A mai világban a Babarc olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területen gyakorolt hatása miatt, a Babarc emberek ezreinek figyelmét ragadta meg világszerte. Miközben tovább kutatjuk ezt a lenyűgöző témát, fontos, hogy felnyissuk szemünket annak számos oldalára, és megértsük, hogyan formálta és alakítja tovább jelenünket és jövőnket. Ebben a cikkben elmélyülünk a Babarc fontosságában és jelentésében, megvizsgáljuk a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását, és megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különféle szempontokat.
Babarc | |||
A falu két temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Bólyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hárich József (független) | ||
Irányítószám | 7757 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 683 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 37,93 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 00′ 12″, k. h. 18° 33′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 12″, k. h. 18° 33′ 15″ | |||
Babarc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Babarc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Babarc (németül: Bawarz, horvátul: Babrac) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
Baranya vármegye keleti részén fekszik, a Borza-patak völgyében, mintegy tíz kilométerre a Duna mohácsi szakaszától. Legmagasabb pontja a 224 méteres Salamon-hegy.
A szomszédos települések: észak felől Kisnyárád, kelet felől Lánycsók, dél felől Nagynyárád, délnyugat felől Szajk, északnyugat felől pedig Liptód.
A község könnyen megközelíthető, külterületén áthalad az M6-os és M60-as autópálya és az 57-es főút is. Belterülete az 57-esről észak felé letérve, a Liptód központjáig vezető 56 113-as számú mellékúton érhető el.
Az első emberi tevékenységre a területen kora őskori leletek utalnak, de jelentős újkőkorszaki kerámialeletekre, valamint avar és római sírokra is bukkantak a környéken.
A falut elsőként 1015-ben említik, a pécsváradi apátság alapítólevelében; az apátság kapta adományként. 1408-ban már vásártartási joggal rendelkezett. A neve többször változott az idők során: Boborc, Boborcz, Boborch, Babarch, Bibarc, sőt még Bybarch is.
A török hódoltság alatt fokozatosan elnéptelenedett. Feltételezések szerint neve Bej-Barsnak, a hely hajdani török urának nevéből ered. 1602-ben már újra lakott, ekkor épült katolikus temploma. A 17. század végén 10 család lakta, akik már kálvinista vallásúak voltak, de 1712-ig a katolikus templomot használták, s csak később építettek maguknak egy másikat.
1704-ben a rácok feldúlták és felgyújtották a falut. A 18. század első felében 318 német család vándorolt be a faluba, de e bevándorlók fele hamarosan továbbvándorolt. A falu ebben az időben két utcából állt, a magyar és a sváb utcából.
A II. József által elrendelt és 1784-1787 között tartott népszámlálás adatai szerint a községben akkor 180 család, összesen 1059 fő lakott, fából és agyagból épült házakban. Nagy részük szőlőműveléssel, állattartással, majd földműveléssel foglalkozott.
Babarc 1836-ban jegyzőség lett. 1926-ban már 1456 lakosa volt.
A II. világháború után a németeket kitelepítették, helyükre a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyar telepesek érkeztek, de lakosságának 20%-a még 2001-ben is német nemzetiségűnek vallotta magát .
A településen 2022. november 20-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető szeptember 6-án lemondott posztjáról.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 747 | 723 | 708 | 723 | 738 | 686 | 683 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 1,9% horvátnak, 35,9% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,2%, református 6,7%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (20% nem nyilatkozott).