Berndorf
Ez a cikk a Berndorf témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt vált jelentőségre. A Berndorf-hez kapcsolódó különböző perspektívákat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Megvizsgáljuk a Berndorf megértésének és elemzésének fontosságát, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Ezen kívül szóba kerül a Berndorf által jelentett kihívások és lehetőségek, valamint az általa képviselt kihívások kezelésére felmerülő lehetséges megoldások. Röviden, ez a cikk egy tág és gazdagító látásmódot kíván kínálni a Berndorf-ről, azzal a céllal, hogy elmélkedésre és vitára ösztönözze ezt a témát.
| Berndorf | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Badeni járás | ||
| Irányítószám | 2560 | ||
| Körzethívószám | 02672 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9064 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 314 m | ||
| Terület | 17,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 56′ 34″, k. h. 16° 06′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 34″, k. h. 16° 06′ 13″ | |||
| Berndorf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berndorf témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Berndorf osztrák város Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 8990 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Berndorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdő és a Bécsi-medence határán, a Triesting folyó mentén. Területének 46%-a erdő, 30% áll mezőgazdasági művelés alatt. Városrészei: Berndorf Stadt, Veitsau, Kolonie, St. Veit an der Triesting, Steinhof és Ödlitz.
A környező önkormányzatok: északkeletre Bad Vöslau, keletre Leobersdorf és Hirtenberg, délkeletre Enzesfeld-Lindabrunn, délre Hernstein, északnyugatra Pottenstein.
Története
Benrdorfot 1133-ban említi először a göttweigi kolostor urbáriuma Perindorf néven. Neve valószínűleg a Pero személynévből származik.
A 15. század végén Mátyás magyar király seregei, a 16-17. században a törökök fosztották ki a települést.
A 18. századtól Berndorf iparosodni kezdett, egy rézfeldogozó üzem alapult, amelynek utódja 1836-ban először alkalmazott helyi készítésű gőzgépet Alsó-Ausztriában. 1844-ben Alexander és Hermann Krupp meglapította evőeszköz-gyárát, amely hamarosan hatalmas, 6 ezer munkást foglalkoztató társasággá nőtte ki magát. A gyártulajdonos Arthur Krupp iskolát és fürdőt is alapított a településen, a munkásai számára pedig 1918-ig összesen 260 házat építtetett 1100 lakással.
A gyorsan gyarapodó Berndorf 1866-ban mezővárosi, 1900-ban városi rangot kapott; lakossága ekkor 4600 körül volt. 1923-ban az addig önálló környező községek, St. Veit an der Triesting, Ödlitz, valamint Grillenberg, Veitsau és Rotte Steinhof falvak csatlakoztak a városhoz, megalakítva "Nagy-Berndorfot".
Az 1938-as Anschluss után a német Krupp-csoport magába olvasztotta az Arthur Krupp-társaságot. A második világháború alatt ipari jelentősége miatt gyakran bombázták a szövetségesek; emellett 1939-ben és 1944-ben a Triesting árvizei is nagy károkat okoztak. A háború után az üzemet a szovjet megszálló hatóságok működtették; csak 1957-ben adták át az osztrák államnak, majd a 80-as években privatizálták.
Lakosság
A berndorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 8990 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el a csúcspontját 12788 fővel, ezután hosszas csökkenő tendencia után 1981-től stabilizálódott. 2020-ban az ittlakók 82,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 6,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 8,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 62,4%-a római katolikusnak, 5,6% evangélikusnak, 3,7% ortodoxnak, 10,9% mohamedánnak, 15,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 81 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (81,9%) mellett a törökök (8,8%), a szerbek (3,7%) és a horvátok (1,3%) alkották.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 8728 | 9048 | 9064 |
| 2005 | 2016 | 2018 |
Látnivalók
- a Szt. Margit-plébániatemplom
- a Mária mennybevétele-templom
- St. Veit Szt. Vitus-plébániatemploma
- a berndorfi színház
- a Krupp-múzeum
- a Krupp-mauzóleum
Testvértelepülések
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
- A település honlapja
- 30605 – Berndorf Statistik Austria
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Berndorf (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
