Ausztria

Nem tévesztendő össze a következővel: Ausztrália (ország).

Osztrák Köztársaság
Republik Österreich (német)
Ausztria zászlaja Ausztria címere
Nemzeti himnusz: Land der Berge, Land am Strome
Fővárosa	Bécs
é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 21′48.2, 16.3548.200000°N 16.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 21′48.2, 16.3548.200000°N 16.350000°E
Legnagyobb város	Bécs
Államforma	köztársaság
Vezetők
Szövetségi elnök	Alexander Van der Bellen
Szövetségi kancellár	Karl Nehammer
A Szövetségi Tanács elnöke	Peter Raggl
A Nemzeti Tanács elnöke	Wolfgang Sobotka
Törvényhozás	Osztrák Parlament Nemzeti Tanács Szövetségi Tanács
Hivatalos nyelv	német, regionálisan elismert a magyar, a horvát és a szlovén
Beszélt nyelvek	szerbhorvát, török
Függetlenség	1955. július 27.
Semlegességi nyilatkozat	1955. október 26.
Elődállamok	Ausztria szövetséges megszállása
EU-csatlakozás	1995. január 1.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Európai Unió Európa Tanács Kereskedelmi Világszervezet Európai Déli Obszervatórium Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank Ázsiai Fejlesztési Bank Ausztrália Csoport Európai Fizetési Unió Eurocontrol Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Európai Mozgáskoordinációs Központ Nemzetközi Energiaügynökség UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület schengeni övezet vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Katonai Sporttanács International Centre for Migration Policy Development World Customs Organization Task Force for International Cooperation on Holocaust Education, Remembrance, and Research Európai Szabadkereskedelmi Társulás
Népesség
Népszámlálás szerint	8 979 894 fő (2022)
Rangsorban	95
Becsült	9 116 000 fő (2022)
Rangsorban	95
Népsűrűség	109 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	398 milliárd USD (25) PPP: 359 021
Egy főre jutó	47 083 USD (12) PPP: 42 408 USD
HDI (2012)	0,895 (18) – nagyon magas
Földrajzi adatok
Terület	83 879 km²
Rangsorban	113
Víz	1,3%
Időzóna	közép-európai idő (UTC+1) közép-európai nyári idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	A
Hívószám	+43
Segélyhívó telefonszám	112 122 133 144
Internet TLD	.at
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja.

1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges államként a saját útját járja.

Az ország 1955 óta tagja a ENSZ-nek, és 1995 óta az Európai Uniónak is. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF, OECD. 1995-ben aláírta a schengeni egyezményt, és 1999-ben bevezette fizetőeszközként az eurót.

Földrajz

Bővebben: Ausztria földrajza

Csehország Magyar- ország N é m e t o r s z á g Olaszország Svájc Szlov. Szlovénia Bécs Bécsújhely Bregenz Feldkirch Graz Innsbruck Klagenfurt Linz Salzburg Sankt Pölten Steyr Villach Wels T i r o l Karintia Großglockner A l p o k Duna Fertő-tó térkép szerkesztése

Domborzat

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.

Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:

• Bécsi-medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt óidei kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.
• Osztrák-gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300–600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők tájegysége. A Duna és a March között a Morva-mező, azaz Marchfeld fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a Passaui-völgy, a Wachau, a Nibelungengau és a Strundengau.
• Észak-burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.
• Keleti-Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll:
  • Az északi üledékes övezet az Északi-Mészkőalpok, melynek részei: a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok, az Észak-tiroli Alpok, a Salzburgi-Alpok és a Stájer–Alsó-ausztriai-Mészkő-Alpok.
  • A középső kristályos övezet a Központi-Alpok, melynek részei: a Silvretta, az Ötz-völgyi-Alpok, a Stubai-Alpok, a Zillervölgyi-Alpok, a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok.
  • A kristályos övezettől délre húzódik a Déli-Mészkőalpok, melynek részei: a Gailtali-Alpok, a Karni-Alpok és a Karavankák.
• Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a legutóbbi jégkorszakból származó morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.

Legmagasabb pont: Großglockner (3798 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)
Legalacsonyabb pont: Fertő tó (Neusiedler See) (115 m)

Vízrajz

Folyói

Legjelentősebb folyója a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivétel Vorarlberg (a Rajna vízgyűjtője); a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva vízgyűjtője). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba.

A Duna leghosszabb jobb oldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Bal oldali mellékfolyói kisebbek, mint például a Krems és a Morva.

Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.

Tavai

Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el:

• A Fertő tó (Neusiedler See) – 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5–15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
• A Boden-tó (Bodensee) – 539 km², nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.

A számtalan tó közül kettő bír jelentős vonzerővel:

• A Salzkammerguti-tóvidék Stájerország és Salzburg tartományokban fekszik, tavai: a Traunsee 25,7 km², Ausztria második legnagyobb beltava, az Atter-tó (Attersee) 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika és Ausztria második legnagyobb tava, a Hallstatti-tó (Halstättersee), az Altaussee, a Grundlsee, a Mondsee, a Wolfgang-tó (Wolfgangsee), a Fuschlsee, a Wallersee, a Hintersee, a Trumersee, a Prebersee, a Putterersee és a Stausee.
• A Karintiai-tóvidék Karintia tartományban helyezkedik el, tavai: nagyobbak a Wörthi-tó (Wörthersee), Karintia legnagyobb és egyik legmelegebb tava, az Ossiachi-tó (Ossiacher See), a Millstatti-tó (Millstätter See), és a Weißensee. Kisebbek a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See. Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.

Éghajlat

Éghajlatát az Alpok hegyvonulata és az Atlanti-óceántól való nagyobb távolság határozzák meg. Felszínének csaknem 2/3-át a Keleti-Alpok hálózza be, ahol változatos hegyvidéki éghajlat alakult ki, az óceántól való jelentősebb távolság miatt azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a szárazföldi éghajlat vonásai. Ezek a zárt medencékben felerősödnek. Északon, a Linzi- és Bécsi-medencében nedves kontinentális éghajlat jellemző.

Az Alpok északi szélénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran meleg és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja.

Az Alpok területén gyakran keletkezik a száraz, meleg bukószél, a főn. Legjellegzetesebb a főn télen, ebben az évszakban néhány óra alatt akár 15-20 °C-os felmelegedést is előidézhet, ami hirtelen hóolvadással és lavinaképződéssel jár.

A csapadék évi összegei általában 1000-2000 mm között változnak, de északkeleten és keleten, továbbá helyenként az Inn völgyében azonban jóval kevesebb, 600–700 mm évi csapadék hullik. A csapadék évi járása kontinentális típusú.

Az Alpoktól délre – alpi viszonylatban – szárazabb és melegebb a nyár, a tél pedig enyhébb, ezért is sokan üdülnek szívesen a Karintiai-tavak mellett. Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.

