Badeni béke (1714)

Badeni béke (1714)
A békekongresszus résztvevői (Johann Rudolf Huber festménye)
Aláírás dátuma	1714. szeptember 7.
Aláírás helye	Baden in Aargau
Aláírók	Francia Királyság  Német-római Birodalom
Nyelvek	francia
A Wikimédia Commons tartalmaz Badeni béke (1714) témájú médiaállományokat.

XIV. Lajos háborúi és békekötései
•  Francia–spanyol háború (1635–1659)  •  Fronde (1648–1653)  •  Pireneusi béke (1659)  •  Devolúciós háború (1667–1668)  •  Aacheni béke (1668)  •  Francia–holland háború (1672–1679)  •  Északi háború (1674–1679)  •  Nijmegeni béke (1678)  •  Saint-germaini béke (1679)  •  Francia–spanyol („egyesítési”) háború (1683–1684)  •  Regensburgi fegyverszünet (1684)  •  Augsburgi liga (1686)  •  Pfalzi örökösödési háború (1688–1697)  •  Rijswijki béke (1697)  •  Spanyol örökösödési háború (1701–1714) • Utrechti béke (1713)  •  Rastatti béke (1714)  •  Badeni béke (1714)
Sablon:XIV. Lajos háborúi m v sz

Nem tévesztendő össze az 1718-as badeni békeszerződéssel, amely a svájci kantonok ún. „villmergeni háborúit” zárta le.

A badeni békeszerződés a spanyol örökösödési háborút lezáró békeszerződések egyike. Franciaország és a Német-római Birodalom képviselői kötötték meg 1714. szeptember 7-én a svájci Baaden in Aargau városban. A szerződés az 1713-as utrechti és az 1714-es rastatti békemegállapodásokra épül. A badeni szerződésben a Német-római Birodalom is elfogadta a korábbi szerződések rendelkezéseit.

Előzmények

Bővebben: utrechti béke (1713) és rastatti béke

A spanyol örökösödési háború után 1713 áprilisában és júniusában Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Savoya és Nagy-Britannia Egyesült Királysága megkötötték az utrechti békeszerződést.

VI. Károly császár, Ausztria főhercege még rövid ideig folytatta a háborút Franciaországgal szemben, de szövetségeseinek támogatását elveszítve 1714. március 6-án a rastatti békeszerződésben a Habsburg Birodalom nevében ő is csatlakozott a békemegállapodáshoz. A háború ezzel lezárult, de a teljes körű békemegállapodáshoz még hiányzott a Német-római Birodalom formális beleegyezése.

Ezt pótlandó, a Franciaország és a Birodalom meghatalmazottai már júniustól kezdve tárgyalásokat folytattak Baden in Aargau városban (a mai Aargau kantonban). A spanyol örökösödési háború idején itt volt az osztrák nagykövetek székhelye, Franciaország és Spanyolország küldöttei is gyakran tárgyaltak a városban. Franciaország, valamint 39 német fejedelemség több száz megbízottja tárgyalt heteken keresztül a rastatti szerződés pontjairól. (Csupán a Francia Királyság főtárgyalója 300 kísérőt, köztük egy egész színházi társulatot hozott magával).

A béketárgyalások a Baden in Aargau-i régi városházán (Altes Rathaus) folytak. A békekongresszus fényűző külsőségei egy időre feledtetni tudták a valaha gazdag város nyomasztó gazdasági gondjait.

XIV. Lajos francia király nevében Claude-Louis-Hector de Villars herceg, Franciaország marsallja, VI. Károly császár nevében Savoyai Jenő herceg, tábornagy írta alá a badeni békeszerződést, amely lezárta a spanyol örökösödési háborút. A Badenben összegyűlt birodalmi küldöttek 1714. szeptember 7-én megegyezésre jutottak, elfogadták az utrechti békeszerződéshez kapcsolt rastatti szerződés rendelkezéseit. Ezt a megegyezést a badeni szerződésbe foglalták.

A szerződés tartalma

A badeni szerződés teljes egészében Franciaország és a Német-római Birodalom határvidékének ügyeivel foglalkozik. A két birodalom határvonalán a háború kitörése előtti állapotokat állították vissza egyetlen kivétellel: a Rajna jobb partján fekvő Landau városa Franciaországhoz került.

• A békeszerződés rendelkezései szerint a császár megkapta az egész Spanyol-Németalföld, valamint minden itáliai spanyol birtokot (a Nápolyi Királyságot (de a Szicíliai Királyság nélkül), a Milánói Hercegséget, a Mantovai Hercegséget és Szardíniát.
• Franciaország kiürítette a Rajna jobb (keleti) partján (Breisgau tartományban) szerzett hódításait, cserébe megtarthatta a pfalzi Landau birodalmi várost.
• A Bajor Választófejedelemség és a Kölni Érsekség választófejedelmeit visszahelyezték méltóságaikba és birtokaikba.
• A badeni békeszerződésben VI. Károly német-római császár megtartotta címzetes spanyol királyi címét és fenntartotta igényét a spanyol örökségre is. Ezek a jogcímek azonban csak formális címek voltak, Spanyolországban V. Fülöp király tényleges hatalmának jogszerűségét senki sem vitathatta.

Következmények

A badeni békeszerződés a spanyol örökösödési háborút lezáró békemegállapodások utolsó lépését jelentette. Megkötésével a háború végleg lezárult, a szerződéseken minden érdekelt állam aláírása szerepelt.

A Habsburg Birodalom nyugati határai tehermentesültek, VI. Károly ismét birodalmának keleti végvidékei felé fordulhatott, ahol 1714-ben megkezdődött a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom háborúja Morea birtoklásáért. 1716-ban a Habsburg Birodalom is belépett ebbe a háborúba Velence oldalán, kitört a Habsburg–török háború (1716–1718), ezt kihasználva V. Fülöp spanyol király 1717-ben csapatokat küldött Szardínia és Szicília visszafoglalására, emiatt 1718-ban kirobbant a négyes szövetség háborúja, amely 1720-ban Spanyolország vereségével végződött.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Encyclopedia Britannica 1911 – Baden, Aargau
• Encyclopedia Britannica 1911 – az utrechti szerződés
• Svájc történelmi szótára / Badeni békeszerződés
• Friedensschlüsse von Rastatt und Baden im Aargau, 1714 März 6/September 7. Französische Ratifikation des Friedens von Rastatt, 1714 März 23. Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)

Irodalom

• Rolf Stèucheli: Der Friede von Baden (Schweiz) 1714. Ein europäischer Diplomatenkongress und Friedensschluss des Ancien Regime, Historische Schriften der Universität Freiburg Schweiz, Universitätsverlag, 1997. (németül) ISBN 3727811099, ISBN 978-3727811098