Belgiumi Francia Közösség

Francia Közösség (Communauté française de Belgique)
Francia Közösség zászlaja
Általános adatok
Ország	Belgium
Székhelye	Brüsszel
Alapítás éve	1993
Hivatalos nyelv	francia
Törvényhozó szerve	A Francia Közösség Parlamentje (Parlement de la Communauté française de Belgique)
Végrehajtó szerve	A Francia Közösség Kormánya (Gouvernement de la Communauté française)
Vezetője	Marie Arena miniszterelnök
Hivatalos ünnepe	szeptember 27.
Népesség
Teljes népesség	4 300 000 fő (2007) +/-
Földrajzi adatok
Terület	17 000 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
A belgiumi Francia Közösség térképe
Hivatalos weboldala

A Belgiumi Francia Közösség (franciául: Communauté française de Belgique, hollandul: Franse Gemeenschap van België, németül: Französische Gemeinschaft Belgiens) egyike Belgium három alkotmányosan elismert nyelvi-kulturális közösségének, a Flamand Közösség és a német nyelvi közösség mellett. A Francia Közösség a belga alkotmány értelmében önálló parlamenttel, kormányzattal és közigazgatással rendelkezik, amelyet a Flamand Közösségtől eltérően nem egyesítettek Vallónia regionális parlamentjével és kormányával.

A Közösség tagjai

A belgiumi Francia Közösséghez összesen kb. 4,2 millió belga állampolgár tartozik, két nagyobb csoportban:

• Vallónia 3,3 millió lakosa, kivéve a Német nyelvi közösség kb. 70 000 lakosát és az ún. nyelvi létesítményekkel rendelkező vallon önkormányzatok flamand nyelvű lakosait
• Brüsszel kb. 900 000 francia nyelvű lakosát (amely jelenleg a brüsszeli lakosok túlnyomó többségét adja)

Érdekes módon a flamand régióban, illetve a flamand közösség területén élő, franciát beszélő kb. 2-300 000 fő nem tartozik a Francia Közösségbe, és a fenti adatba sem számították be ezt a csoportot. Ezzel együtt a Francia Közösség tömöríti Belgium lakosságának mintegy 41%-át, míg a Flamand közösség a lakosság 58%-át és a német nyelvi közösség a maradék 1%-ot.

Mint az elnevezés is sugallja, a Közösség nem területi, hanem nyelvi-kulturális alapon szerveződik. A nyelvi-területi alapon szerveződő modern Belgiumban mindenesetre figyelembe kell venni, hogy a közösségek és a régiók nem azonosak egymással.

Az 1993-ban aláírt Saint Quentin-egyezmény értelmében a közösségi hatáskörök és kompetenciák egy része átkerült a vallon régió, illetve a brüsszeli „Commission communautaire française” (COCOF) hatáskörébe, ezek:

• bizonyos kulturális ügyek, mint például sportlétesítmények, szociális ellátás, turizmus, szakirányú oktatás és kulturális örökség
• iskolabuszok, illetve iskolások utaztatása
• egészségügyi politika, az egyetemi kórházak, az ONE (Office de la naissance et de l'enfance), egészségügyi oktatás és képzés, megelőző egészségügy és az iskolai egészségügy kivételével
• szociális ellátás (a kapcsolódó törvényhozás, az ONE feladatainak, az ifjúságvédelem és a büntetés-végrehajtási intézmények szociális ellátásának kivételével)

Brüsszelben a fenti hatásköröket és kompetenciákat a COCOF és flamand megfelelője, a VGC (Vlaamse Gemeenschapscommissie) közösen gyakorolják. A brüsszel lakosok eldönthetik, hogy a fenti területeken melyik intézmény segítségét veszik igénybe, nyelvi preferenciáik alapján. Az egyes brüsszeli kerületek döntése értelmében a fenti területeken a COCOF nagyfokú autonómiát élvez, ami nem érvényes a VGC tekintetében. Az így kialakuló rendszer összetettségét jelzi, hogy például egy műemlék-jellegű épület besorolásának meghatározásakor a régió felelős az épület szerkezeti részeiért, míg a közösség felelős a berendezés, díszítés (festmények, bútorzat stb.) védelmének biztosításáért. Egy másik, jellemző probléma, hogy bár a vallon régió és a COCOF egyaránt felelős az iskolák épületéért, de nincs meghatározva, hogy ki biztosítja az iskolát informatikai felszerelését.

A Francia Közösség rövid története

• 1970: a három nyelvi közösség (francia, holland és német) létrehozása, kulturális jogkörök kialakítása
• 1980: megalakul a francia, a flamand és a német nyelvű közösség, amelyek megkapják az első hatásköröket a kulturális területen kívül
• 1988: további hatásköröket kapnak a közösségek, akkor az oktatás, média, stb. területén.
• 1993: Saint Quentin-egyezmény, a Francia Közösség bizonyos kompetenciákat visszautal a vallon régió, illetve a brüsszeli francia közösség, a COCOF hatáskörébe.

