Balmazújváros

Manapság a Balmazújváros olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A Balmazújváros a mindennapi élet különböző területein érvényesülő relevanciájával és hatókörével a mai társadalom alapvető vitapontjává vált. Akár egészségre, gazdaságra, technológiára vagy kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Balmazújváros bebizonyította, hogy hatással van az emberek életére, és képes vitákat és elmélkedéseket generálni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Balmazújváros néhány legfontosabb aspektusát és a mai világra gyakorolt ​​hatását, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket.

Balmazújváros
Semsey-kastély
Semsey-kastély
Balmazújváros címere
Balmazújváros címere		 Balmazújváros zászlaja
Balmazújváros zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBalmazújvárosi
Jogállásváros
PolgármesterHegedüs Péter (független)
Irányítószám4060
Körzethívószám52
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség16 949 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség84,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület205,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 37′, k. h. 21° 21′Koordináták: é. sz. 47° 37′, k. h. 21° 21′
Balmazújváros (Hajdú-Bihar vármegye)
Balmazújváros
Balmazújváros
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Balmazújváros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balmazújváros témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balmazújváros Hajdú-Bihar vármegye egyik városa, a Balmazújvárosi járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb települése.

Fekvése

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar vármegyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A környező nagyobb városok közül Debrecentől 23, Hajdúböszörménytől 14, Hajdúszoboszlótól 21 kilométerre található.

A város közigazgatási területét két természetes élővíz szeli át, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna.

Megközelítése

Kelet-nyugati irányban a 3316-os út halad végig a város közigazgatási területén, beleértve annak központját is; ez az út biztosít összeköttetést a település számára nyugat felé Tiszacsege, kelet felé pedig Debrecen irányába is. A városközpontban az előbbi útból két további négyszámjegyű út is kiágazik, dél-délnyugati irányban, Nagyhegyes–Hajdúszoboszló felé a 3321-es, északkeleti irányban, Hajdúnánás felé pedig a 3323-as. Ez utóbbiból a város külterületén ágazik ki a 3318-as út, amely Hajdúböszörményre vezet. (Határszélét keleten, egy rövid szakaszon érinti még a 3319-es út is.)

Vasúton is elérhető a település a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon; Balmazújváros vasútállomás a központ közelében található, attól kicsit északkeletre; közúti megközelítését a 3323-as útból kelet felé kiágazó 33 321-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros. Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. 1773-ban a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza.

A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett.

1876-ban megváltozott a település közigazgatási helyzete, Szabolcs vármegyétől az új Hajdú vármegyéhez került, sőt egy járás névadója is lett. A Balmazújvárosi járásnak azonban akkor nem lett székhelye. Az első világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944.október 22-én ért véget a II. világháború.

Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1950-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelőszövetkezet alakult, míg végül két termelőszövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.

A járások akkori megszüntetésekor 1984-ben városi jogú nagyközség lett a település, és a nagyközségkörnyék központjává is vált. Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott. A kistérségek létezése idején kistérségközpont, majd a járások 2013-as újjáalakulása óta járásszékhely.

Közélete

Polgármesterei

Időszak Név Jelölő szervezet Forrás
1990–1994 Dr. Veres Ferenc nem ismert
1994–1998 MSZP-SZDSZ
1998–2002 Gál István SZDSZ
2002–2006 SZDSZ
2006–2010 Dr. Tiba István Fidesz
2010–2014 Fidesz
2014–2018 Dr. Veres Margit független
2018–2019 Hegedüs Péter független
2019-től független

A 2014-es önkormányzati választáson a balmazújvárosi szavazók nagy többséggel, 67%-ot meghaladó szavazati aránnyal a független Veres Margitot választották polgármesterré. Róla azonban 2018. április 17-én sajtónyilvánosságot kapott az a hír, hogy öt év letöltendő szabadságvesztést kapott egy olyan cselekményéért, amit még polgármesterré választása előtt, jegyzői minőségében követett el (a Debreceni Ítélőtábla hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek). Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2018. augusztus 12-én tartották meg, amikor is a lakosok a szavazatok 53,17%-ával Hegedüs Péter független jelöltet választották polgármesterré.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
17 622
17 496
17 109
17 063
16 994
16 949
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 22%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 52,5% (18,6% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,1% románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,5% volt református, 3,8% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 47,5% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).

Balmazújváros részei

Oktatási intézmények

Nevezetességei

Ismert személyek

A város szülöttei

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Törvény a megyerendezésről. . (Hozzáférés: 2023. január 3.)
  4. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. ↑ Balmazújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  10. ↑ a b Balmazújváros települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  11. ↑ a b „Balmazújváros időközi polgármester-választás eredménye”, Nemzeti Választási Iroda, 2018. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.) (magyar nyelvű) 
  12. ↑ Öt év letöltendőt kapott Balmazújváros polgármestere. Hvg.hu, 2018. április 16. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Balmazújváros Helységnévtár
  15. ↑ Balmazújváros Helységnévtár
  16. ↑ 3 A Balmazújvárosi induló a zenekar előadásában. Balmaz TV. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  17. ↑ Publikus lejátszási lista. Balmazújvárosi Veterán Úttörőzenekar. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  18. ↑ Balmazújváros I. világháborús emlékmű. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  19. ↑ 3 méteres túzok a legújabb látványosság a Kastélykertben. Balmaz TV. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  20. ↑ Következő fellépésünk – Balmazújvárosi Veterán Úttörőzenekar (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 13.)[halott link]
  21. ↑ a b c Testvérvárosok. Balmazújváros önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. május 18.)
  22. ↑ Testvérváros lett Técső és Balmazújváros. karpataljalap.net , 2015. február 2. (Hozzáférés: 2021. május 18.)

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot