Bőny
Ebben a cikkben a Bőny lenyűgöző világát fedezzük fel. A jelenség eredetétől napjaink relevanciájáig elmélyülünk a jelenség legrelevánsabb és legismeretlenebb aspektusaiban. Részletes és alapos elemzésen keresztül megpróbálunk rávilágítani a Bőny-re és annak különböző területekre gyakorolt hatására. Ezen a vonalon megtudjuk, hogyan fejlődött a Bőny az idők során, és milyen következményekkel jár a társadalmunkra. Kétségtelenül ez a cikk nélkülözhetetlen útmutató lesz a Bőny jelentőségének megértéséhez a mai világban.
| Bőny | |||
 | |||
| Falucentrum | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Győri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Csaba (független) | ||
| Irányítószám | 9073 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2239 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 41,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 50,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 17° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 00″, k. h. 17° 52′ 00″ | |||
 Bőny
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Bőny weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bőny témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bőny község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.
Fekvése
Magyarország északnyugati részén, Győrtől 17 kilométerre helyezkedik el, annak vonzáskörzetében, Győr-Moson-Sopron vármegye keleti szegletében, Komárom-Esztergom vármegye határán. A falutól mindössze 11 kilométerre fekszik Bábolna városa.
Az M1-es autópálya több kilométeren keresztül a település közigazgatási területének északi és nyugati határvonalánál húzódik; nagyrészt a területén található – de a belterülettől több kilométer távolságra – a Győr-kelet autópálya-csomópont. Főutcája a 8136-os út, amiből itt ágazik ki, a 36,700-as kilométerszelvénye táján a Rétalapra vezető 81 138-as számú mellékút. Keleti határszélén a 8152-es út húzódik, továbbá még egy útszakasza számozódik országos közútként: a 8136-osból 40,8 kilométer után északnak kiágazó 81 139-es út, ami Bőny-Szőlőhegyre vezet.
A községnek nincs vasúti összeköttetése. A legközelebbi vasútállomás Nagyszentjánoson, illetve Győrben található.
Az éghajlata erősen kontinentális jellegű. A falu mellett folyik az év nagy részében jelentéktelen vízhozamú Bakony-ér, amely a múltban áradásaival komoly károkat okozott. Az időjárás viszonylagos szélsőségességével is magyarázható, hogy a 20. század fordulóján az egyik legjelentősebb háziállat az igénytelen juh volt a településen. Létezik még egy ritkaságnak számító ősdiófás terület.
Története és mai élete
A község határában néhány évtizeddel ezelőtt végzett kutatófúrások során melegvizes forrást találtak, melyet akkor lezártak. Az első emlékek, amelyek a térség lakott voltára utalnak, az újkőkorszakból származnak. A múltban végzett kutatások a bronzkorból származó eszközöket, fegyvereket hoztak a felszínre Szőlőhegyben, Örkénypusztán és Györgyházán. A rómaiak uralma idején a terület lakott térség volt, aminek ékes bizonyítéka a győri Kőtárban megtekinthető síremlék.
Bőny nevével egy 1235-ben kiadott oklevélben találkoztunk Buun, majd 1240-ben Buhun alakban. A település neve valószínűleg a „Bő” személynévből ered, amely feltehetően a térségben birtokkal rendelkező családot jelölik. A Bő név török eredetű, jelentése nemzetségfő. A község 1300-ban a Cseszneky család birtoka volt.
A mai Bőny területén a 13. századtól kezdve önálló településként találkozunk Örkény nevével, melyet oklevelek először 1220-ban Irkin, majd 1222-ben Vrken néven jelöltek. Fontos állomásként szerepel Örkény múltjában az 1391. esztendő, ugyanis ekkor készült el a Szent Mihály arkangyal tiszteletére épített templom, amely mintegy 18 lépés átmérőjű kör alakú építmény volt. A település életének legnehezebb korszakai közé sorolható a török hódoltság időszaka, amikor Bőny és Örkény minden bizonnyal lakatlanná vált. Az 1700-as évek végén megkezdődik a térség számos kisebb településének egyesítése.