Alternatív elnevezések

Bár a közösség neve azt is sugallhatja, hogy a Belgiumban élő francia állampolgárokat tömöríti, valójában a francia nyelvet vagy annak helyi változatát, a vallont beszélő belga állampolgárok közössége. Mivel a közösség elsődleges szervezőelve a nyelvhasználat, időnként a francia nyelvű közösségnek is nevezik.

Másik, szintén nem hivatalos elnevezése, a francia közösség lakhelyére utalva, a vallon-brüsszeli közösség (franciául: Communauté Wallonie-Bruxelles vagy Communauté française Wallonie-Bruxelles). Ezt különösen akkor használják, amikor a Francia Közösség intézményeire, vagy még általánosabb értelemben a Francia Közösség, Vallónia régió és a brüsszeli régióban működő Francia Közösségi Bizottság (Commission communautaire française vagy COCOF) intézményeire utalnak.

Ez utóbbi elnevezések nem szerepelnek a közösségeket létrehozó belga alkotmánymódosításban és csak néhány hivatalos publikációban jelentek meg.

Az alternatív elnevezések használata általában ellenérzést vált ki a flamandok, főleg a flamand nacionalisták körében, akik úgy érzik, hogy a nem hivatalos elnevezések csak elősegítik a közösségi és a regionális intézmények közötti határvonalak elmosódását.

A Francia Közösség összehasonlítása „Flandriával”

A belgiumi régiók és közösségek elnevezése meglehetősen sok félreértés forrása, elsősorban Flandria esetében, amely egyszerre utal(hat) két politikai intézményre: a Flamand Régióra, illetve szélesebb értelembe a Flamand Közösségre. A „Flandria” elnevezés szintén nem szerepel a belga alkotmányban, de a köznapi és a hivatalos szóhasználatban mégis jobban elterjed és jobban elfogadott, hiszen megalakulása után a flamand régió összeolvasztotta intézményeit a flamand közösség intézményeivel, míg ezek Vallónia és a Francia Közösség szempontjából máig elkülönülnek.

A flamandok szemében a Flandria (Flanders vagy Vlaanderen) elnevezés nem zárja ki a „más” nyelveket beszélő (értsd: brüsszeli francia ajkú) belgákat, míg a Communauté Wallonie-Bruxelles elnevezést igen.

A Közösség intézményei és hatáskörei

A Francia Közösség saját intézményekkel, elsősorban parlamenttel és kormányzattal rendelkezik. A parlament és a kormány székhelye Brüsszel. A közösség hatásköre (az oktatás, kultúra, kutatás-fejlesztés, egészségügy, ifjúságpolitika és sportpolitika terén) elsősorban Vallónia régióra terjed ki (kivéve a német nyelvű közösséget), valamint a brüsszeli régió francia nyelvű lakosaira (a régió lakosságának 90%-ra).

A Francia Közösség Parlamentje

A Francia Közösség parlamentjének 94 képviselője van, ezek közül 75-en a vallon parlament tagjai és Vallóniát képviselik, míg 19 képviselő a Brüsszel Fővárosi Régió parlamentjének tagja és a fővárosban élő francia ajkú belgákat képviselik. A 2007-ben tartott választások eredményeként a parlament jelenlegi összetétele:

• PS: 41 képviselői hely
• Mouvement réformateur: 26 képviselői hely
• centre démocrate Humaniste: 17 képviselői hely
• Ecolo: 5 képviselői hely
• Front National: 4 képviselői hely

A Francia Közösség Kormánya

A közösségi kormányt nem a parlament választja meg, hanem a négyévente tartott regionális választások eredményeként alakul meg. A közösségi kormány legalább egy tagja a brüsszeli régiót képviseli.

A 2007. július 20-i választásokat követően a jelenlegi kormány összetétele:

• Marie Arena (PS), miniszterelnök és a kötelező oktatásért felelős miniszter
• Marie-Dominique Simonet (cdH), miniszterelnök-helyettes, a felsőoktatásért, tudományos kutatásért és nemzetközi kapcsolatokért felelős miniszter
• Michel Daerden (PS), miniszterelnök-helyettes és a közösségi költségvetésért, a sportpolitikáért és a közösségi adminisztrációért felelős miniszter
• Fadila Laanan (PS), kulturális és tömegtájékoztatási miniszter, a brüsszeli régió képviselője
• Catherine Fonck (cdH), egészségügyi, gyermekvédelmi és az ifjúság támogatásáért felelős miniszter
• Marc Tarabella (PS), ifjúsági és szociális ügyekért felelős miniszter