• 
  Januári középhőmérséklet
• 
  Júliusi középhőmérséklet
• 
  Évi csapadékmennyiség

Éghajlattáblázatok

Bécs éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,9 5,1 10,3 15,2 20,5 23,4 25,6 25,4 20,3 14,2 7,5 4,0 14,6 Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,0 −0,9 2,4 5,8 10,5 13,5 15,4 15,3 11,7 7,0 2,4 −0,5 6,8 Átl. csapadékmennyiség (mm) 37 39 46 52 62 70 68 58 54 40 50 44 620 Havi napsütéses órák száma 56 79 127 171 220 220 245 229 171 136 63 53 1771 Forrás: worldweather.org Graz éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,1 6,6 11,7 17,1 21,8 25,0 27,1 26,1 21,0 15,6 8,9 2,8 15,6 Átlaghőmérséklet (°C) −0,5 1,8 6,3 11,4 16,1 19,5 21,5 20,6 15,9 11,1 2,2 −0,2 10,5 Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,2 −3,0 0,9 5,7 10,4 14,0 15,8 15,2 10,9 6,6 2,2 −3,1 6,0 Átl. csapadékmennyiség (mm) 24 30 44 49 86 118 125 113 81 62 52 35 819 Havi napsütéses órák száma 90 118 146 166 210 213 234 227 174 140 93 79 1890 Napi napsütéses órák száma 3 5 6 6 8 8 8 8 6 5 3 3 6 Forrás: Napos órák: Csapadék: Hőmérséklet: Innsbruck éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,5 6,3 11,3 14,8 20,3 22,6 24,7 24,4 20,8 15,8 8,2 3,7 14,7 Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,2 −3,7 0,2 3,4 7,8 10,8 12,8 12,7 9,3 4,8 −0,5 −4,2 4,1 Átl. csapadékmennyiség (mm) 44 41 56 58 87 110 137 111 78 57 63 53 895 Havi napsütéses órák száma 94 120 154 168 193 186 215 214 180 159 102 83 1868 Forrás:

A globális felmelegedés hatásai

Az éghajlati válság Ausztriát különféle módon érinti. Az éghajlatváltozásról szóló 2014. évi osztrák értékelő jelentés (Österreichischer Sachstandsbericht Klimawandel 2014) a következő eredményekre jut: Ausztriában a hőmérséklet csaknem 2 °C-kal emelkedett az 1880 és 2014 közötti időszakban. Ugyanebben az időszakban a hőmérséklet globálisan csak 0,85 °C-kal emelkedett. Az Ausztria által eddig megtett intézkedések nem terjednek ki az ország várható hozzájárulására a globális 2 °C-os cél eléréséhez. A 21. században a csapadék növekedése a téli félévben és a nyári félév csökkenése várható. A hótakaró időtartama csökkent az utóbbi évtizedekben, különösen közepes-magas tengerszint feletti magasságokban (kb. 1000 m). Az Ausztriában mért összes gleccserek egyértelműen elveszítették a területet és a térfogatot az 1980 óta eltelt időszakban. Például az Ötztal Alpok déli részén, Ausztria legnagyobb szomszédos gleccser területein a gleccserek területe az 1969-es 144,2 km²-ről 126,6 km²-re 1997-ben és 116,1 km²-re csökkent 2006-ban. A földcsuszamlások, sárcsúszások, sziklák és egyéb gravitációs jelenségek jelentősen növekednek a hegyvidéki régiókban. Ausztriában növekszik az erdőtüzek kockázata. Az erdei ökoszisztémák zavarai mind intenzívebben, mind gyakoribban növekednek az összes megvitatott éghajlati forgatókönyv szerint. Az éghajlatváltozás különösen érinti a hosszú fejlettségű ökoszisztémákat és az Alpok favonal feletti élőhelyét. A téli turizmus továbbra is nyomás alá kerül a hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt.

Élővilág

Ausztria Európa egyik legerdősebb országa. Területének mintegy 47%-át erdő borítja. Az Alpok alacsonyabban fekvő részein lombos erdők (tölgyesek, bükkösök) találhatók. E felett, az 1900-2000 m-en húzódó erdőhatárig tűlevelű erdők vannak, amelyeket törpefenyvesek váltanak fel. Az erdők állománya sok helyen lecsökkent, helyüket másodlagosan kialakult legelők foglalják el. A havasi gyepek 2500 m magasságban felszakadoznak, s a jellegzetes szubnivális (az örök hó területe alatti) párnavegetáció következik. 3000 m magasságban a zuzmók és párnamohák dominálnak. A medencékben, völgyekben az eredeti lombos erdőket mezőgazdasági területek váltották fel. Az erdők nagyobb állománya csak az Osztrák-gránitfennsíkon maradt meg. A sík vidéken is visszaszorította az erdőket a mezőgazdasági művelés. A Fertő tó környékén sztyeppnövényzet, a tavon nagy nádasok találhatók.

Többnyire a közép-európai állatvilág jellemző az országra: szarvas, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly, róka, borz, nyest és mókus. Az Alpokban főleg zergék, mormoták, és kőszáli kecskék élnek. Emellett jelentős a madárállománya, különösen a Fertő tó környékén.

Lásd még: Kategória:Ausztria élővilága

Lásd még: Ausztria madárfajainak listája

Természetvédelem

Nemzeti parkjai:

Bővebben: Ausztria nemzeti parkjai

Ausztria számtalan környezetvédelmi egyezmény résztvevője, többek között:

• a Rámszari egyezmény (a vadvizek védelme)
• a Berni egyezmény (a vadon élő növény- és állatfajok védelme)
• a CITES egyezmény (a veszélyeztetett fajok védelme)
• Egyezmény az Alpok védelméről

Történelme

Ausztria történelme
Őskor és ókor
Ausztria őstörténete Hallstatti kultúra Noricum
Középkor
Osztrák őrgrófság Osztrák Hercegség Babenberg-ház Habsburg-ház Habsburg Birodalom
Újkor
Osztrák Császárság Osztrák–Magyar Monarchia
20. század
Első osztrák köztársaság Ausztrofasizmus Anschluss Ausztria szövetséges megszállása Második osztrák köztársaság
Tematikus
Ausztria művészettörténete Osztrák építészet Ausztria hadtörténete
Sablon:Ausztria történelme m v sz

Bővebben: Ausztria történelme

A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.

Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.

Római és germán, majd német uralom

Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.

A népvándorlás hatására az 5. századtól kezdve a medencékben szláv népek telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.

Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, markokat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.

A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.

Babenberg-dinasztia (976–1246)

II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A nyugati magyar határ az ennsburgi csatától (907) az Enns folyónál húzódott, a magyarok, a gyepűrendszer többszöri szűkítése mellett csak a bécsi medencében rendezkedtek be tartósan, amely kb. I. István haláláig magyar felségterület volt, (de Melk is csak 967-ben került Lipót kezére). A majd 150 éves magyar fennhatóságra számos helységnév emlékeztet.

