Bécsi kapu tér (Győr)
Ebben a cikkben a Bécsi kapu tér (Győr)-et különböző perspektívákból vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét különböző összefüggésekben, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Bécsi kapu tér (Győr) egy téma/elem/személy, amely felkeltette a különböző szektorok figyelmét, vitát és elmélkedést váltva ki a mai relevanciájáról. Ebben a cikkben a Bécsi kapu tér (Győr)-hez kapcsolódó kulcsfontosságú szempontokat fogjuk megvizsgálni, kiemelve annak különböző területekre gyakorolt hatását és jövőbeli előrejelzéseit. Részletes és kritikai elemzéssel igyekszünk elmélyülni a Bécsi kapu tér (Győr) összetettségében, teljes és többdimenziós látást nyújtva az olvasónak a témáról. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy felfedezze a Bécsi kapu tér (Győr) valódi lényegét és hatását kortárs társadalmunkra!
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Bécsi kapu tér | |
 | |
| A győri Bécsi kapu tér | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Győr |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Bécsi kapu tér
Pozíció Győr belvárosa térképén
| |
 é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 17° 37′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 14″, k. h. 17° 37′ 52″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bécsi kapu tér témájú médiaállományokat. | |
A Bécsi kapu tér Győr történelmi belvárosának egyik legjelentősebb tere, Magyarország legszebb barokk tereinek egyike. Az Óváros nyugati kapuja, ide vezet a Rába kettős híd a Rába és Rábca közt elterülő Sziget és Újváros városrészek felől. A város legrégibb tereinek egyike. A szabálytalan alakú tér a 19. század közepe óta nyugatról, a Rába felől nyitott. Egykor itt állt a reneszánsz stílusú Bécsi-kapu, melyen át a Rába kettős hídon nyugat felől érkező utasok érkeztek a Belvárosba.
Látnivalók
Karmelita templom
A tér déli oldalán álló bájos és szép templom Győr legjelentősebb barokk épületei közé tartozik. A templomot Witwer Márton Athanáz, karmelita építész tervezte. Sziluettje elmaradhatatlanul hozzátartozik Győr városképéhez, annak egyik jellegzetessége. Díszesen kiképzett homlokzata néz a tér felé, meredek tetőszerkezete alatt tojásdad alakú kupola rejlik, melyet az elliptikus alapra felépített falak tartanak. Tornya a szentély jobb felén áll. A homlokzaton három szoborfülke, egy ablak és korabeli vaslemez-borítású kapuszárnyakkal ellátott bejárat látható. A kapu felett a rend címere van. Az ellipszis alaprajzú templombelső igen arányos és jó kiképzésű, művészi berendezését is Witwer tervezte. Egyenes záródású szentélyében nagyméretű főoltár helyezkedik el, mintegy színpadot alkotva a templom ünnepélyes belsejében. Oltárképe Szent István és Szent Imre hódolatát mutatja be Szűz Mária előtt. Az oltárépítményt szobrok és gazdag domborművek díszítik. A templomban négy mellékoltár van, drámai hatású oltárképeit az olasz Martino Altomonte készítette. A mellékoltárok felépítménye és a gazdagon faragott szószék Richter Ferenc karmelita szobrász alkotása. Szépen faragott padjai korabeliek. A templom alatt hatalmas kripta húzódik, melynek bejárata a Loretto-kápolna előtt található. A templomhoz délről nagyméretű barokk rendház tartozik.
Hab Mária szobor
A karmelita templomtól jobbra kis kápolnafülkében áll, a magyarországi barokk szobrok egyik legszebbje, Giovanni Giuliani alkotása. Az árvíz emlékére emelték, 1891-ben került ide a Radó-szigetről.
Óratorony
A Rába kettős híd hídfőjénél található.
A Bécsi kapu tér közepén áll fekete gránit talapzaton Győr megye nagy szülöttének, Kisfaludy Károlynak a bronzszobra. A teret keletről pompás barokk házsor zárja le. A 14. számú saroképületben működött a 18. század második felében az első győri kávéház.
Ott-ház
A műemlék értékű rokokó-copf palota 1778–1782 közt épült, kétemeletes homlokzata megtéveszti a szemlélőt. Második emeleti része ugyanis hamis, a tulajdonképpeni felmagasított attika mögött csupán padlástér van. Az így megépített nagy falfelület a barokk idő pompakedvelését szerencsés művészi megoldásban fejezi ki. A kosáríves bejárati kapu feletti nyitott erkélyt két sima törzsű oszlop tartja, az oszlopfejezeteket copf füzér díszíti. Az erkélynek rokokó kovácsoltvas rácsa van, mögötte kagylódíszes fülke magasodik, két oldalán copf vázákkal. A fülkében az Ott család címere található. Udvarában körbefutó függőfolyosót találunk a 19. század első feléből.
Altabak-ház
A város egyik legrégibb lakóépülete, több házból építette össze 1620-ban Altabak János kanonok. Ez az épület már a Szabadsajtó és a Király utcák, valamint a tér által bezárt területen épült fel, igen hangulatos toszkán oszlopos, árkádos udvarral. Jelenlegi alakját a 18. században nyerte. A térre néző díszes barokk homlokzatát a sarkokon egy-egy zárt erkély díszíti. A jobb oldali erkély mellett helyezkedik el a lizénákkal körbefogott kapu, felette párkánnyal, melynek végein egy-egy barokk váza áll. Az emeleti ablakok felett lizénákkal megszakított, szalagmotívumokkal megszakított stukkódísz húzódik., ugyanez ismétlődik más díszítéssel az ablakok alatti „tükör”-ben. Az épület alacsony, széles ívelésű kapualja 17. századi. Emeletén a helyreállítás során feltárták a beépített udvar feletti toszkán oszlopos loggia keleti felét. A Szabadsajtó utca felőli oldalhomlokzaton a 17. századi építkezés szemlélhető: az emeleti rész konzolokra ültetve kilép a falsíkból.
A térről lépcsősor vezet a Rába parti terecskére, ahol Szent István király bronz lovasszobra látható. Az innen induló sétány a várfalak tövében a Rába majd a Mosoni-Duna partján a Dunakapu térre vezet. A várfal mellett Bécsből származó ágyúcsövek sorakoznak.
A Király utcai torkolattól északra, a Káptalandomb felé a tér egy kis mellékterecskével bővül, melynek közepén áll a Nimród-szobor.A Király utca sarkán a Bécsi kapu tér 11. szám alatti kétemeletes, sarokerkélyes barokk lakóházra hívjuk fel a figyelmet. A 17-18. század fordulóján épült házban lakott Schrőder Gyula orvos, a magyar röntgenkutatás úttörője.
Várkazamata-Kőtár
A szemben lévő oldalon két barokk lakóház közé ékelve a várfal belső oldalában durván megmunkált kapukeret látható. Csaknem 16 m hosszú, 3 méter széles alagút vezet a kisméretű, de festői szépségű Sforza udvarba, ahol az Újkori Kőtár kapott helyet. Itt őrzik többek között a reneszánsz városkapuk (a Bécsi-, a Fehérvári- illetve a Dunai- vagy Vízi-kapu) maradványait és egyéb érdekes vártörténeti emlékeket.A Sforza udvarból juthatunk be a győri vár kazamatáiba, ahol a Római Kori Kőtár található.A kazamatákban bemutatott római kori kőmaradványok Arrabona katonáiról, a környék bennszülötteiről, a római kori vallásról és mitológiáról adnak érdekes és tanulságos információt.
A Bécsi kapu tér északi, barokk és klasszicista stílusú házai már a Káptalandomb lejtőjére épültek.