Afganisztáni háború
Ebben a cikkben a Afganisztáni háború témáját és annak mai relevanciáját vizsgáljuk meg. A Afganisztáni háború eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig vita és tanulmányozás tárgya volt különböző tudományterületek szakértői számára. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Afganisztáni háború különböző oldalait, a populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikában és a gazdaságban betöltött szerepéig. Kritikus és tárgyilagos szemlélettel ez a cikk teljes képet kíván adni a Afganisztáni háború-ről és annak fontosságáról a mai világban.
| Afganisztáni háború | |||
 | |||
| Amerikai és brit katonák Afganisztánban (2007) | |||
| Dátum | 2001. október 7. – 2021. augusztus 30. | ||
| Helyszín | Afganisztán | ||
| Eredmény |
| ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Afganisztáni háború témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Az afganisztáni háború a NATO és szövetségeseinek beavatkozása az afganisztáni polgárháborúba, amelynek során megdöntötték az iszlám radikális tálibok által fenntartott rendszert. A háború kirobbanásának közvetlen okai a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások voltak, amelyeket a tálibok támogatását élvező és Afganisztánban kiképzőtáborokat működtető al-Káida terrorszervezet hajtott végre az Egyesült Államok területén. A háború a tálibok ismételt hatalomátvételével és az amerikai haderő 2021. augusztus 30-án befejeződött kivonulásával ért véget.
Előzmények
2001. szeptember 11-én (a hivatalos vizsgálat szerint) az Oszáma bin Láden vezette al-Káida lerombolta a New York-i World Trade Centert, két eltérített utasszállító repülőgépet vezetve belé. Ezzel egyidejűleg egy másik gépet belevezettek a Pentagon épületébe, egy negyedik eltérített repülőgép pedig lezuhant Pennsylvania államban, miközben utasai megkísérelték visszafoglalni a terroristáktól. George W. Bush, az Egyesült Államok republikánus elnöke válaszcsapás-sorozatot indított. Az első lépés 2001 novemberében az Oszama bin Ládent és az al-Káida más vezetőit rejtegető, Omár molla vezette radikális iszlám állam, az Afgán Iszlám Emirátus megszállása volt.
A háború története
A hadjárat egyik célja az al-Káida afganisztáni kiképző táborainak elpusztítása volt, de az Egyesült Államok katonái azt is feladatul kapták, hogy kényszerítsék a tálib kormányt, hogy adja ki Oszáma bin Ládent és számos más al-Káida-tagot. Az Egyesült Államok emiatt felvette a kapcsolatot korábbi afgán mudzsáhidokkal, majd az év decemberében korábbi afgán mudzsáhidok és az afgán diaszpóra vezetői találkoztak Németországban, és tervet fogadtak el az új, demokratikus afgán kormány megalakítására. Ennek eredménye volt az Afganisztán déli részén fekvő Kandahárból származó Hámid Karzai kinevezése az afgán átmeneti hatóság élére.
A 2002-ben megtartott konferencia, a Loja Dzsirga Karzait elismerte Afganisztán ideiglenes elnökének. A NATO 2003 augusztusában átvette az Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) főparancsnokságát. A 2003-ban megtartott Loja Dzsirga új alkotmányt fogadott el, amely 2004 januárjában lépett hatályba. A 2004 októberében megtartott választásokon Hamid Karzai győzött és az Afgánisztáni Iszlám Köztársaság elnöke lett. Képviselőválasztást 2005 szeptemberében tartottak. A Nemzetgyűlés - az első szabadon választott törvényhozás Afganisztánban 1973 óta - 2005 decemberében ült össze, soraiban nőkkel. Miközben megkezdődött az újjáépítés, az ország továbbra is küzdött a szegénységgel, a rossz infrastruktúrával, az aknákkal és más fel nem robbant harci anyagokkal, a nagyméretű máktermesztéssel és ópiumkereskedelemmel, illetve Afganisztán továbbra is heves katonai összecsapások színtere volt. Rendszeresek voltak a tálib felkelők akciói, az al-Káida maradványainak támadásai.
2007 elején a tálibok növekvő jelenlétére válaszul az Egyesült Államok növelte csapatai létszámát. 2007. január 16-án számolt be az Associated Press riportere, Robert Burns arról, hogy „Az Egyesült Államok tisztjei szerint a pakisztáni katonákkal való tálibellenes együttműködésben vak vezet világtalant.” Továbbá: „A felkelők támadásainak száma 300 %-kal nőtt 2006 szeptembere óta, ami annak a következménye, hogy a pakisztáni kormány békeszerződést kötött az északi Vazirisztán terület törzsi vezetőivel Afganisztán keleti határai mentén. Erről amerikai hírszerző tisztek számoltak be.”