A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. Rőtszakállú Frigyes 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyilvánította és a Babenberg-dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.

II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyaránt igényt tartott a Babenberg-család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a területet: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.

A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (1273–1291), és ezzel együtt az osztrák hercegségeket.

Habsburg-dinasztia (1246–1918)

II. Ottokár cseh király 1278-ban a morvamezei csatában vereséget szenvedett Habsburg Rudolf (1278–1291) és IV. Kun László magyar király egyesült seregeitől, és maga is elesett az ütközetben. E győzelemmel kezdődött a Habsburgok felemelkedése. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az Osztrák Hercegséget, majd a 14. században Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Vorarlberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok.

1282–1368: Karintia megszerzése, Tirol mint adomány elnyerése, Vorarlberg megvásárlása.

1438–1439: V. Albert az első Habsburg német-római császár.

1477-ben Miksa herceg és Burgundiai Mária házassága révén uralom alá kerül Németalföld és Burgundia.

1485: Hunyadi Mátyás harcai, Bécs elfoglalása.

1491-ben A Habsburgok egyesítik örökös tartományaikat (Erbländer).

1493–1519 között I. Miksa felvirágoztatja az országot. Unokája, V. Károly német-római császár Kasztíliai Johanna révén megszerzi a spanyol trónt, V. Károly öccse, I. Ferdinánd osztrák uralkodó főherceg a cseh, Habsburg Mária (II. Lajos felesége) révén pedig a magyar koronát is (1526 után).

1519–1556: V. Károly német-római császár, spanyol király.

1529: A török haderő sikertelenül ostromolja Bécset (először).

1556 V. Károly lemond, birodalmát kettéosztja: A német királyi, majd német-római császárságot öccsére, I. Ferdinándra hagyja, a spanyol földeket II. Fülöp spanyol királyra.

1576: II. Rudolf császár ellenreformációja nyomán ismét hódít a római katolikus egyház.

1618–1648: A harmincéves háború. Ausztria hatalmi pozíciója gyengül.

1683: A török haderő sikertelenül ostromolja Bécset (másodszor).

1663–1699: Török elleni háborúk. Raimondo Montecuccoli győzelme Szentgotthárdnál, Savoyai Jenő (Prinz Eugen von Savoyen) hadvezér győzelmei, II. Lipót uralkodása, 1699 karlócai béke.

1701–1714: A spanyol örökösödési háború, a Bourbonoké a spanyol trón

1713: Pragmatica sanctio, VI. Károly császár biztosítja a leányági örökösödést és az örökös tartományok oszthatatlanságát.

1740–1780: Mária Terézia főhercegnő reformjai állam-, pénz-, oktatás-, hadügy területén.

1780–1790: II. József császár reformjai: államnyelv a német, jobbágy- és türelmi rendelet.

1797–1814: napóleoni háborúk, II. Ferenc német-római császár leteszi a névleges német-római császári címet, 1812-ig a franciák elleni koalíciók kudarcai, 1814-ben a hatodik koalíció győzelme.

1804. augusztus 11-én az országot a megszűnés szélén álló Német-római Birodalom osztrák örökös tartományok részéből Osztrák Császársággá (Ausztriai Császárság, Kaisertum Österreich) nyilvánították, mely 1918-ig fennmarad, 1867-től, a magyar kiegyezéstől az Osztrák–Magyar Monarchia egyik alkotóállamaként.

1814–1815: a bécsi kongresszuson kialakítják Európa új rendjét, Ausztria a Német Szövetség vezető hatalma lesz, létrehozzák a Szent Szövetséget. A következő időkben Metternich Ausztria vezető politikusa.

1848–1849: I. Ferdinánd császárt lemondatják a trónról az unokaöccse, I. Ferenc József javára, a forradalmak leverése orosz segítséggel.

1849–1866: A császár megszilárdítja az abszolutizmus rendszerét, háborús vereségek nyomán lemond itáliai tartományairól, külügyminisztere: Alexander Bach.

1867: Osztrák–magyar kiegyezés, dualista államszövetség, közös uralkodó, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása.

1914–1918: Az 1914-es Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett szarajevói merénylet után kitör az első világháború, 1916 Ferenc József halála, 1918 a Monarchia széthullása, I. Károly császár (IV. Károly néven magyar király) lemondása, a Habsburg-ház trónfosztása.

Az első köztársaság kora (1918–1938)

Lásd még: Német-ausztriai Köztársaság

1916-ban I. Ferenc József halálával megkezdődött az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása. Az őt követő I. Károly császár két évvel később lemondásra kényszerült.

1918. november 12-én az Osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés kikiáltotta az Osztrák Köztársaságot. 1919 szeptember 10-én a Saint-Germainben megkötött béke megtiltja Ausztria egyesülését Németországgal. A béke lecsökkentette az ország területét, és felelőssé tették Ausztriát a háború kitöréséért. Új alkotmány adtak ki, melyben az országot szövetségi állammá alakítják.

A hatalmas Osztrák–Magyar Monarchiából egy megkisebbedett Ausztria maradt. A továbbiakban az országnak sok problémával kellett szembenéznie. Nagy volt a munkanélküliség és az élelmiszerhiány. Ausztria nem tudta élelmezni önmagát. További baj volt, hogy az egykori birodalomból Ausztriára maradt egy hatalmas hivatalnoksereg. Emellett 15%-os volt az infláció, és a hagyományos piacok a saint-germaini békeszerződés miatt külföldre kerültek. Maguk a tartományok sem bíztak abban, hogy az ország képes lesz fennmaradni. Vorarlberg Svájchoz, Tirol és Salzburg (tartomány) a Német Birodalomhoz kívánt csatlakozni. A Szociáldemokrata Munkáspárt (SDAPÖ) programja is tartalmazott egy Anschluss paragrafust. De a győztes hatalmak mindenképpen ragaszkodtak egy önálló Ausztriához. Az ország végül nem ment csődbe, ugyanis több ország segélyt nyújtott Ausztriának.

Az 1920-as években fejlődött az ország. Megduplázódott a személyautók száma, az idegenforgalom területén több mint kétmillióval nőtt az igénybe vett szállások száma. Azonban az osztrákok nem vágytak függetlenségre, nem érezték úgy, hogy ők egy nemzet tagjai. Emellett sokan (főleg a kisbirtokos parasztok) elutasították a demokráciát, a „vörös Bécs” pedig az egész országgal szembekerült. Különböző félkatonai szervezetek alakultak, amelyek valós veszélyt jelentettek a demokráciára nézve.

A nagy gazdasági világválság Ausztriát keményen sújtotta. Az osztrák ipar 70%-át érintette súlyosan. Kb. 200 ezerről 557 ezerre nőtt a munkanélküliek száma. Azonban a kormányzó SDAPÖ (Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártja) nem tudott megküzdeni a gazdasági válság nehézségeivel. Ausztria ugyanis még nem pótolta elvesztett gyárait, termőföldjeit és ásványkincseit. Ennek eredményeképpen az 1930-as években egyre erősödött a nacionalista jobboldal. Hamarosan új problémával kellett szembenézni: a Németországból irányított, egyre veszedelmesebb nácikkal. Megkezdődött az Anschluss-nak (a Német Birodalomhoz való csatlakozás) gondolatának féktelen hirdetése, és az osztrák náci párt előretörése.