A közösség költségvetése

Minisztériumok	2005	2006	2007
Közigazgatás	442 121 000 €	490 301 000 €	359 731 000 €
Egészségügy, szociális ügyek, kultúra, sport és tömegtájékoztatás	859 157 000 €	907 030 000 €	983 171 000 €
Oktatás, kutatás-fejlesztés és szakképzés	5 496 031 000 €	5 730 393 000 €	5 882 482 000 €
Közösségi adósságtörlesztés	566 809 000 €	141 197 000 €	147 639 000 €
A COCOF költségvetése	359 980 000 €	381 229 000 €	376 289 000 €
Összesen	7 724 098 000 €	7 650 150 000 €	7 749 312 000 €

A közösség jelképei

A közösség egyik legfontosabb jelképe a vallon zászló, amelyet 1975. július 20-án fogadott el a francia kulturális közösség kulturális tanácsa. A zászlót nem akkor alkották meg, hiszen az 1913-ban megrendezett vallon kongresszus már elfogadta, mint a belgiumi vallonok egyik jelképét.

A közösség 1991. július 3-i határozatának 4. paragrafusa értelmében a Francia Közösség zászlaja sárga alapon vörös kakast ábrázol (le drapeau de la Communauté française est jaune au coq hardi rouge), amelyet Pierre Paulus tervezett. A zászlót a közösség ünnepnapján, szeptember 27-én szokták ünnepélyesen felvonni.

1998. július 15-e óta a közösség zászlója hivatalosan a vallon régió zászlója is (bár nem hivatalosan már 65 éve ugyanaz).

A zászlóval ellentétben, amelyet hivatalosan meghatároztak és a közösségi határozatban rögzítettek, a közösség jelképe több változatban létezik és számos változáson ment keresztül. A parlament, a kormány, a közösségi adminisztráció mind kialakították saját logójukat, amelyek a Pierre Paulus által tervezett zászlót vették alapul.

A Közösség miniszterelnökeinek listája

Philippe Moureaux (1.)	1981. december 22. – 1985. december 9.	PS
Philippe Monfils	1985. december 9. – 1988. február 2.	PRL
Philippe Moureaux (2.)	1988. február 2. – május 9.	PS
Valmy Féaux	1988. május 17. – 1992. január 7.	PS
Bernard Anselme	1992. január 7. – 1993. május 4.	PS
Laurette Onkelinx	1993. május 4. – 1999. július 13.	PS
Hervé Hasquin	1999. július 13. – 2004. július 19.	PRL
Marie Arena	2004. július 19. – jelenleg	PS

A Francia Közösség és a belga belpolitika aktuális kérdései

Vallon belpolitika

Néhány vallon politikus azt a nézőpontot képviseli, hogy a közösség intézményeit és hatásköreit át kellene adni a régiónak, ahogyan azt a flamandok tették. Bár nem ismert, hogy a belgiumi francia ajkú lakosság körében ennek mekkora támogatottsága lenne, de a Le Soir nevű francia napilap 2003. szeptember 26-i számában megjelentetett egy közvélemény-kutatást, amely szerint a vallon régió lakossága támogatja, míg a brüsszeli régió francia ajkú lakossága inkább ellenzi az elképzelést.

A vitát tovább bonyolítja, hogy egyesek a Közösséget a vallonokat összekötő egyetlen kulturális kapocsnak tartja. Ezek a közösségpártiak ("communautaristes") attól tartanak, hogy a kulturális, oktatási és szociális ügyek megosztása Vallónia és Brüsszel között megosztaná a vallon közösség kohézióját. Ezzel szemben a regionalisták ("régionalistes") Németország példáját hozzák fel, ahol az egyes tartományok meglehetősen nagy önállóságot élveznek és azt a nézőpontot képviselik, hogy a közösségi feladatkörök felosztása egyáltalán nem érintené a vallonok összetartozását.

A vallon régió álláspontja

Az 1983. szeptember 15-én megjelent, majd húsz évvel később, 2003. szeptember 15-én megerősített Vallon Kulturális Kiáltvány (Manifeste pour la culture wallonne), amelyet a vallon regionális parlament elnökének, Robert Collignonnak címeztek, szintén amellett foglalt állást, hogy a közösség hatásköreit osszák fel a vallon és a brüsszeli régió között. A kiáltvány aláírói a hatáskörök felosztása mellett továbbra is fenntartották volna a közösségi parlamentjét, amely mintegy összekötötte volna a vallon és a brüsszeli régió lakosait.

Brüsszel: Mi is létezünk!

