A mai világban a Al-Kámil egyiptomi szultán nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Al-Kámil egyiptomi szultán alapvető szerepet töltött be életünkben, és hatással van a társadalom, a kultúra és a gazdaság különböző aspektusaira. A történelem során a Al-Kámil egyiptomi szultán tanulmányozás, viták és viták tárgya volt, ellentmondásos véleményeket és erős érzelmeket generálva. Ennek a cikknek a célja, hogy elmélyedjen a Al-Kámil egyiptomi szultán világában, feltárja annak különböző dimenzióit, és olyan átfogó perspektívát kínáljon, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse annak fontosságát és relevanciáját a mai világban.
| Al-Kámil egyiptomi szultán | |
![]() | |
| Egyiptom szultánja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1218 – 1238 | |
| Elődje | I. al-Ádil |
| Utódja | II. al-Ádil |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Ajjúbidák |
| Született | 1180[1][2] Kairó |
| Elhunyt | 1238. március 6. (57-58 évesen) Damaszkusz[3] |
| Édesapja | I. al-Ádil egyiptomi szultán |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Sitti Sawda |
| Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Kámil egyiptomi szultán témájú médiaállományokat. | |
Al-Kámil, a keresztesek között használatos nevén Meledin (Kairó, 1180 – Damaszkusz, 1238. március 6.) egyiptomi szultán 1218-tól haláláig.
Az Ajjúbidák családjából származott, I. al-Ádil egyiptomi szultán fia, illetve Szaladin szultán unokaöccse volt. 1218-ban, apja halála után lépett trónra. Uralma alatt zajlott az ötödik keresztes hadjárat, mely az al-Kámil vezette muszlim szövetség győzelmével ért véget. 1229-ben szerződést kötött II. Frigyes német-római császárral, ennek értelmében a szent helyeket átengedte a keresztényeknek.