A mai világban a Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán olyan téma, amely az élet minden területéről felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését. A társadalomra gyakorolt hatásától a politikai és közgazdasági relevanciájáig a Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán sokrétű témának bizonyult, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ahogy haladunk előre a digitális korszakban, a Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán továbbra is releváns és aktuális, olyan kérdéseket és kihívásokat vet fel, amelyek megérdemlik, hogy komolyan és átgondoltan foglalkozzunk velük. Ebben a cikkben a Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán különböző aspektusait tárjuk fel, az eredetétől a mindennapi életünkre gyakorolt hatásáig, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk egy folyamatosan változó témára.
| Al-Azíz Júszuf | |
| Egyiptom szultánja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1438. június 7. – szeptember 9. | |
| Elődje | Al-Asraf Barszbáj |
| Utódja | Az-Záhir Csakmak |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Burdzsi mamlúkok |
| Született | 1424 körül |
| Elhunyt | nem ismert Alexandria |
| Édesapja | Al-Asraf Barszbáj |
Al-Azíz Júszuf, azaz Dzsamál ad-Dín Abú l-Muhászin ibn al-Asraf Barszbáj (1424 k. – ?) al-Asraf Barszbáj fia, az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok tizedik szultánja volt (uralkodott 1438. június 7-étől szeptember 9-éig). Teljes titulusa al-Malik al-Azíz, melynek jelentése „a hatalmas király”.
Mint minden sikeres mamlúk uralkodó, Barszbáj is csak egy téren vallott kudarcot: nem tudott dinasztiát alapítani. 1438 júniusában hunyt el, és néhány héttel halála előtt tizennégy esztendős fiát, Júszufot jelölte ki örököséül a kalifa, a négy vallásjogi iskolát (madzhab) vezető főbírók és az előkelőségek jelenlétében. Az ünnepélyes bejelentésnek ugyanannyi haszna volt, mint minden korábbi, hasonló aktusnak: a kiskorú al-Azíz Júszufot négy hónap hatalmi harcot követően letették, és ismét – utolsó előttiként a sorban – Barkúk szultán egy mamlúkja, Dzsakmak az-Záhirí (Csakmak) vette át a hatalmat.