Afritz am See

Napjainkban a Afritz am See a modern társadalomban nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. A technológia gyors fejlődésével és a globalizációval a Afritz am See alapvető szerepet kapott a mindennapi élet különböző területein. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kultúrára és a környezetre gyakorolt ​​hatásáig a Afritz am See folyamatos vitát váltott ki a szakértők és a polgárok között. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Afritz am See-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak jelentőségét és mai következményeit.

Afritz am See
Afritz am See címere
Afritz am See címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásVillachvidéki járás
Irányítószám9542
Körzethívószám0 42 47
Forgalmi rendszámVL
Népesség
Teljes népesség1429 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság711 m
Terület28,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 39″, k. h. 13° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 39″, k. h. 13° 48′ 00″
Afritz am See weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Afritz am See témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Afritz am See (szlovénül Zobrce) osztrák község Karintia Villachvidéki járásában. 2016 januárjában 1432 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Afritz am See a Villachvidéki járásban
A katolikus templom
A Porcia-ház

Afritz am See Karintia középső részében fekszik, a Gurktali-Alpok Gegendtal völgyében, a 48 hektáros Afritzi-tó déli partján. Az önkormányzat 11 falut és egyéb települést fog össze: Afritz (327 lakos), Afritz am See (17), Berg ob Afritz (81), Gassen (114), Kraa (289), Lierzberg (167), Möderboden (0), Scherzboden (314), Tassach (25), Tauchenberg (18), Tobitsch (91).

A környező települések: északra Feld am See, keletre Arriach, délre Treffen am Ossiacher See, nyugatra Fresach.

Története

A Gegendtal csak a középkor közepe táján népesült be; a völgy napsütötte oldaláról 1300 körül irtották ki az erdőt. A Gegend megnevezést 1308-ban, Afritz nevét 1450-ben írták le először. A falu Szt. Miklósnak szentelt templomát 1516-ban említik először.

A középkor végétől az ortenburgi grófsághoz tartozott és saját törvényszékkel rendelkezett. A napóleoni háborúk alatt a francia megszállás idején a villachi bírósági kerülethez csatolták.

1973-ban Afritz önkormányzatát egyesítették a szomszédos Feld am See-ével. 1991-ben ismét önállóvá vált, 2000-ben pedig átnevezték Afritz am See-re (bár a tó nagyobbik része Feldhez tartozik).

Lakosság

Az afritzi önkormányzat területén 2016 januárjában 1432 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 1519 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,6%-a volt osztrák állampolgár. 57,3% evangélikusnak, 35,7% római katolikusnak, 1% mohamedánnak, 4,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

  • az afritzi Szt. Miklós katolikus templom eredetileg késő gótikus stílusban épült, később részben átépítették. Háromszintes, barokk hagymakupolás tornya 1716-ban lett készen.
  • az evangélikus templom 1980-81-ben épült
  • a kálváriakápolna
  • a gasseni Porcia-ház 1662-1848 között a Porcia grófok birtokában volt. Az eredetileg reneszánsz stílusú kétszintes ház homlokzata 1785-ben megújult, majd a 19. században ismét átépítették.

Híres Sankt Stefan-iak

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Afritz am See című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.