Ez a helyzet válaszút elé kényszerítette a Dollfuß-kormányt. Engelbert Dollfuß kancellár (1932–34) azonban a fő ellenséget a baloldalban látta, s szerette volna az egész demokráciát felszámolni. 1934 februárjában, a pattanásig feszült légkörben valóságos csata zajlott le a félkatonai szervezetek és kormány hadserege között. A hadsereg győzött, ezután pedig Dollfuß kancellár betiltotta a pártokat, és fasiszta mintájú szövetségi alkotmányt fogadtatott el. Ezzel véget ért az osztrák demokrácia története, ami összesen 15 évig tartott. Ám a nácik azt szerették volna elérni, hogy Ausztria Németország része legyen. Dollfuß kancellár meggyilkolása azonban hátráltatta törekvésüket. Hitler is levonta a tanulságot, hogy Ausztria erőszakos bekebelezése egy táborba gyűjtheti a nyugati hatalmakat.

Hitler és Mussolini 1936-ban megegyeztek egymással, így már nem volt olyan ország, amely megakadályozhatta volna Ausztria bekebelezését. A pártok feloszlatása után az osztrák náciknak már semmilyen szervezett politikai ellenfele nem akadt. Nyitva állt az út a két ország egyesítése előtt.

A következő kancellár, Kurt Schuschnigg (1934–1938) visszatérhetett volna az alkotmány alapjaihoz, csakhogy ugyanazt folytatta, amit elődje elkezdett. Hiába ajánlott fel a náciknak néhány miniszteri tárcát a kormányban, a nácik lecsendesítése így sem sikerült. Schuschniggra hatalmas nyomás nehezedett, és 1936-ban kénytelen volt elfogadni egy szerződést, amellyel Ausztria Németország szövetségesévé vált. 1938 februárjában Schuschniggot Berchtesgadenbe szállították, ahol Hitler kapitulációt követelt tőle. Schuschnigg ekkor még ellenállt, s feloldotta a gyülekezési tilalmat, próbálta a demokráciát és a függetlenséget megőrizni. Tudta, hogy a német hadseregben már beszélnek a bevonulásról. A nyugati hatalmak csak szóban tiltakoztak az Anschluss ellen. Schuschnigg 1938. március 13-ra népszavazást írt ki a csatlakozás ügyében. Hitler döntő lépésre szánta rá magát. Március 11-én lezárták az osztrák-német határt, március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, és másnap Hitler Ostmark néven beolvasztotta az országot a Harmadik Birodalomba.

Németország részeként (1938–1945)

1938. március 13-án a bevonuló német haderőt a lakosság sok helyen ünnepléssel fogadta. Az új kancellár Arthur Seyss-Inquart lett, akinek a független Ausztria felszámolásának feladata jutott. Bécsben a birodalmi nácik szerezték meg a fontosabb pozíciókat az osztrák barnaingesek elől. Megkezdődött a tartományok átnevezése, az új hivatalok létesítése, illetve a németországi törvények bevezetése. A megszállás árnyoldalát az osztrák értelmiség és a zsidóság rögtön megérezte s több ezren emigráltak. Sokan öngyilkosok lettek, mások, főleg a vallási vezetők viszont kedvezőbben fogadták a „felszabadító” német csapatokat.

A megszállás első napjaiban kb. 90 000 osztrákot (főleg zsidókat) tartóztattak le, akiket azonnal valamelyik koncentrációs táborba vittek.

Németország természetesen magával rántotta a világháborúba Ausztriát.

A nácik politikai ellenfelei különböző ellenálló szervezeteket alakítottak. Szabotázsokat és merényleteket hajtottak végre. Akiket felfedeztek, azokkal leszámoltak. Hamarosan megkezdődtek az Ausztria elleni brit és amerikai légitámadások. Főleg a tartományok fővárosait, Bécset (Bécsi csata) és az ipari központokat (pl. Bécsújhelyet) érték súlyos támadások. Ausztria jelentős része még a fegyverletétel után is német kézen volt. (Kivéve Bécset és Burgenland tartományt.)

A második köztársaság kora (1945 után)

Bécs felszabadítása után a Vörös Hadsereg tovább nyomult nyugat felé, miközben nyugatról és északról a szövetséges csapatok is behatoltak Ausztriába. Még folytak a harcok, az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt.

A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták, és egy évtizeden át megszállva tartották a négy megszállási övezetre osztott Ausztriát, amelyre a háború után nem Németországgal együttműködő, hanem Németország által leigázott államként tekintettek. Ez a magyarázata annak, hogy az ország megtarthatta 1938-as határait, és nem kellett kártérítést sem fizetnie.

Egy kommunista irányítású hatalomátvételi kísérlet (Koplenig-puccs) kudarca után 1955-ben a Szovjetunió bejelentette, hogy hajlandó kivonulni, de cserébe meg kell tiltani Ausztriának a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülését, és az újra felfegyverzést. Németországot pedig kötelezni kell, hogy lemondjon minden Ausztriát érintő igényéről. Ezzel a nyugati szövetségesek is egyetértettek. 1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges országként a saját útját járja. A legfontosabb kérdéseket békésen rendezték, igen ritkán sztrájkolnak.

1945–1966 között az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) koalíciója vezette az országot. 1955-ben az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett.

1989-ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Unióba (EU). 1994-ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1. óta az EU tagja.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Ausztria államformája parlamentáris rendszerű szövetségi köztársaság. Az ország alkotmányának gerince a szövetségi alkotmánytörvény, amelyet 1920-ban fogadtak el, majd 1929-ben és 1945-ben is módosítottak.

Az államfő a szövetségi elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 évre szól. Feladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése.

Lásd még: Ausztria államfőinek listája és Választások Ausztriában

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A végrehajtó hatalom a kormány, amelynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.

A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament (Österreichisches Parlament). A kamarák együttes ülése a Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung). A kamarák:

• Alsóháza a képviselőház, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) – 183 tagját öt évente választják nyílt listás, többszintű pártlistás arányos képviseleti rendszerben.
• Felsőháza a szövetségi tartományok képviselete, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) – jelenleg 61 képviselő, a tartományi parlamentek delegálják őket. Minden tartomány minimum 3 főt küldhet (például Vorarlberg és Burgenland), illetve még a tartományok népességszámát tekintve ez kiegészül további létszámmal (például Bécs 11 fő) – maximum 12 fő (például Alsó-Ausztria).

A Szövetségi Gyűlés az államfő beiktatásakor kezdi meg munkáját.

