Alec Douglas-Home
Manapság a Alec Douglas-Home olyan téma, amely sok ember életében jelen van. A technológia és az információ gyors fejlődésével a Alec Douglas-Home sok ember számára érdekes ponttá vált szerte a világon. A társadalomra gyakorolt hatásától a személyes relevanciáig a Alec Douglas-Home nagy vitát váltott ki, és felkeltette a különböző területek szakértőinek érdeklődését. Ebben a cikkben a Alec Douglas-Home-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és elemezzük a mai jelentőségét.
| Alec Douglas-Home | |
 | |
| Született | 1903. július 2. Mayfair |
| Elhunyt | 1995. október 9. (92 évesen) The Hirsel |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Elizabeth Douglas-Home, Baroness Home of the Hirsel (1936. október 3. – ) |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Lillian Lambton Charles Douglas-Home, 13th Earl of Home |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | miniszterelnök, parlamenti képviselő, külügyminiszter |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Bogáncsrend |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alec Douglas-Home témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alec Douglas-Home (Mayfair, 1903. július 2. – The Hirsel, 1995. október 9.) konzervatív párti brit politikus, arisztokrata, Home 14. grófja, az Egyesült Királyság miniszterelnöke 1963–64-ben.
Pályafutása
Az Eton College-ban végezte a középiskolát, majd az Oxfordi Egyetemen diplomázott történelem szakon. Kiváló krikettjátékos volt. 1931-ben választották meg először parlamentbe, a skóciai Lanark képviselőjének. Douglas-Home ekkor még a Skót Unionista Párt tagja volt; a párt később egyesült a Konzervatív Pártal. 1937–39-ben Neville Chamberlain miniszterelnök parlamenti titkára volt. 1938-ban részt vett a müncheni konferencián. A háború alatt súlyos beteg volt, és így nem teljesített katonai szolgálatot. Az 1945-ös választáson elvesztette parlamenti mandátumát.
Apja halála után örökölte a Home grófja címet, és így tagja lett a Lordok Házának. Az 1956-os szuezi válság idején a Nemzetközösségért felelős miniszter (Commonwealth Secretary) volt, 1960-ban pedig Harold Macmillan kormányában ő lett a külügyminiszter. Amikor 1963-ban Macmillan lemondott, Douglas-Home sikerrel indult a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, lemondott a grófi címéről (és az ezzel járó felsőházi tagságáról), és miniszterelnök lett. Rövid ideig szokatlan módon úgy volt kormányfő, hogy a parlament egyik házának sem volt tagja, de két héttel a miniszterelnökké választása után sikerrel indult a Kinrossban megrendezett időközi választáson.
Douglass-Home mindössze 363 napig volt miniszterelnök. Rövid kormányzásának legnagyobb eredménye a fogyasztói árak felszabadítása volt, amelynek nyomán olcsóbbá váltak az árucikkek. Az 1964. október 15-i választáson a Munkáspárt négyfős többséget szerzett a parlamentben és Harold Wilson lett az ország vezetője. Amikor a konzervatívok visszaszerezték a hatalmat, Douglass-Home ismét külügyminiszteri tisztséget kapott, ezúttal Edward Heath kormányában, 1970-től 1974-ig.
Jegyzetek
- ↑ a b https://www.gov.uk/government/history/past-prime-ministers/alec-douglas-home
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://www.nytimes.com/1995/10/10/world/lord-home-92-humble-earl-who-became-british-premier.html
- ↑ Kindred Britain
- ↑ p1076.htm#i10759, 2020. augusztus 7.
- ↑ a b c d History of Sir Alec Douglas-Home (angol nyelven). www.gov.uk. (Hozzáférés: 2020. december 30.)
|
Ez a brit politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
.svg)