Ebben a cikkben elmélyülünk a Appennini-félsziget lenyűgöző világában. Feltárjuk eredetét, időbeli alakulását és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. A Appennini-félsziget már évek óta tanulmányozás és vita tárgya, és relevanciája még mindig nyilvánvaló a mai világban. Ezzel a cikkel szeretnénk megvilágítani a Appennini-félsziget-et, elemezve annak jelentőségét és befolyását a mai társadalomban. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, hogy többet tudjon meg a Appennini-félsziget-ről és a kortárs világban betöltött szerepéről.
| Appennini-félsziget | |
| Az Appennini-félsziget műholdfelvételen | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Legnagyobb település | Róma |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Róma népessége | 2 748 109 fő (2023. jan. 1.)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Földközi-tenger |
| Terület | 149 000 km² |
| Hosszúság | kb. 1000 km |
| Szélesség | 150–230 km |
| Legmagasabb pont | Corno Grande (a Gran Sasso d’Italia hegységben) (2912 m) |
| Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Appennini-félsziget témájú médiaállományokat. | |
Az Appennini-félsziget vagy Appennin-félsziget (olaszul: Penisola appenninica) egyike Dél-Európa három nagy félszigetének (az Ibériai- és a Balkán-félsziget mellett). A Pó völgyétől indul és mintegy 1000 km hosszan, déli irányban benyúlik a Földközi-tengerbe. Jellegzetes alakja miatt gyakran az olasz csizmaként (olaszul Lo Stivale) emlegetik. Alakját három félszigetnek köszönheti: a Calabriai-félsziget a csizma orra, a Salentói-félsziget a csizma sarka, míg a Gargano-félsziget a sarkantyú.
Nyugaton a Ligur-tenger és a Tirrén-tenger határolják, délen a Jón-tenger, keleten pedig az Adriai-tenger. A félsziget gerincét a névadó Appenninek hegyvonulat alkotja.
A félsziget San Marinót és Vatikánt kivéve teljes egészében Olaszországhoz tartozik.