A bölcsesség könyve

A mai világban a A bölcsesség könyve olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. Legyen szó társadalmi, politikai, gazdasági vagy technológiai szféráról, a A bölcsesség könyve az egyének és szervezetek érdeklődési köre világszerte. Hatása az emberek mindennapi életétől a globális szintű stratégiai döntésekig terjed. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a A bölcsesség könyve jelentőségét, és elemezzük, hogyan alakítja a társadalom jelenét és jövőjét. Megvizsgáljuk továbbá, hogy milyen következményekkel jár a különböző kontextusokban, és hogyan kezelik a különböző szereplők.

A Bölcsesség könyve, a Biblia görög kézirataiban „Salamon bölcsességei” a deuterokanonikus könyvek egyike.

XII. századi kódex.-ben a bölcsessség könyvének eleje

A szerzője

A szerző egyszer sem nevezi meg Salamon zsidó királyt, de alakját pontosan leírja. Egyes szám első személyben ír, mint a király. A szerző görög nyelven beszélő, hitéhez és népéhez hű zsidó. Ez a szerző az Ószövetséget görög nyelven olvasta.

Keletkezése

A mű görög nyelven íródott. Szófordulatai a görög retorikai alakzatok, filozófiai és erkölcstan szókincséből kölcsönzött szófordulatok eleve kizárják, hogy a munka arámi vagy héber fordítás lenne. Kutatók a keletkezését az i. e. 1. századra datálják

A könyv tartalma

Három részből áll:

  • A bölcsesség útja ellentétes az istentelenekével.
  • a bölcsesség mibenléte, a bölcsesség eredete és megszerzésének módja.
  • a bölcsesség tettei a történelemben.

Bölcsességek

  • Kerüljétek hát a hasztalan zúgolódást, óvjátok nyelveteket a rágalmazástól, mert a titkos beszéd sem marad büntetlen, s a száj, amely hazudik, megöli a lelket.

Teológia

A könyvet nem mindegyik keresztény egyház tartja a Biblia részének.

Források

  1. A szócikk részben vagy egészében a Bibliában található: Bevezetés a Bölcsesség könyvéhez fejezet segítségével készült, Szent István Társulat 2007.
  2. Jennifer Mary Dines. The Septuagint. A&C Black, 46. o. (2004. június 8.). ISBN 978-0-567-08464-4 „usually assigned to the late-first century BCE” 

Külső hivatkozások