Közigazgatási beosztás

Bővebben: Ausztria tartományai

Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományt a tartományi kormány (Landesregierung) igazgatja, melynek élén a tartományfőnök (Landeshauptmann) áll. Bécsben a tartományfőnök egyben a város polgármestere, a tartományi kormány pedig a városi szenátus. A települések vezetőit polgármesternek nevezik (Bürgermeister).

#	Ausztria tartományai (Bundesland)	Székhely	Népesség	Népességi sorrend	Térkép
1	Burgenland	Kismarton (Eisenstadt)	280 350	9.
2	Karintia (Kärnten)	Klagenfurt	560 753	6.
3	Alsó-Ausztria (Niederösterreich)	St. Pölten	1 588 545	2.
4	Felső-Ausztria (Oberösterreich)	Linz	1 405 986	3.
5	Salzburg (Salzburgerland)	Salzburg	529 085	7.
6	Stájerország (Steiermark)	Graz	1 203 986	4.
7	Tirol (Észak-Tirol és Kelet-Tirol)	Innsbruck	698 472	5.
8	Vorarlberg	Bregenz	364 611	8.
9	Bécs (Wien)	Bécs (Wien)	1 660 534	1.

Politikai pártok

• Österreichische Volkspartei (ÖVP) – Osztrák Néppárt
• Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) – Ausztria Szociáldemokrata Pártja
• Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) – Osztrák Szabadságpárt
• Grüne Alternative Liste – Zöld Alternatíva Lista
• NEOS - Das Neue Österreich und Liberales Forum - Az új Ausztria és liberális fórum
• Kommunistische Partei Österreichs (KPÖ) - Osztrák Kommunista Párt

Védelmi rendszer

Bővebben: Osztrák Szövetségi Hadsereg

Ausztria 1955 óta katonailag semleges állam.

Népesség

Népességének változása

Ausztriának mérsékelten növekvő a népessége. 1950-ben még 6,9 millióan lakták az országot, 1970-ben már 7,5 millió volt az osztrákok száma, húsz évvel később, 1990-ben pedig meghaladta a 7,7 milliót.

2017-es becsült népessége 8,7 millió fő. A környező keleti országok többségével ellentétben, Ausztriában a népességnövekedés bár alacsony, de továbbra is pozitív, amelyhez jelentősen hozzájárulnak a bevándorlók közösségei. 2022.-ben jelentősen megnövekedett a népesség, főképp az ukrán bevándorlók miatt. 2023-ra a becsült népesség 9,1 millió fő.

Népességének változása 1950 és 2017 között.

Ausztria népességének növekedése

Év	Népesség (millió fő)	Népsűrűség (fő/km²)
1950	6,9	84
1960	7,1	86
1970	7,5	91
1980	7,6	92
1990	7,7	94
2000	8,1	98
2010	8,4	102
2020	9,0	109

A születéskor várható élettartam relatív magas.

Legnépesebb települések

Bővebben: Ausztria városai

Legnagyobb 20 település (2022. évi becslés)
Bécs Graz	#	Település	Népesség	#	Település	Népesség	Linz Salzburg
	1	Bécs	1 982 442	11	Bécsújhely	47 934
	2	Graz	298 512	12	Steyr	37 920
	3	Linz	210 165	13	Feldkirch	35 803
	4	Salzburg	156 621	14	Bregenz	29 614
	5	Innsbruck	131 319	15	Leonding	29 135
	6	Klagenfurt am Wörthersee	104 333	16	Klosterneuburg	28 102
	7	Villach	65 127	17	Baden bei Wien	26 020
	8	Wels	64 412	18	Krems an der Donau	25 272
	9	Sankt Pölten	57 649	19	Wolfsberg	25 139
	10	Dornbirn	51 217	20	Leoben	25 125

Etnikai megoszlás

A 2011-es ausztriai hivatalos becslések azt mutatják, hogy a lakosok 81%-a helyi származású, de 19%-ának (1,6 millió lakos) legalább egy szülője bevándorló hátterű. A bevándorlók és vendégmunkások közül jelentős a délszlávok, a törökök, románok, magyarok, lengyelek és más, Európán kívüliek száma.

No.	Származási ország [megj 1]	Népesség (2020. jan.)
1	Németország	200 059
2	Románia	123 461
3	Szerbia	122 364
4	Törökország	117 640
5	Bosznia-Hercegovina	96 635
6	Magyarország	87 604
7	Horvátország	83 605
8	Lengyelország	64 454
9	Szíria	51 441
10	Szlovákia	43 643
11	Afganisztán	43 585
12	Oroszország	32 868
13	Bulgária	32 566

Lásd még: Ausztriai szerbek, Ausztriai törökök, Burgenlandi magyarok, Burgenlandi horvátok és Karintiai szlovének

Nyelvi megoszlás

Az ország hivatalos nyelve a német. 2001-ben a népesség 88,8%-a vallotta magát német anyanyelvűnek.

Regionális szinten (Karintiában és Stájerországban) a szlovén, valamint (Burgenlandban) települési szinten a magyar és a horvát számít hivatalos nyelvnek. A Bécsben élő csehek és szlovákok is elismert történelmi kisebbségnek számítanak.

Beszélt nyelvek Ausztriában a 2001-es népszámlálás alapján:

• német (hivatalos) 88,8% (94% bajor, 6% alemann)
• szerb-horvát 3,7% (2,4% szerb, 1,3% horvát (hivatalos Burgenlandban) - lásd még gradišćei horvát nyelv
• török 2,3%
• szlovén (hivatalos Karintiában) 0,2-0,5%
• magyar (hivatalos Burgenlandban) 0,2%
• cseh 0,2%
• szlovák 0,1%

Vallási megoszlás

2016-ban a lakosság közel negyedének nem volt vallási hovatartozása vagy csak nem nyilatkozott. Az osztrákok többsége római katolikus vallású (57%), de vannak ortodox (9%) és kisebb protestáns (főleg evangélikus) közösségek szerte az országban (3,3%).

A bevándorlók közül a törökök, bosnyákok, szírek, afgánok zöme iszlám vallású; 2016-ban a lakosság 8%-a; 2001 óta duplázódott a számuk.

A nagy számban jelenlévő szerbek és románok többnyire a kereszténység keleti formáját követik és a szerbek a szerb ortodox egyházhoz, a románok javarészt a román ortodox egyházhoz tartoznak.

Szociális rendszer

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális)	477,1 mrd $ (2021)
GDP növekedési ráta	1,8% (2022 Q3)
Egy főre jutó GDP (PPP)	58 427 $ (2021)
Államadósság	334,1 mrd € (2021)
Államadóssági ráta	82,3% (2021)
Infláció	10,6% (2022. november)
Foglalkoztatottsági ráta	74,1% (2022 Q2)
Munkanélküliségi ráta	6,2% (2022. november)
Minimálbér	Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér.
Bérnövekedés üteme	-
Jegybanki alapkamat	2% (2022. október)
SZJA	55% (2022)
ÁFA (általános)	20% (2022)
TAO	25% (2022)

Ausztria gazdasága fejlett szociális piacgazdaság, az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) pedig világszínvonalon is magas értéket mutat. A Világgazdasági Fórum globális versenyképesség listája alapján 2019-ben 141 ország közül a 21. helyen állt. Az amerikai Mercer legélhetőbb nagyvárosainak listájának első helyén hosszú évek óta Bécs áll az éves "életminőségi" felmérésben.

