A András Ferenc (filmrendező) témája az évek során nagy érdeklődést és intrikát váltott ki. Jelenleg ez az egyik legtöbbet vitatott és elemzett téma a különböző területeken és tudományágakban. A András Ferenc (filmrendező) jelentősége a társadalomra, a politikára, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt hatásában rejlik. A történelem során a András Ferenc (filmrendező) számos tanulmány, vizsgálat és elmélkedés tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék a társadalomra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a András Ferenc (filmrendező)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és elemezzük a mai relevanciáját.
András Ferenc | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Született | 1942. november 24. (81 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Major Klára (h. 1973–) |
Foglalkozása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1969–1973) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz András Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
András Ferenc (Budapest, 1942. november 24. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, producer.
Szülei András Ferenc és Csiszár Anna. 1960–1962 között fizikai és irodai munkásként dolgozott. 1962–1966 között a Magyar Televízió ügyelője és rendezőasszisztense volt. 1965–1968 között a Mafilm I. stúdiójánál volt rendezőasszisztens. 1969–1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1973 óta rendező, a Dialóg Filmstúdió igazgatója. 1998-tól a Duna Televízió szinkronstúdiójának vezetője volt.
Mivel aláírta a Charta77-t, ezért munkássága egy ideig akkor parkolópályára került.
1973-ban házasságot kötött Major Klárával. Egy lánya van; Róza Laura. Előbb Balatonszepezden, majd Kővágóörsön telepedett le.