Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Baranyahídvég témáját, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. Az eredetétől a mai relevanciájáig számos oldalával és a társadalomra gyakorolt hatásával foglalkozunk. Kimerítő és szigorú elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Baranyahídvég-hez kapcsolódó különböző szempontokat, értékes információkat és változatos perspektívákat kínálva olvasóink ismereteinek gazdagításához. Adatok, tanúvallomások és releváns tanulmányok közzétételével olyan teljes és objektív jövőképet kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Baranyahídvég jelentőségét különböző kontextusokban és helyzetekben.
Baranyahídvég | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Sellyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Csaba (független) | ||
Irányítószám | 7841 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 179 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 20,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,49 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″ | |||
Baranyahídvég weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyahídvég témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baranyahídvég (horvátul: Idvik ) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban. 2004-ig a település neve Baranyahidvég volt.
Az Ormánság északi részén helyezkedik el, Harkánytól nyugatra, Vajszló és Kémes között, a Fekete-víz mellett.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Vajszlón át közelíthető meg a legegyszerűbben.
Baranyahídvég (Hídvég) nevét először a középkori források említették Hydwegh néven. Később neve Kishídvég alakban tűnt fel, ekkor a nyúlszigeti apácák birtokának írták.
A török hódoltság alatt is lakott hely maradt, azonban a török felszabadító háborúk alatt az itt folyó hadmozdulatok miatt elnéptelenedett, lakosai elmenekültek.
A 18. század közepe táján lakói reformátusok voltak, majd az évszázad második felében már sok katolikus is lakott itt.
A 20. század közepén horvát és német családok is megtelepedtek itt, azonban az etnikum nagyrészt magyar maradt.
A falu lakosainak megélhetését főleg a mezőgazdaság adta.
Vályi András így írt az 1800-as évek végén Baranyahídvégről (Hídvégről): „Melyet, mivel sok apró hídnak a végén van azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegyében, Földes Ura a K. Kamara, lakosai leginkább reformátusok. Fekszik Kémeshez fél mérföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is vann hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson.”
A település népességének változása:
Lakosok száma | 188 | 183 | 178 | 165 | 162 | 171 | 179 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 36,2% cigánynak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 20,2%, felekezeten kívüli 6,9% (5,3% nem nyilatkozott).