Altaji határterület
Ma a Altaji határterület-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Altaji határterület egy olyan téma, amely sokféle szempontot ölel fel, és nagyon sokféle közönséget érdekelhet. A jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásától a történelmi relevanciáig a Altaji határterület különböző nézőpontokból elemezhető, és megtalálhatja helyét a tudás különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Altaji határterület néhány legrelevánsabb aspektusát, hogy megértsük jelentőségét és mai következményeit.
| Altaji határterület (Алтайский край) | |||
 | |||
| Az Altaji határteület elhelyezkedése Oroszországon belül | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Szövetségi körzet | Szibériai szövetségi körzet | ||
| Székhely | Barnaul | ||
| Kormányzó | Viktor Petrovics Tomenko | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2 296 353 fő (2021. jan. 1.) | ||
| Etnikai csoportok | oroszok, németek, ukránok, kazahok, örmények, tatárok, fehéroroszok, altajok, kumundiak | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 Altaji határterület
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 52° 46′, k. h. 82° 37′Koordináták: é. sz. 52° 46′, k. h. 82° 37′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Altaji határterület témájú médiaállományokat. | |||
Az Altaji határterület (oroszul Алтайский край) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Barnaul. 2010-ben népessége 2 419 755 fő volt. Területe 169 100 km². Határos Kazahsztánnal, a Novoszibirszki területtel, a Kemerovói területtel és az Altaj köztársasággal.
Történelem
Népesség
A határterület lakossága folyamatosan csökken. Mai területén 1989-ben 2 630 656, 2002-ben 2 607 426, 2010-ben 2 419 755 lakosa volt. A lakosság döntő többsége orosz (93,9%).
Politika, közigazgatás
Az Altaji határterület kormányzója:
- Alekszandr Bogdanovics Karlin: 2005 – 2018. május 30-áig, ekkor lemondott hivataláról.
- Viktor Petrovics Tomenko:
Városok
- Barnaul, a határterület fővárosa,
- Alejszk
- Belokuriha
- Bijszk
- Zarinszk
- Kameny-na-Obi
- Novoaltajszk
- Rubcovszk
- Szlavgorod (Altaji határterület)
- Jarovoje
- Szibirszkij (zárt város)
Járások
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
| Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Alejszki járás | Алейский район | Alejszk | 16 800
|
| Altajszkojei járás | Алтайский район | Altajszkoje | 25 645
|
| Bajevói járás | Баевский район | Bajevo | 10 979
|
| Bijszki járás | Бийский район | Bijszk | 34 067
|
| Bisztrij Isztok-i járás | Быстроистокский район | Bisztrij Isztok | 10 150
|
| Blagovescsenkai járás | Благовещенский район | Blagovescsenka | 30 783
|
| Burlai járás | Бурлинский район | Burla | 12 042
|
| Celinnojei járás | Целинный район | Celinnoje | 16 403
|
| Csarisszkojei járás | Чарышский район | Csarisszkoje | 12 337
|
| Habari járás | Хабарский район | Habari | 16 431
|
| Jegorjevszkojei járás | Егорьевский район | Novojegorjevszkoje | 14 170
|
| Jelcovkai járás | Ельцовский район | Jelcovka | 6 339
|
| Kalmankai járás | Калманский район | Kalmanka | 14 331
|
| Kamenyi járás | Каменский район | Kameny-na-Obi | 12 025
|
| Kitmanovói járás | Кытмановский район | Kitmanovo | 13 896
|
| Kljucsi járás | Ключевский район | Kljucsi | 18 267
|
| Koszihai járás | Косихинский район | Kosziha | 17 927
|
| Krasznogorszkojei járás | Красногорский район | Krasznogorszkoje | 16 228