2011
Tálib hatalomátvétel 2021-ben
.png)
A tálibok és a velük együtt dolgozó militáns csapatok egy katonai offenzívája Afganisztán kormánya ellen 2021. május 1-én kezdődött, az Amerikai Egyesült Államok hadseregének kivonulásával.
A támadások első három hónapjában a tálibok a vidéki területeken tudtak előrehaladni, 73-ről 223-ra emelve az irányított körzetek számát. Augusztus 6-tól a tálibok elfoglaltak 33-at a 34 afgán tartományszékhelyből. Augusztus 10-re a tálibok irányították az ország 65%-át.
A tálibok meglepően gyorsan tudtak területet szerezni. Augusztus 10-én amerikai hivatalnokok számításai szerint Kabul, az ország fővárosa, mindössze 30-90 napon belül tálib kézre kerülhetett volna. Ennek ellenére, szinte ellenállás nélkül, augusztus 15-én a tálibok elérték Kabult és elfoglalták azt, ezzel elesett az Afganisztáni Iszlám Köztársaság kormánya. Ugyanezen a napon a tálibok elfoglalták az elnöki kastélyt, miután Asraf Gáni, az ország elnöke elmenekült Afganisztánból.
A Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő
Az amerikai David Petraeus tábornok irányítása alatt működő Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő egy 42 ország katonáit tömörítő katonai csapat. Az itt szolgálók fele amerikai. Az ISAF-ot eredetileg 2001. december 20-án az ENSZ BT azért hozta létre, hogy fenntartsa Kabul környékének a nyugalmát. Pár évig csak ezen a területen fejtette ki tevékenységét. 2003. augusztus 11-én a NATO vette át az ISAF politikai irányítását és koordinálását. 2006. július 31-én az ország déli, majd 2006. október 5-én a keleti részei is az ISAF felügyelete alá kerültek.
Magyar részvétel
Magyar katonák – az MH Tartományi Újjáépítési Csoport néven – szinte a kezdetektől részt vettek a NATO-hadműveletekben. Először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott Afganisztánba. Munkájuk főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból állt.
Jegyzetek
- ↑ a b International Security Assistance Force (ISAF): Key Facts and Figures (PDF). ISAF, 2010. július 6. . (Hozzáférés: 2010. december 14.)
- ↑ Aunohita Mojumdar, Correspondent of The Christian Science Monitor: Outpost attack in Afghanistan shows major boost in militant strength. Csmonitor.com. (Hozzáférés: 2008. október 2.)
- ↑ http://www.longwarjournal.org/archives/2010/08/islamic_movement_of_2.php
- ↑ a b Afghan National Security Forces (ANSF). NATO, 2010. október 26. . (Hozzáférés: 2012. május 26.)
- ↑ RS22633 – U.S. Forces in Afghanistan – July 15, 2008. . (Hozzáférés: 2009. február 20.)
- ↑ Major-General Richard Barrons puts Taleban fighter numbers at 36,000
- ↑ Partlow, Joshua. „Moins de 50 combattants d’al-Qaida en Afghanistan”, slate.fr, 2009. november 11.. (Hozzáférés ideje: 2010. július 1.)
- ↑ Roberston, Nic., Cruickshank, Paul. Al Qaeda's training adapts to drone attacks. CNN. 31 July 2009.
- ↑ a b „A Sober Assessment of Afghanistan — washingtonpost.com”, Washingtonpost.com (Hozzáférés ideje: 2008. október 2.)
- ↑ Uzbek Fighters in Pakistan Reportedly Return to Afghanistan. Jamestown.org. . (Hozzáférés: 2008. október 2.)
- ↑ Bajoria, Jayshree. „Pakistan's New Generation of Terrorists”, Council on Foreign relations, 2009. október 26.. (Hozzáférés ideje: 2010. április 6.)
- ↑ While U.S. debates Afghanistan policy, Taliban beefs up. Mcclatchydc.com, 2009. október 14. . (Hozzáférés: 2010. február 9.)
- ↑ Violence kills 100 afghan police every month. . (Hozzáférés: 2011. január 2.)
- ↑ „Friendly fire kills 3 GIs”, Post-gazette.com, 2001. december 6.. (Hozzáférés ideje: 2008. október 2.)
- ↑ Terry McCarthy/Kunduz. „A Volatile State of Siege After a Taliban Ambush – Printout – TIME”, Time.com, 2001. november 18.. (Hozzáférés ideje: 2008. október 2.)
- ↑ John Pike: VOA News Report. Globalsecurity.org, 2001. december 9. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
- ↑ US Bombs Wipe Out Farming Village. Rawa.org. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
- ↑ OEF: Afghanistan: Fatalities By Year. iCasualties, 2005. szeptember 9. . (Hozzáférés: 2011. január 13.)
