Ez a cikk a Bérczy Károly témájával foglalkozik átfogó és részletes perspektívából, azzal a céllal, hogy teljes és naprakész képet adjon az ügyről. A szövegben a Bérczy Károly-hez kapcsolódó különböző szempontok kerülnek elemzésre, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. A releváns adatok, statisztikák és szakértői vélemények bemutatásra kerülnek, hogy az olvasó mélyen és gazdagon megértse a Bérczy Károly-et. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a lehetséges megoldásokat vagy javaslatokat a Bérczy Károly által támasztott kihívások kezelésére. Ne hagyja ki ezt a tanulságosnak és gazdagítónak ígérkező cikket!
Bérczy Károly | |
Született | Stand Károly 1821. március 2. Balassagyarmat |
Elhunyt | 1867. december 11. (46 évesen) Pest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bérczy Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.
Édesapja Bérczy János volt.
Jogász végzettségével a Helytartótanács munkatársaként fogalmazó volt 1842–1849 között, így 1847-től Széchenyi István irányításával dolgozott a közlekedési osztályon, ahol gróf Széchenyi István oldalán teljesített titkári szolgálatot. Betegsége miatt megvált a hivataltól és újságíró lett.
1846-ban tagja volt a Tízek Társaságának. Részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. 1854-től a Politikai Újdonságok főmunkatársa volt. Előbb a Pesti Napló külpolitika rovatát vezette, majd ő indította meg 1857. január 15-én az első magyar nyelvű sportlapot, Lapok a lovászat és vadászat köréből címmel. (A lap címe 1858-tól 1918-ig Vadász és Versenylap volt.) Német vonatkozású vadászati szótárt is publikált. Madách Imréről, akinek barátja volt, Bérczy írta meg az első életrajzot. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1862-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. 1867-ben nemességet kapott.
Madách Imre barátja és első életrajzírója volt. Amikor az akadémia 1863-ban tagjává választotta Madáchot, akkor a A nőről, különösen aesthetikai szempontból című székfoglaló értekezésének kéziratát Bérczy Károly olvasta fel, mivel Madách ekkor már súlyos beteg volt. Bérczy lírája szentmentális: gyakori témája a halálvágy, a természetbe menekülés, a sorsszerűség. Gazdag szépirodalmi hagyatékából kiemelkednek műfordításai. Főleg Dickens műveit fordította és Puskin Anyegin című művét 1866-tól az ő fordítása népszerűsítette.