Batla
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Batla hatását a mai társadalomra. A történelem során a Batla alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodnak, cselekszenek és viszonyulnak az őket körülvevő világhoz. A Batla eredetétől napjainkig viták és viták tárgya volt, vegyes véleményeket generált és vegyes érzelmeket ébreszt. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Batla hogyan formálta a kultúrát, a politikát, a gazdaságot és a társadalom egyéb aspektusait, és elgondolkodunk a modern időkben betöltött relevanciáján. Ez a cikk a Batla teljes és gazdagító vízióját kívánja bemutatni, és arra kéri az olvasót, hogy elmélkedjen és mélyebbre ásson egy, a mai világ számára rendkívül fontos témát.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Plegadis falcinellus Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Batla témájú médiaállományokat és Batla témájú kategóriát. |
_with_Glossy_Ibis_(Plegadis_falcinellus)_at_Bharatpur_I_IMG_5647.jpg)
A batla (Plegadis falcinellus) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és az íbiszformák (Threskiornithinae) alcsaládjába tartozó faj.
A Plegadis madárnem típusfaja.
Elterjedése
Mindegyik földrészen előfordul. Az összes íbiszfaj közül a batla a legelterjedtebb, Észak-Amerikába való betelepedése feltehetőleg nem olyan régen történt.
Legnagyobb európai kolóniája a Volga torkolatában található, egy másik 4.000 párral a Duna deltájában, egy kisebb a Pó síkságon. Vándormadár, áprilistól szeptemberig tartózkodik költőterületein és a Földközi-tenger medencéjében, de főleg a trópusi Afrikában telel.
A Volga torkolatában költő madarak Indiában telelnek.
Hazánkban ritkán fészkel. Az 1920-as években a Kis-Balaton környékén több száz pár költött, majd évtizedekre eltűnt. Az 1970-es évek végén jelent meg újra, főleg a Nagyalföldön (Horváth). Áprilisban érkezik vissza telelőhelyeiről és augusztus–szeptemberben távozik.
Megjelenése
Testhossza 55–65 centiméter, szárnyfesztávolsága 80–95 centiméter, testtömege 530–770 gramm, a hím egy kicsit nagyobb és testesebb, mint a tojó. Nyaka, melle, hasa, combjai és szárnyainak felső részei gesztenyebarnák, feje teteje vörösen fénylő sötétbarna. Háta, evezőtollai viola- vagy zöldesfényű feketésbarna. Szeme barna, a csupasz szemgyűrű zöldesszürke, csőre piszkos sötétzöld, hosszú, erős és enyhén ívelt, lába zöldesszürke.
Életmódja
Nyáron rovarlárvákat, férgeket és kifejlett rovarokat eszik, télen kagylókat, férgeket, apró halakat, kisebb kétéltűeket és más víziállatokat. Vonuló madár, csapatban repül, alakzata „v” betűt formáz.
Szaporodása
Az ivarérettséget 3 éves korában éri el.
Általában nádasok gémtelepeiben költ kócsagok, kárókatonák társaságában. Zsombékosokban vadászik, főként olyan helyen, ahol a növényzet takarást biztosít számára (Horváth). Fészkét növényi anyagokból építi. Négy-öt hosszúkás, kékeszöld tojásán 21 napig kotlik.
Mindkét szülő kotlik, de éjjel csak a tojó. A fiatal madarak 5–6 hét múlva repülnek ki.
Képek
-
-
-
-
Museum specimen - Bitola, Macédoine
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet: Védett és fokozottan védett állatok (magyar nyelven). © KVVM. . (Hozzáférés: 2013. január 20.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. szeptember 22.)
- Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000”
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Horváth: Horváth Zoltán: Meglepetésvendég bukkant fel a Dráva mentén
