A létező
A mai világban a A létező olyan téma, amely számos területen nagy aktualitásra tett szert. A személyestől a professzionális szintig a A létező sokak figyelmét felkeltette többféle vonatkozása és következményei miatt. Idővel világossá vált, hogy a A létező meghatározó tényező az emberek életében, hiszen befolyásolja döntéshozatalukat, viselkedésüket és általános közérzetüket. Éppen ezért nagyon fontos ennek a jelenségnek a mélyreható megértése és különböző dimenzióinak elemzése a megfelelő kezelés érdekében. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a A létező hatását különböző kontextusokban, és stratégiákat és ajánlásokat kívánunk kínálni a hatás hatékony kezelésére.
A filozófiában a létező problémájának a kérdése a metafizika problémakörébe tartozik.
A 'létező' kérdésével való foglalkozást két igen korán megfogalmazott filozófiai felismerés tette szükségessé:
- Nem minden létezik (a szó valódi értelmében), ami az érzékszervek számára megjelenik. Továbbá nem minden létező jelenik meg az érzékszerveink számára.
- A dolgok valódi természete nem jelenik meg érzékszerveink számára. A gondolkodásnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy felismerje a dolgok valódi természetét.
A létezésre irányuló kérdés nyelvi eredetű. Vegyük a következő két állítást:
- Én vagyok.
- Én nő vagyok.
A létige (lenni) mindkét mondatban más-más szerepet tölt be. Az első mondatban az alany létezését fejezi ki, a második mondatban az alanyt és a névszói állítmányt kapcsolja össze. Filozófiai nyelvben, a kétféle használatot egzisztenciális és kopulatív létigéknek nevezzük. E különbséget elsőként Arisztotelész ismerte fel.
Lásd még
Irodalom
- Filozófia tankönyv (szerk. Steiger Kornél) Holnap Kiadó 1997.
Külső hivatkozások
- Rudolf Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül
- A létezők és a posztmodern technikai társadalom közötti kommunikáció ontológiai paradoxona
- Tábor Béla; Logosz és Daimón
|
Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |