Appenzell Innerrhoden kanton
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Appenzell Innerrhoden kanton-et és annak hatását különböző kontextusokban. A Appenzell Innerrhoden kanton eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos területen érdeklődés és vita téma volt. Elemezzük jelentőségét a kortárs társadalomban, relevanciáját az akadémiai területen és a technológiai fejlődésre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Appenzell Innerrhoden kanton hogyan alakította az emberek véleményét és hozzáállását az idők során, és hogyan marad továbbra is referenciapont a mai világban. Reméljük, hogy ezzel az átfogó elemzéssel megvilágítjuk a Appenzell Innerrhoden kanton-et, és teljesebb képet adunk a mindennapi életre gyakorolt hatásáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Appenzell Innerrhoden Kanton | |||
| Canton Appenzell Innerrhoden | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Appenzell | ||
 é. sz. 47° 18′, k. h. 9° 24′Koordináták: é. sz. 47° 18′, k. h. 9° 24′ | |||
| Legnagyobb város | Appenzell | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Az Államtanács elnöke | Daniel Fässler | ||
| Hivatalos nyelv | német | ||
| Autonómia típusa | a Svájci Konföderáció tartományaként | ||
| csatlakozás a Svájci Konföderációhoz | 1513 | ||
| Tagság | Lista (Svájc részeként) ENSZ | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 16 145 fő (2018. dec. 31.) | ||
| Rangsorban | Svájcban 26. | ||
| Becsült | 15 549 fő (2012) | ||
| Rangsorban | Svájcban 26. | ||
| Népsűrűség | 90 fő/km² | ||
| Főbb etnikumok | németek | ||
| Vallások | római katolikus és protestáns | ||
| Írástudatlanság | kb. 0% | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 173 km² | ||
| Rangsorban | Svájcban 25. | ||
| Időzóna | Közép-európai idő (UTC+1) Közép-európai nyári idő (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | svájci frank (CHF) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | AI | ||
| Internet TLD | .ch | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Appenzell Innerrhoden Kanton témájú médiaállományokat. | |||
Az Appenzell Innerrhoden kanton a legkisebb népességű kanton a Svájci Államszövetségben, terület alapján pedig a második legkisebb Baselstadt (Bázel-Város) kanton után. Ez volt az utolsó kanton Svájcban, ahol megadták a nőknek a szavazati jogot (1991).
Történelem
A terület az ókorban a Római Birodalomhoz tartozott és kelta törzsek lakták. A mai kanton közepén a 11. században apátságot hoztak létre. A 14. század közepén, 1360 körül több konfliktus is kitört a mai kanton területén az adók, az egyházi és földesúri tizedek és a legeltetés miatt az Appenzell-t irányító apát és a gazdálkodók (jobbágyság) között. Mindkét fél szerette volna, hogy a birodalom megvédje jogaikat.
Csatlakozás a Svájci Államszövetséghez
Appenzell 1513-ban független lett és csatlakozott a Svájci Konföderációhoz. Az apátság és a kanton lakosai között azonban egyre nagyobb konfliktusok voltak. Miután - mint később kiderült sikertelenül - tárgyalások kezdődtek Appenzell és az apátság között, a két fél próbált egy békeszerződést kötni. A szerződést végül sikerült megkötni. Az apát békét kötött az appenzelliekkel. Még a múlt század elején, 1403-ban Schwyz és Appenzell Innerrhoden szövetséget kötöttek és legyőzték az osztrákokat (a Német-római Birodalom akkori vezéreit), ezt tudták később felhasználni az apátság ellen. A reformáció 1522-ben érkezett meg a kantonba, így a 16. század második felére a kanton többsége protestáns vallású lett. Napjainkban azonban a német többségű kantonban a katolikusok vannak többségben. A kantonban az 1520-as évektől háború dúlt a katolikusok és a protestánsok között. A Landesgemeinde (a kanton országgyűlése) 1525 áprilisában kiadott egy vallási rendeletet, ami eredetileg biztosította a vallásszabadságot, a törvényt azonban valójában senki nem vette komolyan. Miután a Kappel környékén vívott második vallási háború véget ért, a két vallás hívei békét kötöttek. A terület 1798 és 1803 között a Helvét Köztársaság része volt.
