lett a világbajnok 78 pontjával, a 71 pontos Prost és a 43 pontos Piquet előtt. A konstruktőri bajnokságot a McLaren nyerte 121 ponttal. A Ferrari 110, a Benetton 71 egységet szerzett.

Csapatok és versenyzők

A következő csapatok és versenyzők vettek rész az 1990-es világbajnokságban:

Csapat	Konstruktőr	Modell	Motor	Gumi	#	Pilóta	Teszt pilóták
Scuderia Ferrari SpA	Ferrari	641	Ferrari 036 3.5 V12 037 3.5 V12	G	1	Alain Prost	Gianni Morbidelli
					2	Nigel Mansell
Tyrrell Racing Organisation	Tyrrell	019	Ford DFR 3.5 V8	P	3	Nakadzsima Szatoru	Volker Weidler
					4	Jean Alesi
Canon Williams Team	Williams	FW13B	Renault RS2 3.5 V10	G	5	Thierry Boutsen	Mark Blundell
					6	Riccardo Patrese
Motor Racing Developments Ltd.	Brabham	BT58 BT59	Judd EV 3.5 V8	P	7	David Brabham	nem volt
						Gregor Foitek
					8	Stefano Modena
Footwork Arrows Racing	Arrows	A11 A11B	Ford DFR 3.5 V8	G	9	Michele Alboreto	nem volt
					10	Alex Caffi
						Bernd Schneider
Camel Team Lotus	Lotus	102	Lamborghini 3512 3.5 V12	G	11	Derek Warwick	nem volt
					12	Martin Donnelly
						Johnny Herbert
Fondmetal Osella	Osella	FA1M89 FA1ME	Ford DFR 3.5 V8	P	14	Olivier Grouillard	nem volt
Leyton House Racing	Leyton House	CG901	Judd EV 3.5 V8	G	15	Maurício Gugelmin	Bruno Giacomelli
					16	Ivan Capelli
Automobiles Gonfaronaise Sportive	AGS	JH24 JH25	Ford DFR 3.5 V8	G	17	Gabriele Tarquini	nem volt
					18	Yannick Dalmas
Benetton Formula	Benetton	B189B B190	Ford HBA4 3.5 V8	G	19	Alessandro Nannini	Johnny Dumfries Roberto Moreno
						Roberto Moreno
					20	Nelson Piquet
Scuderia Italia	Dallara	F190	Ford DFR 3.5 V8	P	21	Emanuele Pirro	Andrea Montermini
						Gianni Morbidelli
					22	Andrea de Cesaris
SCM Minardi Team	Minardi	M189 M190	Ford DFR 3.5 V8	P	23	Pierluigi Martini	nem volt
					24	Paolo Barilla
						Gianni Morbidelli
Ligier Gitanes	Ligier	JS33B	Ford DFR 3.5 V8	G	25	Nicola Larini	Emmanuel Collard
					26	Philippe Alliot
Honda Marlboro McLaren	McLaren	MP4/5B	Honda RA109E 3.5 V10	G	27	Ayrton Senna	Jonathan Palmer Allan McNish
					28	Gerhard Berger
Espo Larrousse F1	Lola	LC89B LC90	Lamborghini 3512 3.5 V12	G	29	Éric Bernard	nem volt
					30	Szuzuki Aguri
Subaru Coloni Racing Coloni Racing	Coloni	C3B C3C	Subaru 1235 Ford DFR 3.5 V8	G	31	Bertrand Gachot	nem volt
Euro Brun Racing	EuroBrun	ER189B	Judd CV 3.5 V8	P	33	Roberto Moreno	nem volt
					34	Claudio Langes
Monteverdi Onyx Formula	Onyx	ORE-1 ORE-2	Ford DFR 3.5 V8	G	35	Stefan Johansson	nem volt
						Gregor Foitek
					36	JJ Lehto
Life Racing Engines	Life	F190	Life F35 3.5 W12 Judd CV 3.5 V8	G	39	Gary Brabham	nem volt
						Bruno Giacomelli