Ausztria ipari ország. A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.

Ausztria gazdasági mutatói (2010–2018)

Év	GDP (milliárd euro)	GDP per fő (euro)	GDP növekedés (real)	Infláció	Munkanélküliség	Államadósság (GDP %-ban)
2010	295.9	35,390	1.8 %	1.7 %	4.8 %	82.4 %
2011	310.1	36,971	2.9 %	3.5 %	4.6 %	82.2 %
2012	318.7	37,816	0.7 %	2.6 %	4.9 %	81.6 %
2013	323.9	38,209	0.0 %	2.1 %	5.3 %	81.0 %
2014	333.1	38,992	0.7 %	1.5 %	5.6 %	83.8 %
2015	344.3	39,893	1.1 %	0.8 %	5.7 %	84.3 %
2016	356.2	40,760	2.0 %	1.0 %	6.0 %	83.7 %
2017	369.9	41,964	2.6 %	2.2 %	5.5 %	78.8 %
2018	387.4	43,598	2.7 %	2.1 %	4.9 %	74.2 %

Mezőgazdaság

Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90%-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.

• Földterület megoszlása a művelési ágak arányában: erdő 39,5%, egyéb 15,6%, legelő 25%, szántó 18,7%, kert 1,2%. Szőlőtermő területe napjainkban 50 000 ha, de ezen minőségi borokat állítanak elő. A glikol-botrányt követő másfél évtizedben a szigorú állami beavatkozásoknak köszönhetően az osztrák borászat a világ élvonalába emelkedett.

Bővebben: Ausztria szőlő- és borgazdasága

• Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
• Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.
• Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.

Ipar

• Bányászat: Ausztria egyes ásványkincsekben gazdag ország, más nyersanyagokban importra szorul. Az Alpokban világ egyik legnagyobb volfrám lelőhelyével, a legnagyobb földalatti magnezit bányászattal, a Bécsi-medencében Európa legmélyebb földgázfúrásával (8552 m), illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepével büszkélkedhet.

Bányászati termékek:

• magnezit: jelentős, a világtermelés 7%-a
• barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország
• kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria
• földgáz: Bécsi-medence
• kősó: nagy múltú, Salzburg, Hallstatt
• réz: jelentős
• cink: jelentős
• antimon: jelentős
• ólom: jelentős
• továbbá: lignit, grafit, volfrám, vasérc, arany, fa, vízenergia.
• Feldolgozó ipar: Az ipar elsősorban a tartományok fővárosai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentére koncentrálódott (Traisen- és Ybbs völgye, Mura-Mürz-völgye).
  • vas-, acélipar: jelentős, központja Linz
  • színesfém-, alumíniumkohászat
  • gépgyártás: jelentős, járműipar: központja Steyr (közelben gyártják a Steyr traktort)
  • vegyipar: jelentős
  • fa-, papíripar: jelentős
  • textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
  • élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
  • élvezeti cikkek gyártása: az egész ország területén mindenütt
  • sörgyártás
  • építőanyag- és építőipar
  • vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sankt Pölten, Schwechat, Traiskirchen

Energiagazdálkodás

1978-ban a parlament 50,5:49,5 szavazati aránnyal megtiltotta a nukleáris energia használatát, így Ausztria elektromosságának több mint felét vízerőművek állítják elő. Szél, nap és biomassza erőművek együttes használatával az ország energia szükségletének 62,89%-a megújuló energiaforrásokból származik. 2013-ban több mint 760 szélerőmű üzemel az országban, amely közel 800 000 háztartás ellátását biztosítja. 2012-ben az előállított áram 20%-a, 2013-ban pedig 30%-ban a szélerőművekből fog származni. A tartományok közül Burgenland 2013-ban saját áramigényét teljesen szélerőművekből származó energiából tudja fedezni, sőt év végétől azt exportálni is tudja majd. Ausztria 2020-ig 45%-ra akarja növelni a megújuló energiaforrások használatát, valamint legalább 400 000 háztartás szükségletét megújuló energiaforrásokkal biztosítani.

Vállalatok

Közép- és kelet-európai országokban jelentős jelenléttel rendelkező osztrák vállalatok:

Bankok:

• Raiffeisen
• Erste Bank
• BAWAG P.S.K.
• Bank Austria
• Hypo Alpe-Adria-Bank

Biztosítók:

• Wiener Städtische

Kereskedelem:

• Billa
• BauMax (megszűnt)
• Julius Meinl

Szolgáltatások:

• Telekom Austria

Ipar:

• OMV
• Egger Group
• Mayr-Melnhof Karton

Külkereskedelem

Ausztria 2022-ben a világ 32. legnagyobb exportőre, és 29. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Ausztria 209 milliárd $ értékben exportált és 216 milliárd $ értékben importált, 7 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.

Az osztrák exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, fémipar és a vegyipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, gyógyszerek, valamint a gyógyszeralapanyagok. Ausztria legjelentősebb exportországa Németország, ahova a teljes exportállomány több mint egynegyede (27,7%) érkezik. 2017 és 2022 között, az export termékek közül a villamosenergia és a gyógyszeralapanyagok kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a hormonkészítmények és a belsőégésű motorok szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Németország és Magyarország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek szenvedte el.

Az osztrák importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, fémipar és a vegyipar. A legjelentősebb behozatali termékek a gépjárművek, finomított kőolaj, valamint az arany. Ausztria legjelentősebb importországa Németország, ahonnan a teljes importállomány közel fele (40%) érkezik. 2017 és 2022 között, az import termékek közül az arany és a villamosenergia behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjárművek és a hormonkészítmények szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Németország és Olaszország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Banglades és Mexikó szenvedte el.

