Ebben a cikkben a Acsalag lenyűgöző világát fedezzük fel, amely téma szakértők és hobbibarátok figyelmét egyaránt felkeltette. A Acsalag eredetétől napjaink relevanciájáig olyan téma, amely jelentős nyomot hagyott a társadalomban. A következő oldalakon a Acsalag körüli bonyolult részletekbe fogunk beleásni, elemezve annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Reméljük, hogy ezzel a kíváncsi feltárással feltárjuk a Acsalag mögött rejlő fontosságot és jelentést, és teljesebb és gazdagabb betekintést nyújthatunk olvasóinknak ebbe az izgalmas témába.
Acsalag | |||
Nepomuki Szent János-szobor | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Csornai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP) | ||
Irányítószám | 9168 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 471 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 46,55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 40′ 40″, k. h. 17° 11′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 40″, k. h. 17° 11′ 51″ | |||
Acsalag weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsalag témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Acsalag (horvátul: Ačologa) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
A Hanság délnyugati részén fekszik, Csornától 10 kilométerre északra; síkvidéki sorfalu.
A település közúton a legegyszerúbben Csorna érintésével közelíthető meg: a város központjában a 86-os főútra kell ráfordulni északi irányban, majd Csatárimajornál nyugatnak letérni a 8513-as útra. Kapuvárral és Bősárkánnyal a 8514-es út köti össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Bősárkány vasútállomása, mintegy 3 kilométerre keletre.
Első írásos említése viszonylag késői, 1696-ból származik (Acsalagh). A település a 17. század végén alakult ki a hanyi lápvilág egy magasabb, kiemelkedő pontján. Volt idő, mikor a falut csak csónakon lehetett megközelíteni, a környező településektől más módon teljesen el volt zárva. Emiatt a faluba gyakran költöztek menekülő, védelmet kereső családok (esetenként németek és horvátok is). A lakosság megélhetése is a vízhez kötődött, leginkább halászattal, csikászattal, pákászattal, valamint juh- és szarvasmarha-tenyésztés foglalkoztak. Neve az „átcsallak” szóból ered, mivel kezdetben a falu mocsaras fekvése miatt kevesen akartak oda letelepedni, ezért különféle módszerekkel próbálták átcsalni az embereket.
A község 1973–1990 között Bősárkány társközsége volt, 1990-től ismét önálló település. 1997-ben az alacsony létszám miatt a falu iskolájában a felső tagozatos oktatás megszűnt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 505 | 487 | 493 | 478 | 481 | 471 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 93%, református 0,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (2,6% nem nyilatkozott).