1991-ben a Landesgemeinde szavazati jogot adott a nőknek, miután néhány nő megnyerte a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróságon folytatott pert Appenzell Innerrhoden ellen. 2009-ben népszavazást tartottak a minaretépítési tilalommal kapcsolatosan.
Államszervezet és közigazgatás
Appenzell Innerrhoden a legkisebb népességű svájci kanton, népessége alig éri el a 16 ezer főt. Ennek ellenére saját kormánya és parlamentje van. A helyi parlament, a Grosser Rat (Nagytanács) és a helyi kormány (Canton Rat, Kantoni Tanács vagy Államtanács) együttesen vezeti a kantont. A Nagytanácsnak 50 képviselője van, míg a kormánynak jelenleg 7.
A kormány tagjai
A kormány vezetője a kanton elnöke, Daniel Fässler, a Landammann, azaz államfő, szó szerint államember vagy országember. A kanton alelnöke Roland Inauen nyugalmazott Landammann, aki egyben az Oktatási Minisztérium elnöke. A kantoni elnök jelenleg a Gazdasági Minisztérium feje. Antonia Fässler, a kanton nőjogi bizottságának elnöke, egyben a kanton "Frauenman"-ja, azaz nővezetője egyben az Egészségügyi és Szociális Minisztérium elnöke. Thomas Rechsteiner kantoni kincstárnok tölti be az Infrastruktúrális Bizottság vezetését, azaz ő a Finanzdepartement elnöke. Lorenz Koller a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumot vezeti, továbbá a Landammann egyik kisebb helyettese departement azaz kormányzói minőségben. Stefan Sutter kantoni főépítész vezeti a Civil - és környezetvédelmi Minisztériumot. Martin Bürki, a svájci hadsereg zászlósa, az Appenzell Innerrhoden-ből származó svájci katonák közül a legmagasabb rangú zászlós vezeti az Igazságügyi, rendőrségi és katonai Minisztériumot azaz Departement-et, melyet magyarul kb. kormányzótanácsnak nevezhetünk. Így a védelmi ügyeket irányító minisztérium(ok), jelenleg az Igazságügyi, Rendőrségi és Katonai Minisztérium első embere Lorenz Koller mezőgazdasági és erdészeti miniszterhez hasonlóan departement azaz kormányzó, tehát a Landammann kisebb helyettese. Martin Bürki zászlós és Roland Inauen nyugalmazott Landammann kivételével minden miniszter a CVP párt tagja, a másik két tag pedig független: Inauen nyugdíjazása miatt, Bürki pedig katonai pályája miatt nem tagja a CVP-nek.
Közigazgatás
A kanton 6 kerületre oszlik, ezek közül Oberegg kerület a kanton többi kerületével nem határos, mivel az egy exklávé a kantontól pár kilométerre északkeletre. Oberegg kerület két kantoni exklávéból áll, melyek Svájc más kantonjaival határosak.
A kerületek listája
- Appenzell, lakossága 5726 fő
- Rute, lakossága 3452 fő
- Schwende, lakossága 2132 fő
- Oberegg, lakossága 1896 fő
- Gonten, lakossága 1448 fő
- Schlatt-Haslen, lakossága 1135 fő
Demográfia
A kanton lakossága 2012. december 31-én 15717 fő volt, ennek 9,76%-a, azaz 1510 fő volt külföldi állampolgár. A lakosság 81%-a római katolikus, 10%-a pedig protestáns.
Gazdaság
A kantonnak elsődleges bevételei a mezőgazdaságon belül a szarvasmarha-tenyésztésből és a tejtermelésből vannak. Az Appenzeller sajt egész Svájcban ismert.
Jegyzetek
- ↑ Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach Kanton, definitive Jahresergebnisse, 2018. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. augusztus 28.)