A Le Soir napilap 2006. december 20-án jelentette meg a „Mi is létezünk!” (Nous existons!) című felhívást, amelyet híres brüsszeliek százai, köztük Mateo Alaluf, Jean-Baptiste Baronian, Philippe Van Parijs, Claude Javeau, Jacques De Decker, François Schuiten, Guy Haarscher, Jean-Marc Ferry, Benoît Dejemeppe, Benoît Peeters, Riccardo Petrella, Axelle Red, Claude Semal, Olivier Strebelle és Thierry Tinlot írtak alá. A felhívás lényegében arra irányult, hogy vegyék figyelembe a brüsszeli régió, illetve az itt lakók érdekeit is a 2007-re tervezett alkotmánymódosítási tárgyalások során. A felhívás szövege arra biztatta a multikulturális és komplex városban élő brüsszelieket, hogy származásuktól, anyanyelvüktől és közösségüktől függetlenül álljanak ki a város és a régió érdekei mellett, az alkotmányos tárgyalásokon a régiót képviselő politikusokat, hogy biztosítsák Brüsszel számára a lehetőséget, hogy saját jövőjét formálja és az ország hasznára váló dinamizmus forrása legyen (à accorder à Bruxelles, comme aux autres Régions, le pouvoir de forger son avenir,…comme foyer d'un dynamisme profitant aux trois régions du pays). A felhívás írói mindenképpen több régiós (azaz területi alapon szerveződő) és kevesebb közösségi (azaz nyelvi-kulturális vonalak mentén szerveződő) intézményeket akartak. A szöveg arra enged következtetni, hogy a vallon és a brüsszeli regionalisták álláspontja meglehetősen erős és ennek megfelelően nem hangsúlyozta a Brüsszel és Vallónia közötti nyelvi-kulturális kötelékeket, ezért számos flamand lakos is csatlakozott a felhíváshoz.

Vallónia válasza a brüsszelieknek

2007 májusában számos vallon személyiség, mint például Lise Thiry, Nicole Malinconi, Paul Meyer, Caroline Lamarche, Jacques Dubois, Jean-Marie Klinkenberg, Guy Denis, Jean Louvet, Luc Courtois, Jean Germain, Philippe Destatte, Nicolas Ancion, Jean-Claude Vandermeren, a vallon szakszervezeti szövetség főtitkára, és a vallon parlament volt elnöke, Robert Collignon válaszolt pozitívan a brüsszeli kiáltványra. A választ aláírók mindenesetre kiálltak a kiáltvány céljai mellett és támogatták a négy régióból álló szövetségi belga állam létrehozását, valamint a közösségek felszámolását.

A közösség a kultúra terén

Közszolgálati televízió és rádió

• Az RTBF a közösség hivatalos közszolgálati televíziója és rádiója.
• Egyéb rádiócsatornák : La Première, Pure FM, Classic 21, Musiq'3, RTBF International
• Televíziós csatornák : La Une, La Deux, La Trois, Arte Belgique, RTBF Sat
• Emellett részt vesz az EuroNews és a TV5MONDE csatornák működésében is.

Kereskedelmi csatornák

Az eredetileg luxemburgi székhelyű RTL a közösség és Vallónia elsőszámú kereskedelmi médiacsoportja.

• Kereskedelmi rádiók : Bel RTL, Radio Contact, Fun Radio
• Kereskedelmi televíziók : RTL-TVI, Club RTL, Plug TV

Ezen felül a Groupe AB televíziós csoport 2 adása elérhető a belgium francia közösségnek: AB3 és AB4

Közösségi nyelvek

A közösség hivatalos nyelve a francia, de 1990 óta kisebbségi nyelvként elismerték számos helyi nyelvjárás létezését. Ezek között találhatók latin (champenois, lorrain, picard és a vallon), valamint germán (frank, limburgi, luxemburgi, brabançon, bruxellois) nyelvek is.

Kapcsolódó szócikkek

• Belgium közigazgatási területei
• A Francia Közösség ünnepe

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Belgium Francia Közössége, hivatalos website, francia
  • Belgium Francia Közössége, angol verzió
• A Francia Közösség parlamentje Archiválva 2012. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, hivatalos website, francia nyelven, bizonyos oldalak elérhetők angolul
• Communauté Wallonie-Bruxelles Archiválva 2020. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Wallonie-Bruxelles Image (WBI)
• Wallonie-Bruxelles Musiques (WBM)
• Wallonie-Bruxelles Théâtre (WBT)
• Bureau International de la Jeunesse (A közösség ifjúságpolitikával foglalkozó szervezete)
• Médiathèque de la Communauté française de Belgique
• "UNION FRANCOPHONE DES BELGES À L'ÉTRANGER"(A Belgiumon kívül élő, francia ajkú belgák közösségének weblapja)

 Belgium