A község múltjának egyik kiemelkedő időszaka volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A temetőben ma is gondozzák Pálffy Károly huszár főhadnagy sírját, aki a komáromi várért folytatott harcokban sebesült meg. A faluban a reformált hitvallású gyülekezet már 1785-ben iskolát működtetett. A közbirtokosság révén nagyon szoros kapcsolat alakult ki Bőny és Rétalap között már a 18. században. 1888. március 19-én Bőnyt és Rétalap községeket egyesítik Bőnyrétalap néven. A második világháború befejeződésekor a földosztás után rövid idővel megalakítják az első szövetkezetet, Szabad Május 1. néven.
Bőny 1959-ben lett „szocialista község” hat termelőszövetkezettel. Bőny és Rétalap több mint 100 éves közös együttlét után 1992. január 1-jén szétvált. A község külterülete a Szőlőhegy, amely a viszonylag kevés állandó lakos mellett egyre több, hétvégi telekkel, házzal rendelkezőt vonz oda. A falu belterületén ma már kevés építési telek alakítható ki. Emiatt mindinkább előtérbe került a régi házak felújítása, átalakítása. Az 1945 előtti években a falu területén több középbirtokos, illetve bérlő élt, a saját társadalmi helyzetüknek megfelelő életkörülményeket alakították ki. Ennek ma is látható emlékei az átalakított kastélyok. Ezek az épületek díszes lakóépületek, kúriák voltak. A község értékei, közé tartozik a három, felújított templom. A településen három nagy történelmi egyház van jelen.
Legkisebb számban az evangélikus, megközelítőleg azonos számban a református és a katolikus hívek. 1945 előtt nagy számú volt a zsidóság, de a közösség a holokauszt következtében elpusztult. Az egyházak az elmúlt évtizedek, okozta kábultságból ébredve mind fontosabb szerepet, töltenek be a település életében.
Bőny az élet minden területén Győrhöz kötődik, így közlekedésében is. Győrön kívül közvetlen autóbuszos összeköttetés van Bábolnával és Budapesttel is (csak oda irányban a hét első munkanapját megelőző munkaszüneti napon (vasárnap)). A munkaképes lakosság nagy része ingázik a győri ipari üzemekbe, jelentős számú a helyben foglalkoztatottak száma is. A falunak van kultúrotthona, ebben található a községi és az iskolai könyvtár. Az iskola fennhatósága alá tartozik a sportközpont, amely a tornacsarnokot, a labdarúgópályát és a bitumenes kézilabdapályát foglalja magában. Az orvosi rendelőt 2003-ban újították fel, mint Egészségügyi Központot. Itt a rendelő, a védőnő és a gyógyszertár egy helyen található, illetve innen látja el Rétalap községet is. A számítógépes adatbázisa kísérletként a megyei kórházéval egyesítve lett.
A település a Bakonyér Önkormányzati Társulás tagja.
2016. október 26-án a faluban egy, az egész országot megrázó rendőrgyilkosság történt.
A közeljövő egyik nagyon fontos feladatának tekinti a Képviselő-testület a településen lévő kúriák – többek között a községháza – felújítását.
Közélete
Polgármesterei
- 1992-1994:
- 1994-1998: Bogdán László (független)
- 1998-2002: Böhm Csaba (független)
- 2002-2006: Bőhm Csaba (független)
- 2006-2010: Dr. Muraközi László Károly (független)
- 2010-2014: Dr. Muraközi László Károly (független)
- 2014-2019: Dr. Muraközi László Károly (független)
- 2019-től: Szabó Csaba (független)
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2122 | 2165 | 2151 | 2176 | 2208 | 2239 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 10,3%, evangélikus 2,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 5,2% (36,5% nem nyilatkozott).
Látnivalók
- Bothmer-kúria (a községháza épülete)
- Evangélikus templom
- Református templom
- Római katolikus templom
- Világháborús emlékmű
- II. világháborús katonasírok
- Zsidó temető
Testvértelepülések
Képtár
-
Református templom -
Evangélikus templom -
-
Iskola és községi sportcsarnok -
A Bothmer-kúria ma községháza -
Községháza elölről -
-
-
-
Gólya 2013-ban -
-
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ a b Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bőny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Bőny Helységnévtár
További információk
