Báránd

Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Báránd-et különböző szögekből és nézőpontokból. A Báránd olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, ami arra késztet bennünket, hogy elmélyüljünk ennek relevanciájában és hatásában különböző összefüggésekben. Ezzel az elemzéssel megpróbáljuk megérteni a Báránd jelentőségét, és azt, hogy hogyan hat az emberek életére, kultúrájára és általában véve a társadalomra. Ennek érdekében különböző véleményeket és érveket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést alkossunk a témáról. Reméljük, hogy ez a cikk kiindulópontként szolgál a Báránd alaposabb átgondolásához és jobb megértéséhez.

Báránd
Báránd címere
Báránd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Kovács Miklós (Fidesz-KDNP)
Irányítószám4161
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség2262 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség59,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″
Báránd (Hajdú-Bihar vármegye)
Báránd
Báránd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Báránd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Báránd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

Debrecentől 50 kilométerre fekszik, a vármegye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén. Közigazgatási területe, 2014-es statisztikai adatok szerint 4265 hektár.

Megközelítése

Áthalad rajta a 42-es főút (amely ezen a szakaszon európai útnak is minősül, E60-as számozással); ez az út Püspökladánynál ágazik le a Budapesttől Debrecenen át az ukrán határig vezető 4-es főútból és ezen közelíthető meg az ártándi határátkelő is. Áthalad még a településen a 4801-es út is, amely Kabával (és azon keresztül Debrecen térségével) biztosít közúti összeköttetést.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, ennek révén közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a településen a vasútvonalnak egy megállási pontja van. Báránd vasútállomás a belterület északi széle mellett helyezkedik el, közúti elérését a 4801-es útból kiágazó 48 301-es számú mellékút teszi lehetővé.

Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.

Polgármesteri hivatal

Története

Báránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.

13321336 között a pápai tizedjegyzékben már szerepelt, tehát ekkor már egyháza is volt.

1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, mert azután is a nagyváradi püspök maradt a földesura.

A 19. század elején a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása itt volt Bárándon.

Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőinek neveit is; melyek az Inacs, Kincses, Papérhát, Deáksziget és Peres nevű dülők voltak.

A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.

1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt. Ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Farkas Ferenc független
1994–1998 független
1998–2002 független
2002–2006 Kiss Sándor Fidesz
2006–2010 Kiss Sándor Fidesz
2010–2012 Kiss Sándor Fidesz-KDNP a képviselő-testület feloszlatta magát
2012–2014 Dr. Kovács Miklós független Időközi választás: 2012. június 10.
2014–2019 Fidesz-KDNP
2019–től Fidesz-KDNP

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2667
2635
2631
2414
2301
2262
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de kisebb roma közösség is él itt

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 63,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,8% (15,8% nem válaszolt).

2014-es statisztikai adatok szerint az akkori lakosságszáma 2635 fő volt, melyből az aktív korúak száma 1976 főt, a fiatalkorúaké 703 főt, az idősekét 597 főt tett ki. A népesség döntő része magyarnak vallotta magát; a foglalkoztatottság mértéke 50% volt.

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt református, 3,7% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).

Infrastruktúra

A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A folyékony és szilárd kommunális hulladék a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre kerül, szemétszállító autóval. A burkolt, portalanított utak aránya 37%. Az utóbbi években készült a legtöbb útburkolat. 2014-ben elkészült a szennyvízcsatornahálózat kiépítése. A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés.

Sport

A Bárándi Sport Egyesület fő ágai:

Műemlékek

  • Református temploma - 1612-ben épült. 1775-ben kibővítették, tornyát néhány évvel később emelték.
  • Római katolikus temploma - 1747-ben épült, 1891-ben gróf Csáky Miklós költségén kibővítették.
  • A főtéren barokk Nepomuki Szent János szobor, Szent István szobor, második világháborús hősi emlékmű és Kossuth szobor látható.
  • Polgármesteri Hivatal 1910-ben épült műemléknek, előterjesztett épülete

Híres szülöttei

Testvérvárosai

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek

  1. a b Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. Feloszlatta magát a bárándi képviselő-testület. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  10. Báránd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. június 10. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Báránd Helységnévtár
  14. Báránd Helységnévtár

További információk

Ajánlott irodalom