Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Báránd-et különböző szögekből és nézőpontokból. A Báránd olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, ami arra késztet bennünket, hogy elmélyüljünk ennek relevanciájában és hatásában különböző összefüggésekben. Ezzel az elemzéssel megpróbáljuk megérteni a Báránd jelentőségét, és azt, hogy hogyan hat az emberek életére, kultúrájára és általában véve a társadalomra. Ennek érdekében különböző véleményeket és érveket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést alkossunk a témáról. Reméljük, hogy ez a cikk kiindulópontként szolgál a Báránd alaposabb átgondolásához és jobb megértéséhez.
Báránd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Püspökladányi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Kovács Miklós (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 4161 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2262 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 59,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,57 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″ | |||
Báránd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Báránd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.
Debrecentől 50 kilométerre fekszik, a vármegye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén. Közigazgatási területe, 2014-es statisztikai adatok szerint 4265 hektár.
Áthalad rajta a 42-es főút (amely ezen a szakaszon európai útnak is minősül, E60-as számozással); ez az út Püspökladánynál ágazik le a Budapesttől Debrecenen át az ukrán határig vezető 4-es főútból és ezen közelíthető meg az ártándi határátkelő is. Áthalad még a településen a 4801-es út is, amely Kabával (és azon keresztül Debrecen térségével) biztosít közúti összeköttetést.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, ennek révén közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a településen a vasútvonalnak egy megállási pontja van. Báránd vasútállomás a belterület északi széle mellett helyezkedik el, közúti elérését a 4801-es útból kiágazó 48 301-es számú mellékút teszi lehetővé.
Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.
Báránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.
1332–1336 között a pápai tizedjegyzékben már szerepelt, tehát ekkor már egyháza is volt.
1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, mert azután is a nagyváradi püspök maradt a földesura.
A 19. század elején a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása itt volt Bárándon.
Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőinek neveit is; melyek az Inacs, Kincses, Papérhát, Deáksziget és Peres nevű dülők voltak.
A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.
1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt. Ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita volt.
Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Farkas Ferenc | független | |
1994–1998 | független | ||
1998–2002 | független | ||
2002–2006 | Kiss Sándor | Fidesz | |
2006–2010 | Kiss Sándor | Fidesz | |
2010–2012 | Kiss Sándor | Fidesz-KDNP | a képviselő-testület feloszlatta magát |
2012–2014 | Dr. Kovács Miklós | független | Időközi választás: 2012. június 10. |
2014–2019 | Fidesz-KDNP | ||
2019–től | Fidesz-KDNP |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2667 | 2635 | 2631 | 2414 | 2301 | 2262 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de kisebb roma közösség is él itt
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 63,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,8% (15,8% nem válaszolt).
2014-es statisztikai adatok szerint az akkori lakosságszáma 2635 fő volt, melyből az aktív korúak száma 1976 főt, a fiatalkorúaké 703 főt, az idősekét 597 főt tett ki. A népesség döntő része magyarnak vallotta magát; a foglalkoztatottság mértéke 50% volt.
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt református, 3,7% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).
A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A folyékony és szilárd kommunális hulladék a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre kerül, szemétszállító autóval. A burkolt, portalanított utak aránya 37%. Az utóbbi években készült a legtöbb útburkolat. 2014-ben elkészült a szennyvízcsatornahálózat kiépítése. A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés.
A Bárándi Sport Egyesület fő ágai: