A mai világban a Bár (település) olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. Évtizedek óta a Bár (település) különböző területeken végzett tanulmányok és kutatások tárgya, és rengeteg információ és vélemény született a témában. A Bár (település) fontosságát tükrözi a társadalomra gyakorolt hatása és a mindennapi életünkre gyakorolt hatása. Ebben a cikkben a Bár (település)-hez kapcsolódó különböző szempontok elemzését és megvitatását javasoljuk, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Bár | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Jásper Gábor (független) | ||
Irányítószám | 7711 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 545 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 58,89 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 03′ 03″, k. h. 18° 42′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 03″, k. h. 18° 42′ 56″ | |||
Bár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bár (horvátul: Švapčaluk, németül: Baar) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
A Duna jobb partján fekszik, közvetlenül Mohács mellett, annak központjától északkeletre. A városon kívül csak két települési szomszédja van: északkelet felől Dunaszekcső, északnyugati irányból pedig Somberek.
Keresztülvezet rajta az 56-os főút, így közúti elérése és ezen belül a települést érintő autóbusz-közlekedés is kimondottan jónak mondható. Vasútvonal nem érinti.
A Bár területén fellelt vörös-betétű edénytöredék nyomán a régészek arra következtettek, hogy a falu területén már az újabb kőkorban is élt egy közösség. Római kori falmaradványokat, egykori országút maradványait, néhány avar kori sírt ugyancsak találtak a községben.
A fennmaradt első írásos emlék 1296-ból származik, amely Boor, illetőleg Bor néven említi a települést. Neve a Bár–Kalán nemzetség valamelyik Bor nevű tagjának nevét őrzi. 1323-ban a Bor (Bár-Kalán) nemzetségből származó Bor fia János birtoka volt, aki a szomszédos településen, Cselén birtokos margitszigeti apácákkal szemben volt megidézve egy perben, de a birtok fele még 1329-ben is az övé volt. A birtok másik felét 1298-ban, Kórogyi Cletus unokáinak osztozkodásakor Philipus fiai, Lőrinc, Fülöp és László kapták. 1328-ban Bári Benedek Besenyő birtoka volt.
Hajdan fontos stratégiai útvonal mentén feküdt a község. II. Lajos serege ezen vonult fel a mohácsi ütközetre.
A lakosság a török hódoltság korában sem vált meg otthonától, jóllehet már kétfelé volt kénytelen adózni. Fekvése következményeként rendszeresen portyázók garázdálkodásának esett áldozatául a település, mígnem 1599-ben a szabad hajdúk mindent elpusztítottak. Elsőrangú földjét igyekeztek betelepíteni földesurai. Szlávok, (köztük szerbek) és magyarok költöztek be, majd német telepesek érkeztek.
Az állandó vándorlás után népe csak az 1780-as években állapodott meg.
A napóleoni háborúk idején a gabona-konjunktúrának köszönhette fellendülését a település, 1800 körül két kastélyt is építettek a faluban. Ekkor jelentős szőlőültetvényeket is honosítottak itt. Az első világháború 38 áldozatot kívánt Bártól, amit szerb csapatok szálltak meg. A szerbek 1921-ben kiürítették Baranyát és Bár augusztus végére Magyarországhoz került.
A két világháború között ismét fejlődésnek indult a község.
1946-ban ide telepítettek egy állami baromfi-tenyésztési mintabirtokot. Állami gazdasága az ötvenes években olvadt be a Bólyi Állami Gazdaságba, ez történt a kastélyokkal és a parkkal is. A privatizáció nyomán az ún. „sárga kastély” és a „fehér kastély” ma már magánkézben van.
Ez utóbbi két gazdálkodó szervezet, valamint a Dunagyöngye Mezőgazdasági Szövetkezet foglalkoztatja a lakosság jó részét, de a jó közlekedés miatt sokan ingáznak az alig tíz km-re levő Mohácsra.
2001-ben a lakosságnak 17,9%-a volt német nemzetiségű.
A településen 1999. július 4-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.
A következő önkormányzati ciklus második felében, 2005. május 8-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Báron, ezúttal az addigi polgármester lemondása miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 556 | 529 | 522 | 539 | 557 | 534 | 545 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,4% horvátnak, 22,3% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 3,5%, evangélikus 0,7%, görög katolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,2% (23,7% nem nyilatkozott).
A község 1757-ben épült temploma helyébe 1793-ban újat építettek, amelynek alapzata kőből, oldalfalai deszkából készültek.
1864-ben a régi templom helyétől valamivel lejjebb épült a még ma is fennálló templom tiszta kőből és téglából, román stílusban.
A község építészeti látnivalókkal is büszkélkedik: a Sauska család által a 18–19. század fordulóján építtetett kúriák, az ún. „fehér” és „sárga” kastélyok műemléki védettséget élveznek. A kastélyparkot testületi határozat nyilvánította helyileg védett természeti területté.
A Duna–Dráva Nemzeti Park áthúzódik a község közigazgatási területén. A tetszetős faluképpé sűrűsödő belterületi lakóházak mellett jelentékeny üdülőterületet is magáénak tudhat a falu a Mohács irányában található, ún. bár-szőlőhegyi területen.