|
| Krasznoscsokovói járás | Краснощёковский район | Krasznoscsokovo | 19 251
|
| Krutyihai járás | Крутихинский район | Krutyiha | 11 301
|
| Kulundai járás | Кулундинский район | Kulunda | 23 000
|
| Kurjai járás | Курьинский район | Kurja | 11 079
|
| Lokotyi járás | Локтевский район | Gornyak | 29 658
|
| Mamontovói járás | Мамонтовский район | Mamontovo | 23 412
|
| Mihajlovszkojei járás | Михайловский район | Mihajlovszkoje | 21 211
|
| Német nemzetiségi járás | Немецкий Национальный район | Galbstadt | 17 668
|
| Novicsihai járás | Новичихинский район | Novicsiha | 9 938
|
| Pankrusihai járás | Панкрушихинский район | Pankrusiha | 13 364
|
| Pavlovszki járás | Павловский район | Pavlovszk | 40 235
|
| Pervomajszkojei járás | Первомайский район | Novoaltajszk | 50 100
|
| Petropavlovszkojei járás | Петропавловский район | Petropavlovszkoje | 12 450
|
| Poszpelihai járás | Поспелихинский район | Poszpeliha | 24 788
|
| Rebrihai járás | Ребрихинский район | Rebriha | 24 559
|
| Rogyinói járás | Родинский район | Rogyino | 20 719
|
| Romanovói járás | Романовский район | Romanovo | 13 179
|
| Rubcovszki járás | Рубцовский район | Rubcovszk | 24 556
|
| Selabolihai járás | Шелаболихинский район | Selaboliha | 13 678
|
| Sipunovói járás | Шипуновский район | Sipunovo | 33 285
|
| Szlavgorodi járás | Славгородский район | Szlavgorod | 10 154
|
| Szmolenszkojei járás | Смоленский район | Szmolenszkoje | 23 955
|
| Szolonyesnojei járás | Солонешенский район | Szolonyesnoje | 10 720
|
| Szoltoni járás | Солтонский район | Szolton | 8 610
|
| Szovjetszkojei járás (Altaji határterület) | Советский район | Szovjetszkoje | 16 467
|
| Szujetkai járás | Суетский район | Verh-Szujetka | 5 120
|
| Tabuni járás | Табунский район | Tabuni | 10 057
|
| Talmenkai járás | Тальменский район | Talmenka | 46 770
|
| Toguli járás | Тогульский район | Togul | 8 478
|
| Topcsihai járás | Топчихинский район | Topcsiha | 23 350
|
| Tretyjakovói járás | Третьяковский район | Sztaroalejszkoje | 14 197
|
| Troickojei járás | Троицкий район | Troickoje | 24 868
|
| Tyumencevói járás | Тюменцевский район | Tyumencevo | 15 695
|
| Uglovszkojei járás | Угловский район | Uglovszkoje | 13 888
|
| Uszty-kalmankai járás | Усть-Калманский район | Uszty-Kalmanka | 15 365
|
| Uszty-prisztanyi járás | Усть-Пристанский район | Uszty-Csarisszkaja Prisztany | 13 409
|
| Volcsihai járás | Волчихинский район | Volcsiha | 19 703
|
| Zaleszovói járás | Залесовский район | Zaleszovo | 15 074
|
| Zarinszki járás | Заринский район | Zarinszk | 20 136
|
| Zavjalovói járás | Завьяловский район | Zavjalovo | 19 305
|
| Zmeinogorszki járás | Змеиногорский район | Zmeinogorszk | 21 022
|
| Zonalnojei járás | Зональный район | Zonalnoje | 19 676
|
Jegyzetek
- ↑ VRIO Gubertaro… Archiválva 2018. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (2018-06-06)
- ↑ Tomenko Viktor Petrovics Archiválva 2018. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (Az Altaji határterület hivatalos portálja, 2018-05-30. Hozzáférés: 2018-06-07)
- ↑ Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)
Források
- Az 1989-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_89.php?reg=57
- A 2002-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_02.php?reg=68
- A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményeiArchiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
