Ebben a cikkben a Asz-Szálih Muhammad egyiptomi szultán témájában fogunk elmélyülni, amely egy olyan releváns szempont, amely a társadalom különböző területein érdeklődést váltott ki. A Asz-Szálih Muhammad egyiptomi szultán olyan téma, amely vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző kontextusokban, mivel hatása és hatása mindennapi életünk minden területére kiterjed. Ezen a vonalon elemezzük a Asz-Szálih Muhammad egyiptomi szultán-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől és történetétől a mai relevanciáig. Emellett feltárjuk annak lehetséges következményeit és következményeit, valamint az üggyel kapcsolatos különböző álláspontokat és véleményeket. Kétségtelen, hogy a Asz-Szálih Muhammad egyiptomi szultán olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amely megérdemli, hogy széles és kritikus szemszögből foglalkozzunk vele.
| Asz-Szálih Muhammad | |
| Egyiptom szultánja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1421. november 30. – 1422. március 31. | |
| Elődje | Az-Záhir Tatar |
| Utódja | Al-Asraf Barszbáj |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Burdzsi mamlúkok |
| Született | 1411 körül |
| Elhunyt | nem ismert |
| Édesapja | Az-Záhir Tatar |
Asz-Szálih Muhammad, azaz Muhammad ibn az-Záhir Tatar (1411 k. – ?) az-Záhir Tatar fia, az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok nyolcadik szultánja volt (uralkodott 1421. november 30-ától 1422. március 31-éig). Teljes titulusa al-Malik asz-Szálih, melynek jelentése „a jó/erényes király”.
Az-Záhir Tatar alig három hónapig tartó uralkodása során körülbelül tízesztendős fiát, Muhammadot nevezte ki örökösének. A gyermekszultán helyett eredetileg az apja által kinevezett Janíbak asz-Szúfí, majd az őt megbuktató Barszbáj az-Záhirí, Barkúk egy mamlúkja gyakorolta a hatalmat atabégként, végül öt hónap múltán a többi előkelőség támogatásával letette Muhammadot, és ő maga lépett trónra. Elődjének sorsa ismeretlen. Muhammad nevében még 1422-ben fellázadt Barszbáj ellen a szafadi kormányzó, de leverték.