Alsólakos
A mai világban a Alsólakos egyre nagyobb érdeklődést mutat minden korosztály és hátterű ember számára. Akár a társadalomra gyakorolt hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról van szó, a Alsólakos emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Alsólakos jelentőségét, elemezzük időbeli alakulását, és megvizsgáljuk a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A megjelenésétől a jelenlegi relevanciájáig a Alsólakos sok mindent kínál a körülöttünk lévő világ tükröződése és megértése terén.
| Alsólakos (Dolnji Lakoš) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9220 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 221 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 161 m |
| Terület | 2,44 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 33′ 07″, k. h. 16° 26′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 07″, k. h. 16° 26′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólakos témájú médiaállományokat. | |
Alsólakos (korábban Alsó-Lendvalakos, szlovénül: Dolnji Lakoš) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Fekvése
Lendvától 2 km-re délre a Lendva-Muraszombat út melletta Lendvába igyekvő Csernec patak jobb partján fekszik.
Története
Alsó- és Felsőlakos a 14. századtól a 18. századig az alsólendvai uradalom részeként egy falu volt. A 14. század elején az alsólendvai uradalom a Buzád-Hahold-nemzetség birtoka volt, akiktől a Németújváriak erőszakkal foglalták el. Tőlük a királyi hatalom szerezte vissza és 1323-ban alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Fényes Elek szerint " Lakos (Alsó), magyar falu, Zala vmegyében, 252 kath. lak. Ut. posta A. Lendva."
1910-ben 375, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 243 lakosa volt.
Nevezetességei
- A település mellett található az Oloris régészeti lelőhely, bronzkori maradványokkal. A leletek egy részét a lendvai várban berendezett helytörténeti múzeum mutatja be.
- A falunak a Szentkereszt tiszteletére kápolnája a 20. század első felében épült.
További információk
- Alsólakos Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
- Oloris bronzkori településről szóló mű rövid ismertetője
- Szlovéniai magyarlakta falvak búcsúi
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
