A mai világban a Belgium uralkodóinak listája olyan téma, amely mindenhol felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Belgium uralkodóinak listája olyan téma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ahogy elmélyülünk ebben a cikkben, megvizsgáljuk a Belgium uralkodóinak listája különböző oldalait és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. Az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Belgium uralkodóinak listája jelentőségét a mai világban. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezzen fel mindent, amit a Belgium uralkodóinak listája-ről tudnia kell.
Németalföld történelme | ||||
---|---|---|---|---|
Belgium | Hollandia | Luxembourg | ||
A Karoling-dinasztia birodalma 800–843 között | ||||
Lotaringia 843–977 között | ||||
A feudális kor 10–14. század. Lásd még: | ||||
Liège-i Püspökség 985–1790 + Stavelot-Malmedy Fejedelemség + Bouilloni Fejedelemség 985–1795 között | ||||
Burgundi Hercegség |
Luxemburgi Hercegség 1441-től Burgundia része | |||
1384/1473–1482 | ||||
Tizenhét Tartomány 1482–1556 | ||||
Spanyol-Németalföld | Egyesült Holland Tartományok 1581–1795 |
1581–1713 | ||
Osztrák-Németalföld |
1713–1790 | |||
Belgiumi Egyesült Államok |
1790 | |||
Osztrák-Németalföld | 1790–1794 | |||
Francia forradalom – az első köztársaság |
Batáviai Köztársaság 1795–1806 |
1795–1804 | ||
Franciaország – az első császárság |
1804–1815 | |||
Hollandi Királyság 1806–1810 | ||||
Egyesült Holland Királyság 1815–1830 |
Luxemburgi Nagyhercegség (1890-ig perszonálunióban a Holland Királysággal) | |||
Belga Királyság 1830-tól |
Holland királyság 1830-tól |
Az alábbi táblázat a Belga Királyság uralkodóinak sorát tartalmazza. Elsőként a belga szabadságharc után, 1831-ben foglalhatta el a trónt Lipót szász–coburg–gothai herceg, aki a belgák királya (hollandul: Koning der Belgen, franciául: Roi des Belges, németül: König der Belgier) címet vette fel.
Ezt a címet több okból is tanácsos volt felvennie az uralkodónak. Egyrészt a belga néphez kötődik ezzel a kifejezéssel az uralkodó személye, míg a Belgium királya esetén az államhoz, a területhez kapcsolható a monarcha személye. Ez utóbbi a francia forradalom előtti abszolút uralkodók jellemzője volt, amelyet a nemzeti ébredés korszaka végleg eltörölt. Másrészt történelmi okok is magyarázzák ennek a címnek a használatát. A háromnyelvű ország ugyanis 1830 előtt Németalföld területéhez tartozott. A korábbi holland uralkodó a latin Rex Belgium címet vette fel, amely Belgium királyának feleltethető meg. A belga szeparatisták ezért a belgák királya címet támogatták, amely más volt, mint a holland időkben már kisajátított cím.
Belgium trónján a Szász–Coburg–Gothai-ház tagjai uralkodnak, azonban az első világháború után, 1920-ban a család úgy döntött, hogy a népszerűtlen németes hangzású nevet leváltják, és a háromféle nyelvnek megfelelően felveszik a de Belgique, van België vagy von Belgien nevet. Ez a változtatás mégsem vált be teljesen, ugyanis a belga uralkodóházat leggyakrabban mind a mai napig eredeti német nevükön emlegetik.
A ma is létező monarchiáktól eltérően Belgium uralkodói nem automatikusan, elődjük halálakor válnak az ország uralkodójává, hanem akkor, amikor leteszik alkotmányos esküjüket. Ezért néhány hetes "interregnum" áll be uralkodóváltáskor.
A jelenlegi belga uralkodó I. Fülöp.
1830. november 22-én a Belga Nemzetgyűlés az alkotmányos monarchiát jelölte meg a frissiben függetlenné vált Belgium államformájaként, 174 igen szavazattal 13 ellenében. 1831 februárjában Lajos nemours-i herceget, Lajos Fülöp francia király fiát jelölték a trónra, de az európai nagyhatalmak nyomására Lajos Fülöpé kénytelen volt fia nevében visszautasítani az ajánlatot. 1831. február 25-én a nemzetgyűlés Erasme-Louis-t, Surlet de Chokier báróját nevezte ki Belgium régensévé, aki a független belga állam első államfője volt. Június 4-én a nemzetgyűlés Lipót Szász–Coburg–Gothai herceget nevezte ki a belgák királyának és 1831. július 21-én letette alkotmányos esküjét.
Uralkodó Uralkodási ideje |
Uralkodási évei |
Portré | Született Felmenői |
Házassága | Elhunyt |
---|---|---|---|---|---|
1831. július 21. – 1865. december 10. |
4 hónap, 19 nap |
Coburg, Szász–Coburg–Saalfeld Ferenc szász–coburg–saalfeldi herceg és Reuss–Ebersdorfi Auguszta grófnő fia |
∞ 1832. augusztus 9. (4 gyermek) |
Laeken, Belgium (74 évesen) | |
1865. december 17. – 1909. december 17. |
Brüsszel, Belgium I. Lipót belga király és Louise Marie d’Orléans királyné fia |
∞ 1853. augusztus 22. (4 gyermek) |
Laeken, Belgium (74 évesen) | ||
1909. december 23. – 1934. február 17. |
1 hónap, 25 nap |
Brüsszel, Belgium II. Lipót belga király unokaöccse, Fülöp, Flandria grófja és Mária hohenzollern–sigmaringeni hercegnő fia |
∞ 1900. október 2. (3 gyermek) |
Marche-les-Dames, Belgium (58 évesen) | |
1934. február 23. – 1951. július 16. |
4 hónap, 23 nap |
Brüsszel, Belgium I. Albert belga király és Bajorországi Erzsébet királyné fia |
∞ 1926. november 4. (3 gyermek) |
Woluwe-Saint-Lambert (81 évesen) | |
1951. július 17. – 1993. július 31. |
14 nap |
Laeken, Belgium III. Lipót belga király és Svédországi Asztrid királyné fia |
∞ 1960. december 15. (nem születtek) |
Motril, Spanyolország (62 évesen) | |
1993. augusztus 9. – 2013. július 21. |
11 hónap, 12 nap |
Laeken, Belgium Baldvin testvére, III. Lipót belga király és Svédországi Asztrid királyné fia |
∞ 1959. július 2. (3 gyermek) |
||
2013. július 21. – |
Laeken, Belgium II. Albert belga király és Donna Paola Ruffo di Calabria királyné fia |
∞ 1999. december 4. (4 gyermek) |