A mai világban a Al-Ámir fátimida kalifa váratlan jelentőséget kapott. Hatása a társadalom minden területén érezhető volt, a politikától a kultúráig, a technológiáig és a gazdaságig. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni jelenlétét, mivel hatásai világszerte emberek millióinak mindennapi életében láthatók. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyedjünk a következményeiben, és megértsük, milyen szerepet játszik ma. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a Al-Ámir fátimida kalifa különböző aspektusait, elemezve hatását és a különböző területekre gyakorolt hatását, hogy rávilágítson egy folyamatosan fejlődő jelenségre.
| Al-Ámir fátimida kalifa | |
| Egyiptom kalifája | |
| Uralkodási ideje | |
| 1101 – 1130 | |
| Elődje | al-Musztaali |
| Utódja | al-Háfiz |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Fátimidák |
| Született | 1096. december 31. Kairó |
| Elhunyt | 1130. október 7. (33 évesen) Kairó |
| Édesapja | Al-Musztaali fátimida kalifa |
| Gyermekei | Abu'l-Qasim al-Tayyib |
A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Ámir fátimida kalifa témájú médiaállományokat. | |
Al-Ámir (Kairó, 1096. december 31. – Kairó, 1130. október 7.) Egyiptom kalifája 1101-től haláláig.
Gyermekként, édesapja al-Musztaali kalifa 1101-es halála után jutott a trónra. Uralkodása első felében al-Afdal Shahanshah régens irányította Egyiptomot, és csak al-Afdal 1121-es meggyilkolása után vehette al-Ámir saját kezébe a hatalmat. Utolsó éveit beárnyékolta az ekkor egyiptomi kézen lévő szír vidékeken zajló keresztes hadjárat, valamint Türosz városának az elvesztése. Más jellegű, belső konfliktusok voltak a nizariták és a musztaliták közötti vallási ellentétek, amelyeknek 1130-ban maga al-Ámir is az áldozatául esett. Utóda nagybátyja, az öregedő al-Háfiz lett.