Mai cikkünkben a Bánokszentgyörgy izgalmas világába fogunk beleásni. Bármilyen érdeklődést mutat is ez a téma iránt, akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatása, akár a különböző tanulmányi területekre gyakorolt hatása miatt, biztosak vagyunk benne, hogy lenyűgöző információkat fog találni. Foglalkozni fogunk a Bánokszentgyörgy kulcsfontosságú aspektusaival, eredetétől az évek során bekövetkezett fejlődéséig, a mai jelentőségének elemzése mellett. Nem számít, hogy a Bánokszentgyörgy szakértője vagy csak most kezdi el, ez a cikk mindenki számára tartogat valamit. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit a Bánokszentgyörgy-ről tudnia kell!
Bánokszentgyörgy | |||
A falu látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Baumgartner László (független) | ||
Irányítószám | 8891 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 551 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 18,99 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 32,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 32′ 49″, k. h. 16° 47′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 49″, k. h. 16° 47′ 02″ | |||
Bánokszentgyörgy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánokszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bánokszentgyörgy Zala vármegye egyik községe a Letenyei járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
A község a Zalai-dombság egy kisebb völgyében fekszik. Északról Zalaegerszeg, délről Letenye felől közelíthető meg. Közigazgatási területén a Becsehely-Bak közt húzódó 7536-os út halad végig, utóbbiból itt ágazik ki kelet felé a 75 137-es út Oltárcra és nyugat felé a 75 138-as út Várföldére, mindkét utóbbi község zsáktelepülés.
Kedvező fekvése révén több autóbuszjárat köti össze Zalaegerszeg mellett Nagykanizsával, Lentivel és Letenyével is. A község a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata mellett fekszik, ám az itt lévő vágányokat ma már csak teherszállításra használják.
Bánokszentgyörgy első említése 1289-ből való mint a veszprémi püspök tulajdona. A 16. században leginkább a Bánffyak birtoka volt, rájuk utal a település Bánok előtagja, de többször gazdát cserélt. A törökök először 1576-ban dúlták fel, majd az 1650-es évekre teljesen lakatlanná vált a falu. 1690-ben Esterházy Pál vásárolta meg, azonban a betelepülés csak a 18. század elején indult meg. A rossz körülmények ellenére a falu nagyobb fejlődésnek indult. 1718-ban új temploma épült, amely azonban a század végére már romossá vált. Új, ma is álló templomát 1787-ben építették.
A 19. században urasági székhely lett, amely egyrészt a vámokból, mészárszékből és fogadóból való jó jövedelmeket, másrészt a község térségbeli vezető szerepét jelentette. Jelentőségét mutatja, hogy a 19. század második felében már vásártartási joggal is rendelkezett. Lakossága nagyrészt iskolázott paraszt volt.
A bővülő településen az 1920-as években épült ki egy új községrész, az Újtelep is megépült. Az 1930-as években amerikai fúrások kőolajat találtak a falu közelében. A kitermelés érdekében az infrastruktúra kiépült, így a község hamar bekapcsolódott a közúti közlekedésbe, illetve korán vezetékes földgázt kapott.
Az 1950-es évektől jellemzi az elvándorlás és az elöregedés, ám ennek ellenére oktatása sokat fejlődött. 1948-ban új általános iskola, 1950-ben óvoda, 1996-ban zeneiskola nyílt a községben.
A településen 2001. augusztus 12-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.
2005. január 30-án újból időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Bánokszentgyörgyön, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi polgármester is elindult, de 23,7 %-os eredményével, három jelölt közül csak az utolsó helyet tudta elérni.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 650 | 641 | 627 | 592 | 548 | 551 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,46%, cigány 7,4%. A lakosok 70,56%-a római katolikusnak, 0,78% reformátusnak, 11,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,4% nem nyilatkozott).