Termékek

Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben:

	Legnagyobb exporttermékek		Legnagyobb importtermékek
	Termék	Arány	Termék	Arány
1.	Gépjárművek	3,7%	Gépjárművek	4,1%
2.	Gyógyszerek	3,5%	Finomított kőolaj	3,8%
3.	Gyógyászati alapanyagok	3,2%	Arany	3,4%
4.	Villamosenergia	2,6%	Műsorszóró berendezések	2,7%
5.	Gépjármű alkatrészek és tartozékok	2,4%	Villamosenergia	2,6%
6.	Ásványvíz	1,7%	Gyógyászati alapanyagok	2,3%
7.	Egyedi funkciókkal rendelkező gépek	1,5%	Gépjármű alkatrészek és tartozékok	2,1%
8.	Földgáz	1,3%	Gyógyszerek	1,9%
9.	Belsőégésű motorok	1,3%	Nyers kőolaj	1,6%
10.	Fém rögzítők	1,3%	Hormonkészítmények	1,3%

Országok

A fő országok, amelyekbe Ausztria exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben:

	Legnagyobb exportországok			Legnagyobb importországok
	Ország	Termék	Arány	Ország	Termék	Arány
1.	Németország	Gépjármű alkatrészek és tartozékok, gyógyászati alapanyagok, villamosenergia, ...stb.	27,7%	Németország	Finomított kőolaj, gépjárművek, villamosenergia...stb.	40%
2.	USA	Gyógyászati alapanyagok, gépjárművek, belsőégésű motorok...stb.	6,9%	Olaszország	Finomított kőolaj, gépjármű alkatrészek és tartozékok, gyógyászati alapanyagok...stb.	6,9%
3.	Olaszország	Fűrészelt fa, villamosenergia, gyógyászati alapanyagok...stb.	6,5%	Csehország	Gépjárművek, villamosenergia, műsorszóró berendezések...stb.	5%
4.	Svájc	Gyógyszerek, villamosenergia, fa építőanyagok...stb.	5,4%	Svájc	Arany, hormonkészítmények, gyógyászati alapanyagok...stb.	5%
5.	Magyarország	Földgáz, villamosenergia, finomított kőolaj...stb.	5%	Hollandia	Gyógyszerek, műsorszóró berendezések, nyers alumínium...stb.	4,5%
6.	Franciaország	Hormonkészítmények, finomított réz, központi fűtésű kazánok...stb.	4%	Lengyelország	Koksz, szénbrikett, akkumulátorok...stb.	3,7%
7.	Lengyelország	Gyógyászati alapanyagok, gyógyszerek, fém rögzítők...stb.	3,7%	Kína	Műsorszóró berendezések, számítógépek, elektromos transzformátorok...stb.	3,3%
8.	Szlovákia	Műsorszóró berendezések, számítógépek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb.	3,6%	Magyarország	Villamosenergia, gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb.	2,9%
9.	Csehország	Gépjárművek, hengerelt acéllemezek, gyógyszerek...stb.	3,4%	Szlovákia	Gépjárművek, nyers kőolaj, nyers réz...stb.	2,7%
10.	Egyesült Királyság	Arany, gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb.	2,6%	Franciaország	Gyógyászati alapanyagok, gépjárművek, alumínium bevonók...stb.	2,5%

Idegenforgalom

Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Vorarlberg, Salzburg és Bécs.

Ausztria mindig is a magyar turisták kedvelt célpontja volt. A nagyvárosok kultúrája, nyüzsgése, a csodás kisvárosok, az egészséges természet, a télen-nyáron kihívást, kalandot jelentő hegyek egész évben vonzzák a látogatókat, kirándulókat és turistákat. 1997-től, amikor a hazai statisztikai rendszer lehetővé tette, hogy nemzetközileg összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésünkre, pontos statisztikákkal rendelkezünk a magyar vendégek, és az általuk Ausztriában eltöltött vendégéjszakák számáról.

1. Vendégéjszakák száma 2009-ben 1 499 474 volt, ami 8,7%-os csökkenést mutat az előző évi adatokhoz képest.

2. Vendégérkezések száma 2009-ben a 426 498 volt, a változás az előző évhez képest itt -7,8%.

3. Átlagos tartózkodási idő a tavalyi (2009) évben 3,5 nap volt.

4. Piaci pozíció: Magyarország a külföldiek által Ausztriában eltöltött vendégéjszakák tekintetében 2009-ben a 11. helyen állt.

5. Szezonális megoszlás: a tél-nyár aránya 2009-ben a vendégéjszakákat tekintve körülbelül 70-30%

6. Szálláshelyek szerinti megoszlás: 2009-ben a magyar vendégéjszakáknak negyedét (35%) töltötték 3 csillagos hotelekben, az éjszakák további több mint 31%-át 4-5 csillagos szállodákban regisztrálták. 15% feletti a 2/1 csillagos szállodák aránya is. A további regisztrált vendégéjszakák üdülőházakban, parasztházakban, magánszálláshelyeken, kempingekben, illetve "egyéb kategóriájú" szálláshelyeken (19%) realizálódtak.

7. Tartományok szerinti megoszlás: 2009-ben a magyarok által Ausztriában töltött vendégéjszakák csaknem felét Stájerországban (27,4%) és Karintiában (22%) regisztrálták, őket követi Salzburg tartomány (17,6%), Tirol (10,4%), Alsó-Ausztria (8,5%), Bécs (6,9%), Felső-Ausztria (4,5%), Burgenland (1,4%) és Vorarlberg (1,3%).

Közlekedés

Szárazföldi közlekedés

Közút

• Közúti útvonalainak hossza (2003): 133 700 km

Lásd még: Ausztria autópályái

Vasút

• Vasútvonalainak hossza (2017): 5801 km

Bővebben: Ausztria vasúti közlekedése

Vízi közlekedés

• Az ország vízi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
• Az ország kereskedelmi hajóflottája 10 hajóból áll, összkapacitásuk 46 563 BRT.

Légi közlekedés

Ausztria reptereinek száma (2003) 55. Legjelentősebb nemzetközi repülőterek:

• Flughafen Wien-Schwechat: a legjelentősebb repülőtere Ausztriának
• Flughafen Graz-Thalerhof: Graz repülőtere
• Flughafen Linz-Hörsching: Linz
• Flughafen Klagenfurt: Klagenfurt repülőtere
• Salzburg Airport W. A. Mozart: Salzburg repülőtere
• Flughafen Innsbruck: Innsbruck repülőtere
• Vorarlbergben a Flughafen Altenrhein (CH) és Friedrichshafen (D) áll az utazóközönség rendelkezésére.

Telekommunikáció

Hívójel prefix	OE
ITU zóna	28
CQ zóna	15

Lásd még: Ausztria hívójelkörzetei

Kultúra

A sorozat témája az osztrák kultúra
Történelem
Nyelv
Művészet Építészet Irodalom · Zene
Egyéb Világörökségi helyszínek Konyhaművészet · Sportélet Oktatási rendszer
Híres osztrákok Tudósok · Nobel-díjasok Írók, költők · Zeneszerzők Festők · Építészek Színészek · Sportolók Uralkodók · Politikusok
Sablon:Osztrák kultúra m v sz

Bővebben: Ausztria kultúrája

Az osztrák kultúra évszázadok óta társul az európai kultúrához, és nemzetközileg elismert eredményeket hozott. Jelentős épületeket építettek mindenféle stílusban, amelyek közül sok ma az UNESCO világörökség része.

Az ország neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Franz Schubert, Richard Strauss, Johann Strauss. A 18. és 19. században Ausztria az európai zenei élet egyik központja volt a bécsi klasszikus zenével, amely nemcsak az országhoz élő zenészek és zeneszerzők számában tükröződik, hanem a mai napig létező számos operaházban és színházban.

