Bécsi-erdő
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bécsi-erdő témáját, elemezve annak eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli kilátásait. A Bécsi-erdő a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, és a társadalom, a kultúra és a politika különböző aspektusait befolyásolta. A következő részekben végig fogjuk ásni jelentését, következményeit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, megvilágítva a jelenséget alkotó különböző aspektusokat. Ezenkívül különböző megközelítéseket és véleményeket fogunk megvizsgálni, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjunk az olvasónak a Bécsi-erdő szélesebb és mélyebb megértéséhez.
| Bécsi-erdő (Wienerwald) | |
 | |
| A Bécsi-erdő Bécstől nyugatra. | |
| Magasság | 893 m |
| Hely |  Ausztria, Alsó-Ausztria tartomány |
| Hegység | Alpok |
| Legmagasabb pont | Schöpfl (893 m) |
| Típus | üledékes |
| Terület | 1000 km2 |
| Hosszúság | 45 km |
| Szélesség | 30 km |
| Elhelyezkedése | |
 Bécsi-erdő
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 48° 05′ 14″, k. h. 15° 54′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 14″, k. h. 15° 54′ 43″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi-erdő témájú médiaállományokat. | |
A Bécsi-erdő (németül: Wienerwald, latinul: Cetius mons) egy gyűrődéses középhegység Alsó-Ausztriában, mely az Alpok északkeleti határvidékét képezi. A 45 km hosszú és 20-30 km széles, sűrű erdővel borított terület Bécs környékének egyik kedvelt turisztikai központja.
Elhelyezkedése, földrajza
A Bécsi-erdőt a Triesting, a Gölsen, a Traisen és a Duna folyók határolják. Keletről Bécs közigazgatási területére is benyúlik.
A Bécsi-erdő vonulata átmenetet képez az Alpok és a Kárpátok hegylánca között, melyeket a Duna választ el egymástól a régióban. Alkotóelemei szempontjából az északi rész főként homokkőből, míg a déli része mészkőből épül fel. Ennek megfelelő a flórája is: míg az északi vonulaton főként lombhullató fák (tölgy, bükk, gyertyán) nőnek, addig a déli zónákban a fenyőerdők a dominánsak. Legmagasabb csúcsa a 893 m magas Schöpfl.
A Bécsi-erdő fontosabb települései Klosterneuburg, Purkersdorf, Baden bei Wien, Gumpoldskirchen és Mödling.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a Bécsi-erdő legalább a 8. század óta lakott. A népvándorlás idején valószínűleg szláv lakosság telepedett itt le, egyes nyelvészek szerint egykori jelenlétük kimutatható a szláv eredetű Döbling, Liesing és Gablitz helynevekből is. A 16. századig főként hercegi (majd császári) vadászterület volt, majd megkezdődött a fakitermelés a régióban. 1840-től Bécs város - az iparosodás eredményeként - fokozatos terjeszkedésbe kezdett az erdőség rovására, sőt 1870-ben felmerült az erdők nagyrészének tervszerű kiirtása is - ennek megvalósítását a bécsiek részéről kibontakozó általános felháborodás akadályozta meg.
1987-ben Bécs és Alsó-Ausztria kormányzói aláírták az ún. Bécsi-erdő Megállapodást, mely a Bécsi-erdő területét védett területté nyilvánította.
Közlekedés
Alatt húzódik az új Westbahn, mely a hegységet a Wienerwald-alagúttal szeli át.
