Abu Szaid perzsa ilhán
A mai világban a Abu Szaid perzsa ilhán olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Abu Szaid perzsa ilhán sokrétű aspektusaival és vonatkozásaival a politikától a tudományig, a kultúráig és általában a társadalomig a vita kulcsfontosságú pontjává vált különböző területeken. A történelem során a Abu Szaid perzsa ilhán döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában, fontos mérföldköveket jelölt meg, és jelentős változásokat hozott létre abban, ahogyan a minket körülvevő világot látjuk és megértjük. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Abu Szaid perzsa ilhán különböző dimenzióit, és elemezzük a jelenlegi valóságunkra gyakorolt hatását.
| Abu Szaid perzsa ilhán | |
.jpg) | |
| Uralkodóház | Ilkhanids |
| Született | 1305. június 2. Tebriz |
| Elhunyt | 1335. november 30. (30 évesen) Karabakh |
| Nyughelye | Szoltánije |
| Édesapja | Öldzsejtü perzsa ilhán |
| Édesanyja | Hajji Khatun |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abu Szaid perzsa ilhán témájú médiaállományokat. | |
Abu Szaid (Tebriz, 1305. június 2. – Karabakh, 1335. november 30.) az Ilhánida Birodalom uralkodója 1316-tól haláláig.
Élete
Öldzsejtü perzsa ilhán fia és utóda. Amikor 1316-ban trónra lépett, még kiskorú volt. Ezért az belső hatalmi harcok felerősödtek. 1319-ben az Arany Horda megtámadta Azerbajdzsánt, és két emír fellázadt az ilhán ellen. Abu Szaid személyesen vezette a hadjáratot, és 1319-ben leverte a felkelést; ezután felvette a mongol–perzsa „Bahadur” címet, amely azt jelenti: „Hős”. Uralkodása alatt sikerült megtartani Anatólia fölötti fennhatóságot, valamint megvédeni a Kaukázust és Khorászánt.
Ugyanebben az időben azonban a politikai viszonyok ingataggá váltak: a nagy tudós és államférfi, Rashid ad-Din vezírt kivégezték, és a tábornok, Amir Csupan gyakorlatilag a birodalom tényleges uralkodójává vált. 1320-ban I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán betört a kis-ázsiai örmény királyság, Kilikia területére.
1322. július 1-jén XXII. János pápa levelet írt Abu Szaidnak, amelyben felszólította, hogy segítse Kilíkia védelmét, és emlékeztette a korábbi Európa és az Ilhánidák közti szövetségre. A pápa azt is javasolta, hogy Abu Szaid térjen át a keresztény hitre. Az Ilhánidák csapatai valóban elindultak Kilikia felé, de mire megérkeztek, már tizenöt éves fegyverszünetet kötöttek az ellenséggel. (Abu Szaid halála után minden kapcsolat megszűnt a keresztény uralkodók és az Ilhánidák között.)
1325-ben Üzbég kán, az Arany Horda vezetője megtámadta Abu Szaid birodalmát. Ekkor az uralkodó feleségül akarta venni Amir Csupan lányát, Bagdad khatúnt, aki azonban már férjnél volt. Apja, Amir Csupan nem tudta megakadályozni a házasságot.
Abu Szaid 19 éves uralkodás után 1335-ben, mindössze 30 éves korában, örökös nélkül halt meg. Halála után az Ilhánida Birodalom széthullott, és több kisebb királyságra esett szét, amelyeket mongolok, törökök és perzsák uraltak. A híres utazó, Ibn Battúta, aki később bejárta a vidéket, megdöbbenve írta, hogy Perzsia elpusztult, pedig alig húsz évvel korábban még hatalmas birodalom volt. Közvetlen utóda Árpa Ke'ün perzsa ilhán volt.
Az Ilhánok családfája
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Abū Saʿīd című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- P. Jackson: Encyclopaedia-Iranica-Artikel ABŪ SAʿĪD BAHĀDOR KHAN (1983)
- Christopher P. Atwood: The Encyclopedia of Mongolia and the Mongol Empire. Facts on File, Inc. 2004, ISBN 0-8160-4671-9.