Ausztriának ugyanakkor kiterjedt kulináris hagyománya is van, például a bécsi kávéház kultúrája, valamint számos tipikus osztrák étel.

Ausztria eddig kétszer nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált: először 1966-ban Udo Jürgensnek köszönhetően, majd 2014-ben Conchita Wursttal.

Sportélete

Labdarúgás

Az Osztrák labdarúgó-válogatott eddigi legeredményesebb szereplése az 1954-es világbajnokság ahol bronzérmes lett.

Bővebben: Osztrák labdarúgó-válogatott

Ausztria 2008-ban Svájccal közösen rendezte meg labdarúgásban az Európa Bajnokságot. A döntőt a bécsi Ernst Happel Stadionban játszották.

Bővebben: 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság

Olimpia

Eddig két téli olimpiát az 1964-es és az 1976-os játékokat rendezték az osztrák Innsbruckban (nyári olimpiát még nem rendeztek ebben az országban). Ausztria eddig 73 aranyérmet szerzett az olimpiai játékok során. A téli sportágakban erősebbek az osztrák sportolók. A legeredményesebb sportág az Alpesi sí.

Bővebben: Ausztria az olimpiai játékokon

Formula–1

A zeltwegi A1-Ring, más néven Österreichring adott otthont 1997 és 2003 között a Formula–1-es Osztrák Nagydíjnak. A 2002-es osztrák futam botrányba fulladt amikor is a brazil Rubens Barrichello az utolsó körben a Ferrari csapatutasításra elengedte csapattársát, a német Michael Schumachert, ezzel átadva neki a győzelmet. Gerhard Berger F1-es pilóta volt a McLarennél a legendás Ayrton Senna csapattársa és egyben legjobb barátja is, a Ferrarinál is vezetett, később a BMW versenyigazgatója volt, majd 2006-tól a Red Bull csapat testvéristállójának, a Scuderia Toro Rossónak lett csapatvezetője és tulajdonosa.

1994-ben az imolai verseny időmérő edzésén versenybalesetben vesztette életét az osztrák Roland Ratzenberger, egy nappal később a betonfalnak ütközve Ayrton Senna is szörnyethalt, ezért nevezik a F1 fekete hétvégéjének az 1994. májusi San Marinó-i GP-t. Ratzenberger tragédiája után Gerhard Berger, Ayrton Senna és Michael Schumacher létrehozta a DPDA-t (Pilóták Érdekvédelmi Szervezete).

Az osztrák tulajdonban lévő Red Bull Racing csapat lett a 2010, 2011, 2012 és 2013-as Forma 1-es világbajnokság konstruktőri/csapat világbajnoka. Dietrich Mateschitz multimilliomos, a Red Bull energiaital gyártó cég feje 2005-ben megvásárolta a Jaguar alakulatát, és ezzel a F1-ben Red Bull Racing néven új csapatot alapított, az energiaitalgyár vörös bikás logója a versenyautókon is megjelenik. A team pilótái a 2021-től a mexikói Sergio Pérez és a holland Max Verstappen. A Red Bull csapatfőnöke Christian Horner, tanácsadója Helmut Marko, szintén F1-es pilóta volt, pályafutásának az vetett véget, hogy versenyzés közben felcsapódott egy kő, ami fél szemére megvakította. A 2022-es konstruktőri címet, az osztrák alakulat nyerte meg.

Az osztrákoknak két világbajnokuk is van a F1-ben: Jochen Rindt 1970 posztumusz bajnoka és a háromszoros bajnok Niki Lauda (1975, 1977, 1984). Jochen Rindt még a cím megnyerése előtt életét vesztette egy versenybalesetben, özvegye vette át a VB-kupát. Niki Lauda a Nürburgringen súlyos égési sérüléseket szenvedett, de felépült, és folytatta a versenyzést.

Egyéb

2005-ben Bécs és Innsbruck rendezte meg a jéghoki-világbajnokságot, majd 2006-ban Salzburg az országúti kerékpár-világbajnokságot.

Híres sportolók

Bővebben: Kategória:Osztrák sportolók

• Thomas Muster (tenisz)
• Niki Lauda, Gerhard Berger (Formula-1)
• Marcel Hirscher, Hermann Maier, Benjamin Raich, Mario Matt, Felix Neureuther, Franz Klammer, Toni Sailer (alpesi sí)
• Marlies Schield, Anna Fenninger, Elisabeth Görgl (alpesi sí)
• Gregor Schlierenzauer, Thomas Morgenstern, Andreas Goldberger (síugrás)

Turizmus

Lásd még: Ausztria turizmusa

Lásd még: Ausztria világörökségi helyszínei

Lásd még: Ausztria magyar emlékei, látnivalói

Oltás

Turisták számára a kullancs encephalitis (agyhártya és agyvelőgyulladás) elleni oltás javasolt (csak bizonyos területekre utazóknak).

Ünnepek

Dátum	Magyar név	Német név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Neujahr
Január 6.	Vízkereszt	Hl. Drei Könige
–	Nagypéntek	Karfreitag	változó dátum
–	Húsvéthétfő	Ostermontag	változó dátum
Május 1.	A munka ünnepe	Tag der Arbeit
–	Áldozócsütörtök	Christi Himmelfahrt	változó dátum
–	Pünkösdhétfő	Pfingstmontag	változó dátum
–	Úrnapja	Fronleichnam	változó dátum
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony napja	Mariä Himmelfahrt
Október 26.	Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja	Nationalfeiertag
November 1.	Mindenszentek	Allerheiligen
November 15.	Szent Lipót napja	Heiliger Leopold (Babenbergi III.Lipót)	tanítási szünet Alsó- és Felső-Ausztriában, illetve Bécsben
November 11.	Szent Márton napja	Martinstag	tanítási szünet Burgenland tartományban
December 8.	Szeplőtelen fogantatás	Mariä Empfängnis
December 25. és 26.	Karácsony	Weihnachtsfeiertag

Megjegyzések

Hivatkozások

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Österreich című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest 1983)
• Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest)
• A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
• Martina Boden: Európa (Magyar Könyvklub, Budapest 2001)
• Hana Justová: Deutschsprachige Länder (Canissa Kiadó, Nagykanizsa) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 80-55768-74-7
• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Budapest 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Budapest 2001–2002.)
• Juhász László ’’Ausztria magyar emlékei’’ (Antológia Kiadó, Lakitelek, 2005)
• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Annamária Zelényi (2001): Wo man Deutsch spricht. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
• Österreichische Bundeskanzleramt (2007): Österreich Konkret. Bundespressdienst, Wien.
• ↑ TourMIS: TourMIS (német nyelven). TourMIS.info. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)

További információk

• Ausztria térkép és útvonaltervező
• Ausztria.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Ausztria térképe