Kétségtelen, hogy a Bacsó Bálint olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Relevanciája és jelentősége mély érdeklődést váltott ki a témával kapcsolatos további felfedezések és különböző oldalainak feltárása iránt. A Bacsó Bálint eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig szakértők és rajongók vita, elmélkedés és elemzés tárgya volt. Ebben a cikkben a Bacsó Bálint-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, megvizsgálva annak különböző területekre gyakorolt hatását és időbeli alakulását. Kétségtelen, hogy a Bacsó Bálint olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amely ma is nagy érdeklődést vált ki.
| Bacsó Bálint | |
| Született | 1786. február 12. Debrecen |
| Elhunyt | 1854. április 17. (68 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, állatorvos, gyógyszerész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bacsó Bálint (Batsó Bálint) (Debrecen, 1786. február 12. – Debrecen, 1854. április 17.) orvos, állatorvos.
Középiskoláit szülőföldjén a református főiskolán végezte, a Pesti Egyetemen 1811. augusztus 23-án gyógyszerészi oklevelet szerzett, és szülővárosában gyógyszertárat nyitott. Ezt azonban később másra bízta, Bécsbe ment és 1826. november 26-án az ottani egyetemen a vegytan doktora lett. Ez után Pesten az orvosi pályán folytatta tanulmányait. 1830. június 21-én a fogorvosi, június 22-én a szülészi, június 23-án az állatorvosi végzettséget szerzett; június 27-én orvos lett; augusztus 18-án a sebészet-, augusztus 30-án a szemészet mesterévé avatták. Ezek után a nagy hírű orvosnak, Stahly Ignácnak lett az asszisztense; kevéssel azután Debrecenben telepedett le mint gyakorló orvos. 1836-ban a frauendorfi kertésztársulatnak, 1842-ben a Pest-Budai Orvosegyesület tagjává választották.