Ebben a cikkben a Belvederei Apollón lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, és a személyhez/témához/dátumhoz kapcsolódó különböző szempontokat tárgyaljuk. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig, legjelentősebb eredményein és azokon a kihívásokon keresztül, amelyekkel pályafutása során szembesült. Ezenkívül elemezzük befolyását bizonyos területeken, mint például a technológia, a politika, a művészet, a tudomány stb. Ezzel a cikkel átfogó és gazdagító látásmódot kívánunk nyújtani a Belvederei Apollón-ről, és arra hívjuk az olvasót, hogy gondolkodjon el és mélyítse el ismereteit erről az izgalmas témáról.
Belvederei Apollón | |
Ország | Vatikán |
Szobrász |
|
Készítés ideje | |
Felhasznált anyagok | márvány |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 54′ 23″, k. h. 12° 27′ 16″Koordináták: é. sz. 41° 54′ 23″, k. h. 12° 27′ 16″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Belvederei Apollón témájú médiaállományokat. |
A belvederei Apollón egyike a leghíresebb, a művészettörténészek által nagyra becsült ókori márványszobroknak. A 19. században a klasszikus görög művészet egyik csúcspontjának tekintették, később azonban bebizonyosodott, hogy pusztán egy korábbi szobor 2. században készült másolata. Az eredeti szoborról feltételezik, hogy i.e. 330-320-ban készült és más szobrokkal való stílusrokonsága révén Leókharésznak tulajdonítják. A 2,24 méter magas szobrot 1489-ben találták meg és Giulio della Rovere tulajdona volt. Miután II. Gyula pápaként a Vatikánba költözött a szobrot 1511-ben a palotaegyüttes egyik, jó kilátást (olaszul: bel vedere) biztosító udvarában (olaszul: cortile), az ún. Cortile del Belvedere-ben helyezte el, innen származik mai megnevezése is.