Futamok

#	Futam	Időpont	Helyszín	Győztes versenyző	Konstruktőr	Riport
485	amerikai nagydíj	Március 11.	Phoenix	Ayrton Senna	McLaren-Honda	Riport
486	brazil nagydíj	Március 25.	Interlagos	Alain Prost	Ferrari	Riport
487	San Marinó-i nagydíj	Május 13.	Imola	Riccardo Patrese	Williams-Renault	Riport
488	monacói nagydíj	Május 27.	Monaco	Ayrton Senna	McLaren-Honda	Riport
489	kanadai nagydíj	Június 10.	Circuit Gilles Villeneuve	Ayrton Senna	McLaren-Honda	Riport
490	mexikói nagydíj	Június 24.	Hermanos Rodriguez	Alain Prost	Ferrari	Riport
491	francia nagydíj	Július 8.	Paul Ricard	Alain Prost	Ferrari	Riport
492	brit nagydíj	Július 15.	Silverstone	Alain Prost	Ferrari	Riport
493	német nagydíj	Július 29.	Hockenheimring	Ayrton Senna	McLaren-Honda	Riport
494	magyar nagydíj	Augusztus 12.	Hungaroring	Thierry Boutsen	Williams-Renault	Riport
495	belga nagydíj	Augusztus 26.	Spa-Francorchamps	Ayrton Senna	McLaren-Honda	Riport
496	olasz nagydíj	Szeptember 9.	Monza	Ayrton Senna	McLaren-Honda	Riport
497	portugál nagydíj	Szeptember 23.	Estoril	Nigel Mansell	Ferrari	Riport
498	spanyol nagydíj	Szeptember 30.	Jerez	Alain Prost	Ferrari	Riport
499	japán nagydíj	Október 21.	Suzuka	Nelson Piquet	Benetton-Ford	Riport
500	ausztrál nagydíj	November 4.	Adelaide	Nelson Piquet	Benetton-Ford	Riport

Bajnokság végeredménye

Versenyzők

Pontozás:

Helyezés	Versenyző	USA	BRA	SMR	MON	CAN	MEX	FRA	GBR	GER	HUN	BEL	ITA	POR	ESP	JPN	AUS	Pont
1	Ayrton Senna	1	3	Ki	1	1	20	3	3	1	2	1	1	2	Ki	Ki	Ki	78
2	Alain Prost	Ki	1	4	Ki	5	1	1	1	4	Ki	2	2	3	1	Ki	3	71 (73)
3	Nelson Piquet	4	6	5	Kiz	2	6	4	5	Ki	3	5	7	5	Ki	1	1	43 (44)
4	Gerhard Berger	Ki	2	2	3	4	3	5	14	3	16	3	3	4	Ki	Ki	4	43
5	Nigel Mansell	Ki	4	Ki	Ki	3	2	18	Ki	Ki	17	Ki	4	1	2	Ki	2	37
6	Thierry Boutsen	3	5	Ki	4	Ki	5	Ki	2	6	1	Ki	Ki	Ki	4	5	5	34
7	Riccardo Patrese	9	13	1	Ki	Ki	9	6	Ki	5	4	Ki	5	7	5	4	6	23
8	Alessandro Nannini	11	10	3	Ki	Ki	4	16	Ki	2	Ki	4	8	6	3			21
9	Jean Alesi	2	7	6	2	Ki	7	Ki	8	11	Ki	8	Ki	8	Ki	NI	8	13
10	Ivan Capelli	Ki	NK	Ki	Ki	10	NK	2	Ki	7	Ki	7	Ki	Ki	Ki	Ki	Ki	6
11	Roberto Moreno	13	NeK	Ki	NK	NK	Kiz	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	2	7	6
12	Szuzuki Aguri	Ki	Ki	Ki	Ki	12	Ki	7	6	Ki	Ki	Ki	Ki	14	6	3	Ki	6
13	Éric Bernard	8	Ki	13	6	9	Ki	8	4	Ki	6	9	Ki	Ki	Ki	Ki	Ki	5
14	Derek Warwick	Ki	Ki	7	Ki	6	10	11	Ki	8	5	11	Ki	Ki	Ki	Ki	Ki	3
15	Nakadzsima Szatoru	6	8	Ki	Ki	11	Ki	Ki	Ki	Ki	Ki	Ki	6	NI	Ki	6	Ki	3
16	Alex Caffi		Ki	NK	5	8	NK	Ki	7	9	9	10	9	13		9	NK	2
17	Stefano Modena	5	Ki	Ki	Ki	7	11	13	9	Ki	Ki	17	Ki	Ki	Ki	Ki	12	2
18	Maurício Gugelmin	14	NK	Ki	NK	NK	NK	Ki	NI	Ki	8	6	Ki	12	8	Ki	Ki	1
19	Nicola Larini	Ki	11	10	Ki	Ki	16	14	10	10	11	14	11	10	7	7	10	0
20	Martin Donnelly	Ki	Ki	8	Ki	Ki	8	12	Ki	Ki	7	12	Ki	Ki	NI			0
21	Pierluigi Martini	7	9	NI	Ki	Ki	12	Ki	Ki	Ki	Ki	15	Ki	11	Ki	8	9	0
22	Gregor Foitek	Ki	Ki	Ki	7	Ki	15	NK	NK	Ki	NK							0
23	Philippe Alliot	Kiz	12	9	Ki	Ki	18	9	13	Kiz	14	NK	13	Ki	Ki	10	11	0
24	Michele Alboreto	10	Ki	NK	NK	Ki	17	10	Ki	Ki	12	13	12	9	10	Ki	NK	0
25	Yannick Dalmas	NeK	Ki		NeK	NeK	NeK	17	NeK	NK	NK	NK	Ki	Ki	9	NK	NK	0
26	Emanuele Pirro			Ki	Ki	Ki	Ki	Ki	11	Ki	10	Ki	Ki	15	Ki	Ki	Ki	0
27	Andrea de Cesaris	Ki	Ki	Ki	Ki	Ki	13	NI	Ki	NK	Ki	Ki	10	Ki	Ki	Ki	Ki	0
28	Paolo Barilla	Ki	Ki	11	Ki	NK	14	NK	12	Ki	15	Ki	NK	NK	NK			0
29	Jyrki Järvilehto	NK	NK	12	Ki	Ki	Ki	NK	NK	Ki	NK							0
30	Bernd Schneider	12													NK			0
31	Olivier Grouillard	Ki	Ki	Ki	NK	13	19	NeK	NK	NK	NeK	16	Ki	NK	Ki	NK	13	0
32	Gabriele Tarquini	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NK	Ki	NeK	13	NK	NK	NK	Ki	NK	Ki	0
33	Gianni Morbidelli	NK	14													Ki	Ki	0
34	David Brabham			NK	Ki	NK	Ki	15	NK	Ki	NK	Ki	NK	Ki	NK	Ki	Ki	0
—	Johnny Herbert															Ki	Ki	0
—	Bertrand Gachot	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NK	NK	NK	NK	NK	NK	0
—	Claudio Langes	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK	NeK			0
—	Bruno Giacomelli			NeK	NeK	NeK							NeK	NeK	NeK			0
—	Stefan Johansson	NK	NK															0
—	Gary Brabham	NeK	NeK															0
Helyezés	Versenyző	USA	BRA	SMR	MON	CAN	MEX	FRA	GBR	GER	HUN	BEL	ITA	POR	ESP	JPN	AUS	Pont

