A mai cikkben a Az IPv6 bevezetése témában fogunk elmélyülni, feltárva annak különböző oldalait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Az IPv6 bevezetése eredetétől a mai relevanciájáig a szakértők és a hobbibarátok érdeklődésének témája volt. Elemezzük kulturális, politikai és társadalmi vonatkozásait, valamint időbeli alakulását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Az IPv6 bevezetése hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait, a divattól a technológiáig. Kétségtelen, hogy a Az IPv6 bevezetése olyan téma, amely különös figyelmet érdemel, és ebben a cikkben ennek lenyűgöző világában fogunk elmélyülni.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Az Internet Protocol Version 6 (IPv6) az internetprotokoll következő generációja, ami 2011-ben az interneten bevezetésének különböző fázisaiban volt. Az addig széles körben elterjedt, 1982 óta használt IPv4 helyettesítésére hivatott, mivel az IPv4-es IP-címek elfogyásának utolsó szakaszában járunk.
Annak ellenére, hogy szabványként egy évtizednyi fejlesztés és implementáció áll a protokoll mögött, és hogy 2011-ben az IPv4-es címek várhatóan elfogynak, az IPv6 általános, világszintű bevezetésére még csak a kezdeti lépések történtek meg.
1999 februárjában az IETF bevezetésekkel kapcsolatos munkacsoportja (Deployment WG) létrehozta az IPv6 Forumot, hogy az elősegítse az IPv6 elterjesztését. Ez regionális és helyi IPv6 Task Force-ok létrehozásához vezetett.
Az egyre növekvő IPv6 útválasztási táblákba a Ghost Route Hunteren keresztül lehet betekintést nyerni. Ez listázza a lefoglalt IPv6-prefixeket és színekkel megjelölve mutatja azokat, amik ténylegesen megjelennek az internet BGP-tábláiban. Ha egy prefixet bejelentenek, az azt jelenti, hogy az internetszolgáltató legalább képes IPv6-csomagok fogadására.
Az IPv6 hálózati infrastruktúrákba való integrációjának folyamata nyomon követhető más forrásokból is, például:
Kshemendra Paul, az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyminisztériumának vezető tervezője szerint Ázsiában hatalmas kereslet mutatkozik IP-címekre, így az IPv6-átállás hajtóereje ott a legnagyobb.
2008 decemberében, bár protokollként a szabványosítás kezdetének 10. évfordulóját ünnepelte, az IPv6 bevezetése még mindig gyerekcipőben járt. A Google 2008 novemberében nyilvánosságra hozott tanulmányából kiderült, hogy az IPv6-penetráció egyetlen országban sem haladja meg az 1%-ot. A legelőrébb járó országok Oroszország (0,76%), Franciaország (0,65%), Ukrajna (0,64%), Norvégia (0,49%) és az USA (0,45%) voltak. Bár darabszámot tekintve Ázsia vezetett az IPv6-címek terén, a százalékos értékek kisebbek voltak (pl. Kína: 0,24%). Az IPv6-ot ma már minden számottevő otthoni és vállalati operációs rendszer implementálja.
Nemzetközi szervezetek, melyek az IPv6 tesztelésével és értékelésével foglalkoznak:
Egyre gyakoribb, hogy a kormányzatok az új beszerzések során megkövetelik az IPv6 támogatását. Az USA szövetségi kormánya például már 2005-ben előírta, hogy a szövetségi hivatalok által használt gerinchálózatokat 2008. június 30-ig IPv6-osra kell átállítani – ez a határidő előtt megtörtént.
Kína vezetése ötéves tervvel rendelkezik az IPv6 bevezetésére, Kína új generációs internet (kínai nyelven: 中國下一代互聯網; egyszerűsített kínai írással: 中国下一代互联网; pinjin átírással: Zhōngguó Xià Yīdài Hùliánwǎng) néven (lásd lejjebb).
A kormányzati szintű döntések más országokat és a piaci szereplőket is az IPv6 bevezetésére sarkallhatják.
A NIIF által üzemeltetett és fejlesztett felsőoktatási és kutatói hálózaton 2001-ben kezdődtek meg az IPv6-os kísérletek és 2005 óta szolgáltatásként elérhető az IPv6 az egyetemek, kutatóintézetek és közgyűjtemények számára.
Magyarországon elsőként, 2008 augusztusában az Externet internetszolgáltató kezdte meg az IPv6 bevezetését hálózatán, az ügyfelek 2009 májusától rendelhettek IPv6-os kapcsolatot az ISP-től.
A Magyar Telekom 2009 eleje óta folytatott éles üzemi teszteket, 2009. november 2-án pedig megkezdte az IPv6-technológia ingyenes próbaüzemét, ám az termékként azóta sem jelent meg kínálatában.
A telecompaper.com honlapon található információk szerint a UPC 2013 közepén kezdi meg az IPv6 bevezetését hálózatában, és 2013 folyamán be is fejezi azt. A UPC lakossági előfizetők választhatnak, hogy milyen elérhetőséget szertnének: IPv4 vagy DS-Lite (IPv6 cím és egy CGNAT mögötti IPv4).
Néhány webhosztinggal és (virtuális)szerverhosztinggal foglalkozó cég, elsőként az ATW Internet (2006 decemberétől) és a HostOffice (2008 szeptemberétől) is kínál már IPv6-ot szerverhez vagy weboldalhoz; ilyenkor általában nem egyetlen IP-címet, hanem egy (pl. /56-os) IPv6-tartományt foglalnak a csomaghoz.
A Magyar Telekom telephelyén és szerverein 2011. június 3-án kapcsolt át IPv6-os hálózatra.
A DIGI 2015. december 1-én vezette be lakossági ügyfelei számára az IPv6 szolgáltatást, melynek keretében minden előfizető aki PPPoE segítségével kapcsolódik egy darab dinamikusan kiosztott /64-es prefixet kap.
2012. május 3-án tartották az első magyar IPv6 Fórum Konferenciát.
A Kína új generációs internet (CNGI, 中国下一代互联网) a kínai kormányzat által indított ötéves terv, melynek célja az IPv6 korai adaptálásával vezető szerepre törni az internet fejlesztésében. A kínai oktatási és kutatói hálózat keretében CERNET (China Education and Research NETwork, 中国教育和科研计算机网, 教育网) natív IPv6-hálózatot hoztak létre (CERNET2), amihez azóta számos kínai felsőoktatási intézmény csatlakozott.
A 2008-as pekingi olimpián Kína reflektorfénybe állította a CNGI IPv6-infrastruktúráját. Az olimpiai játékok weboldala az IPv6-os interneten a https://web.archive.org/web/20110707013209/http://ipv6.beijing2008.cn/en (IP-címek: 2001:252:0:1::2008:6 és 2001:252:0:1::2008:8) cím alatt volt elérhető. A sportesemény valamennyi hálózati művelete IPv6-on történt. Az esemény az IPv6-technológia legnagyobb bemutatója volt az IPv6 megalkotása óta. Az IPv6 minden kapcsolódó alkalmazásban jelen volt, a sportesemények adatközvetítésétől és kamerakép-közvetítésétől kezdve a polgári alkalmazásokig, mint biztonsági kamerák és taxik. Az eseményeket élőben közvetítették az interneten, a hálózatba kötött gépkocsik képesek voltak a forgalmi helyzet folyamatos követésére.
A CERNET-2 vélhetően a legnagyobb IPv6-telepítés Kínában. 25 egyetem közös üzemeltetésében és irányítása alatt van. A Shanghai Jiao Tong University és a Beijing University of Posts and Telecommunications például natív IPv6-címeket kapnak.