Ebben a cikkben a Benelux államok lenyűgöző témáját tárgyaljuk, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Benelux államok számos tanulmány és vita tárgya volt, mivel hatása a mindennapi élet különböző területein releváns. Az idő múlásával a Benelux államok-ről egyre több tudás gyarapodott, ami lehetővé tette számunkra, hogy megértsük annak fontosságát és következményeit a különböző területeken. Ebben az értelemben rendkívül fontos a téma teljes körű feltárása, hogy megértsük annak összetettségét és társadalmunkra gyakorolt lehetséges hatásait. Ezért ebben a cikkben a Benelux államok különböző szempontjait elemezzük, és megpróbálunk egy olyan átfogó jövőképet kínálni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a valódi hatókörét.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Benelux államok | |
Alapítva | 1944. szeptember 5. |
Székhely | Brüsszel ( é. sz. 50° 51′, k. h. 4° 21′) |
é. sz. 50° 51′, k. h. 4° 21′Koordináták: é. sz. 50° 51′, k. h. 4° 21′ | |
A Benelux államok weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Benelux államok témájú médiaállományokat. |
A Benelux államok kifejezés egy nyugat-európai államcsoportot jelöl. Belgium, Hollandia (hollandul Nederland) és Luxemburg (Be-Ne-Lux) nevének rövidítéséből alakult ki.
A 20. század közepétől egyre szorosabbá vált a három állam kapcsolata. 1947-ben a Belga Királyság, a Holland Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség megkötötte a Benelux-szerződést, amelyet sokan az Európai Unió előfutárának tekintenek.
A három ország még a második világháború során határozta el a Benelux Unió felállítását, de a háború hátráltatta a terv részletes kidolgozását és véghezvitelét. 1944. szeptember 5-én az emigrációs kormányok Londonban vámszerződést írtak alá (London Customs Convention), de csak a második világháború után jött létre a gazdasági és Benelux vámunió. 1948. január 1-jén lépett életbe a szerződés, Brüsszel székhellyel. 1949-ben a három állam együtt lépett be a NATO-ba, 1951-ben az Európai Szén- és Acélközösség alapító tagjai voltak, majd 1958-ban szintén együtt csatlakoztak az Európai Gazdasági Közösséghez. 1958-ban a hágai szerződéssel létrejött a Benelux Gazdasági Unió, amely garantálta az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlását a három tagállam között. 1960-ban egységes útlevelet vezettek be.
A területen nagy népsűrűségű, viszonylag kis területű államok találhatóak. Az államoknak fontos szerepük van és volt az Európai Unió létrejöttében és működésében. Fontos európai uniós központok is itt találhatóak:
Belgium | Hollandia | Luxemburg | |
---|---|---|---|
Népesség (2018) |
11 482 000 | 17 203 000 | 604 000 |
Terület | 30 528 km2 | 41 543 km2 | 2586 km2 |
Népsűrűség (2018) |
364 fő/km2 | 408 fő/km2 | 194 fő/km2 |
Főváros | Brüsszel | Amszterdam | Luxembourg |
Főbb városok | Brüsszel : 2,120,000 Antwerpen : 1,200,000 Liège : 749,110 Gent : 594,582 Charleroi : 522,522 |
Amszterdam : 2,431,000 Rotterdam : 1,181,284 Hága : 1,054,793 Utrecht : 656,342 Haarlem : 424.601 |
Luxembourg : 180,000 Esch-sur-Alzette : 33,939 Differdange : 24,805 Dudelange : 20,003 |
Fő nyelvek | holland, francia, német | holland regionális: nyugat-fríz, angol |
luxemburgi, francia, német |
Fő vallások | 58% katolikus 16% más keresztény 5% muszlim 2% más |
49.2% vallástalan 24.4% katolikus 15.8% protestáns 4.9% muszlim |
68% katolikus 3% protestáns 3% más keresztény 2% muszlim |
GDP (nominális) (USD-ban) |
$454.687 milliárd | $738.419 milliárd | $57.423 milliárd |
GDP (nominális) per fő | $40,107 | $43,603 | $101,994 |
GDP (PPP) | $494.121 milliárd | $832.623 milliárd | $55.730 milliárd |
GDP (PPP) per fő | $43,585 | $49,166 | $98,987 |