Mai cikkünkben a Alibánfa témájában fogunk elmélyülni, amely kérdés az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. Eredetétől a mai társadalomban betöltött relevanciájáig elmélyülünk annak különböző aspektusaiban, hogy megértsük jelentőségét és hatását a különböző területeken. A Alibánfa egy olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a mindennapi életben való relevanciája miatt, és ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk, hogy milyen következményekkel jár a különböző kontextusokban. Készüljön fel, hogy belépjen a Alibánfa izgalmas világába, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
Alibánfa | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaegerszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Blaskovics László Csaba (Fidesz-KDNP) |
Irányítószám | 8921 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 411 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 69,01 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5,84 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 53′ 23″, k. h. 16° 54′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 23″, k. h. 16° 54′ 60″ | |
Alibánfa weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alibánfa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alibánfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Zalaegerszegtől 11 kilométerre északkeletre, a Zala folyó mentén helyezkedik el. A települést keleten és nyugaton szőlőhegyek veszik körül.
Belterületén a 7354-es út halad végig észak-déli irányban, de északi peremén elhalad a Sümeg-Zalaegerszeg közti 7328-as út is.
Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll a megyeszékhellyel, Zalaegerszeggel. A község közvetlen közelében (közigazgatási területére részben át is nyúlva) található a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal zalaszentiváni vasútállomása.
Első fennmaradt írásos említése 1414-ből való, „Possessio Olywanchfalwa” néven. Az Alibán előtag az Olivant francia személynévből, a falu hajdani földbirtokosának nevéből ered.
A 16. században a törökök többször pusztítottak a településen, amely a század végére teljesen lakatlanná vált.
1699. november 6.-án I. Lipót magyar király földbirtokot adományozott tarródi és németszecsődi Tarródy Mihálynak és feleségének, Farkas Mihály özvegyének, ságodi Péter Évának.
1716-ban III. Károly magyar király adományozott földbirtokot a Boldogfai Farkas családnak, és a falu fokozatosan újratelepült .
1790-ben a nemesi összeirásban Tarródy Sándor fia Tarródy István egyetlen alibánfai földbirtokosként szerepel. Egy későbbi összeírásban, 1829-ben a Tarródy család már nem szerepel, helyette feltűnnek néhai Koltay Károly gyermekei, Koltay József, Károly, László és István, egyházasbüki Simon József (1775-1827), táblabíró, földbirtokos, a néhai, Egyházasbükön lakó Simon János fia Sipos József és testvére László. Egyházasbüki Simon József (1775-1827), táblabíró, és orosztonyi Farkas Anna gyermekei a Háshágyon bekönyvelt Ozmánbükön születtek, amelynek a középkori neve "Egyházasbük" volt.
1871-ben Alibánfa egyesült Lukafa kisközséggel.
Az 1950-es évek óta Alibánfa lakosságának jelentős része Zalaegerszegre jár dolgozni. Közigazgatási és oktatási intézmények Zalaszentivánon vannak.
A településen polgárőrség működik.
Római katolikus műemlék jellegű templom a Fő úton. A falu első templomát 1757-ben kezdték építeni, és 1777-re lett kész, de ez a templom a 19. században elpusztult. 1854-ben új, klasszicista templomot emeltek. A templom két kis gyertyatartója barokk. A templomot 1864-ben bővítették, 1937-ben pedig renoválták. Ekkor készültek freskói, amelyek Szent Györgyöt és Alexandriai Szent Katalint ábrázolják.
A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 407 | 404 | 394 | 380 | 415 | 411 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,4%, cigány 4,3%. A vallási megoszlás: 80% római katolikus, 3% református. 3,5% felekezeten kívülinek vallotta magát.