Konstruktőrök

Helyezés	Konstruktőr	Modell	Motor	Gumi	Győzelem	Dobogós hely	Pole	Leggy. kör	Pont
1	McLaren-Honda	MP4/5B	Honda RA109E	G	6	18	12	5	121
2	Ferrari	641	Ferrari 036	G	6	14	3	5	110
3	Benetton-Ford	B189B B190	Ford HBA4	G	2	8		1	71
4	Williams-Renault	FW13B	Renault RS2	G	2	4	1	5	57
5	Tyrrell-Ford	018 019	Ford DFR	P		2			16
6	Lola-Lamborghini	LC89B LC90	Lamborghini 3512	G		1			11
7	Leyton House-Judd	CG901	Judd EV	G		1			7
8	Lotus-Lamborghini	102	Lamborghini 3512	G					3
9	Arrows-Ford	A11 A11B	Ford DFR	G					2
10	Brabham-Judd	BT58 BT59	Judd EV	P					2
11	Onyx-Ford	ORE-1 ORE-2	Ford DFR	G
12	Ligier-Ford	JS33B	Ford DFR	G
13	Osella-Ford	FA1M89 FA1ME	Ford DFR	P
14	Life	F190	Life F35 Judd CV	G
15	Euro Brun-Judd	ER189B	Judd CV	P
16	Dallara-Ford	F190	Ford DFR	P
17	Coloni-Ford	C3C	Ford DFR	G
18	Coloni-Subaru	C3B	Subaru 1235	G
19	AGS-Ford	JH24 JH25	Ford DFR	G
20	Minardi-Ford	M189 M190	Ford DFR	P

Videók

• A szezon összefoglalója. YouTube^{[halott link]}

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 1990-es Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.

• Az 1990-es szezonról a formula1.com honlapon