Albertkázmérpuszta
A mai világban a Albertkázmérpuszta olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és továbbra is érdeklődést vált ki különböző területeken. Akár az egészségügy, a technológia, a kultúra vagy a politika területén, a Albertkázmérpuszta szakértők és nem szakértők számára egyaránt vita és elemzés tárgyává vált. A téma megértésének és elmélyülésének fontossága a mindennapi életünkre gyakorolt hatásában, valamint a történelem menetét befolyásoló képességében rejlik. Ezért elengedhetetlen a Albertkázmérpuszta különböző oldalainak és dimenzióinak feltárása, hogy megértsük hatókörét és jelentését a jelenlegi kontextusban. Ebben a cikkben a Albertkázmérpuszta legfontosabb aspektusaiba fogunk beleásni, hogy megvilágítsuk annak fontosságát és jelentőségét a mai társadalomban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Albertkázmérpuszta | |
 | |
| Szent Adalbert templom | |
| Közigazgatás | |
| Település | Várbalog |
| Irányítószám | 9243 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Albertkázmérpuszta
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 17° 01′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 51″, k. h. 17° 01′ 21″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albertkázmérpuszta témájú médiaállományokat. | |
Albertkázmérpuszta (németül: Albert-Kasimir-Hof) Várbalog község résztelepülése, tőle 5 kilométerre északnyugatra.
Fekvése
Hegyeshalomtól 11 kilométerre délnyugatra, közvetlenül az osztrák-magyar határ mellett fekszik. Legközelebbi szomszédja a burgenlandi Féltorony (Halbturn), 3 kilométerre nyugatra.
Megközelítése
Mosonmagyaróvár és az 1-es főút felől a 8505-ös úton közelíthető meg, Mosonszolnokon keresztül; Jánossomorja és Várbalog központja, illetve a 86-os főút irányából a 8507-es, majd a 8508-as úton érhető el.
Története
A nevében Albert Kázmér hercegnek, Mária Terézia vejének emlékét őrző uradalmi mintatelepen a 19. század harmincas éveiben 42 ház, iskola és vendégfogadó várta az idehozott telepeseket, akik nem tudtak itt meggyökeresedni. A telepen a főhercegi család 1890 végén templomot építtetett. A bécsi Fogadalmi templom formáját idéző neogótikus épület Frigyes főherceg első fiúgyermekének, Albrecht főherceg születése miatt kapta nevét. Az 1990-es években felújították.
A telepnek 1930-ban még 420 lakosa volt. Napjainkban kb. 20 állandó lakosa van. Politikai okokból néptelenedett el, mert 1946-tól 1989-ig a „vasfüggöny” hatótávolságában volt.
Látnivalók
A település egyetlen nevezetessége, a késői historizmus gyöngyszemeként számontartott templom ma ismét teljes pompájában látható, különleges értékei a támpillérek, a bélletes kapu, az égetett kerámiákból sajtolt gótikus ornamentika és a magas gótikus torony a fiatornyocskákkal.
Galéria
-
Albertkázmérpuszta temploma -
Albertkázmérpuszta temploma -
A templom ajtó kilincse -
A templom története -
Albertkázmérpuszta -
Az ország határát az „aszfalt mutatja”, 2011-ben