- ↑ Defenselink Casualty Report 2010 07 02. Defenselink, 2010. augusztus 2. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
- ↑ Op Herrick casualty and fatality tables. Archiválva 2012. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben UK Ministry of Defence
- ↑ Afghanistan Casualty and Fatality Tables[halott link] UK Ministry of Defence
- ↑ Brewster, Murray. Two Canadian Soldiers Wounded In Roadside Bomb Attack. Archiválva 2011. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben The Canadian Press. 2009/02/06
- ↑ Australian wounded by insurgent gunfire. Australian Government Department of Defence
- ↑ ROMANIAN MILITARIES IN THE THEATERS OF OPERATIONS Archiválva 2011. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Ministry of National Defense (Romania)
- ↑ Afghanistan. Vm.ee. . (Hozzáférés: 2010. július 28.)
- ↑ http://www.csmonitor.com/World/Asia-South-Central/2010/0930/NATO-helicopter-strike-on-Pakistan-shows-new-strategy-of-hot-pursuit
- ↑ a b http://www.dol.gov/owcp/dlhwc/dbaallemployer.htm
- ↑ a b Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
- ↑ Augusztus az afgán civilek leghalálosabb hónapja: UN riport. . (Hozzáférés: 2009. november 7.)
- ↑ a b Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
- ↑ Taliban launches major Afghan offensive after deadline for U.S. pullout (angol nyelven). Reuters, 2021. május 4. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ a b Taliban forces rapidly gaining ground in Afghanistan as U.S. leaves (angol nyelven). NBC News. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Half of Afghanistan’s provincial capitals under threat from Taliban | FDD's Long War Journal (amerikai angol nyelven). www.longwarjournal.org, 2021. július 15. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Editor, Analysis by Nic Robertson, International Diplomatic: Afghanistan is disintegrating fast as Biden's troop withdrawal continues. CNN. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Mapping Taliban Contested and Controlled Districts in Afghanistan | FDD's Long War Journal (amerikai angol nyelven). www.longwarjournal.org, 2017. augusztus 29. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Taliban sweep across Afghanistan's south, take 4 more cities (angol nyelven). AP NEWS, 2021. augusztus 13. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Taliban capture key northern city, approach Afghan capital (angol nyelven). AP NEWS, 2021. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Taliban gains control of Jalalabad, one of two cities in Afghan control (amerikai angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ a b Taliban controls 65% of Afghanistan as rapid advance continues: E.U. official - National | Globalnews.ca (amerikai angol nyelven). Global News. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ „U.S. officials warn collapse of Afghan capital could come sooner than expected”, Washington Post (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 16.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Taliban sweep into Afghan capital after government collapses (angol nyelven). AP NEWS, 2021. augusztus 15. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Afghan president says he left country to avoid bloodshed (angol nyelven). Reuters, 2021. augusztus 15. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
- ↑ Petraeus népszerű Afganisztánban (angolul)
- ↑ International Security Assistance Force Factsheet. . (Hozzáférés: 2011. január 11.)
- ↑ a b ISAF Chronology. . (Hozzáférés: 2011. január 11.)
- ↑ afnorth.nato.int. . (Hozzáférés: 2007. szeptember 27.)
További információk
- Magyar katona Afganisztánban
- Who are the Taliban? Archiválva 2009. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben – news.bbc.co.uk
- War in Afganistan – edition.cnn.com
- Afganistan – A The New York Times topic-ja
- A brit Ministry of Defence kronológiája:
- 2001. szeptember–2002. december Archiválva 2010. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 2003. február–2006. december Archiválva 2010. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 2007. január–december Archiválva 2009. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 2008. január–december Archiválva 2010. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 2009. január–december[halott link]
- 2010. január– Archiválva 2010. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
Képgalériák
- Magyar katona Afganisztáni képei
- A boston.com Big Pictures-sorozata (összesített):
- Daily Life in Afghanistan, In Afghanistan with the ISAF, Afghanistan's Korengal Valley, Recent Scenes from Afghanistan, In Afghanistan, Part One, In Afghanistan, Part Two, Ballots, bullets and bombs in Afghanistan.
- Afghanistan, September, 2009, Afghanistan, October, 2009, Afghanistan, November, 2009, Afghanistan, December, 2009.
- Afghanistan, January, 2010, Afghanistan, February, 2010, Afghanistan, March, 2010, Afghanistan, April, 2010, Afghanistan, May, 2010, Afghanistan, June, 2010, Afghanistan, July, 2010
- A Denver Post On War-plogsorozata: Afghanistan: 2.19.10, Afghanistan 2.20-21.10, Afghanistan 2.22-25.10
Videók
- The Minefields of Afghanistan – The New York Times
